MEGSZAVAZTÁK
2006. december 11. hétfő
A vizit- vagy kórházi napidíj fizetése alól mentességet a 18 év alattiak kaphatnak, és nem kell megfizetni a díjat a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, terhesgondozás, gyermekágyas anyák gondozása, szülészeti ellátás esetén, valamint azok mentesülnek a díjfizetés alól, akik tartós gyógykezelésekhez kötődő ellátásokra szorulnak.
A szociálisan rászorulóknak is kell fizetniük, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba „építik bele". A kompenzációs rendszer lényege, hogy a szociálisan rászorulók évente legalább 12 vizitre jutó kedvezményt kapnak. A kompenzáció körülbelül 1,7 millió embert érint.
Mindenkinek csak évi 20 vizitdíj kötelező, bár utána is fizetni kell, a huszonegyedik alkalomtól visszaigényelhető a kórháznak fizetett összeg az önkormányzattól. Ehhez azokra a számlákra, nyugtákra van szükség, amelyet a vizsgálatokon, kezeléseken kap a beteg. Ha valaki elhagyna ilyen számlát, kérhet másolatot az adott intézményben.
Az indokolatlanul igénybe vett ügyeleti ellátás díja ezer forint. Ha a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül, illetőleg nem a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe a beteg, szintén emelt összegű, hatszáz forintos díjat kell fizetnie. Az önkormányzatok saját hatáskörben minden rászorulónak adhatnak támogatást.
A törvény szabályozza a művi meddővé tételt is. A műtét 18 éves kortól elvégezhető – a fiatal felnőtt írásban kérheti a beavatkozást, majd hat hónap múlva újra nyilatkoznia kell arról, hogy fenntartja-e álláspontját. Huszonhat éves kortól három hónapot kell várni, hogy az illető ismét kinyilatkoztassa, elszánta magát a meddővé tételre.
Bevezetik a várólistákat, vagyis a nem sürgős műtétekre a jövőben fel kell iratkozni. Az Országgyűlés döntött az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozásáról is. A szervezet januártól azt vizsgálná, hogyan költi el az egészségbiztosító az 1500 milliárd forintos keretét, valamint az egészségügyi szolgáltatók működését is felügyelné.
(hírTV, FH, gondola.hu, mno)
[Folytatás]
8 MILLIÓ EGY MINÖSÉGI ÉLETÉVÉRT?
2006. december 11. hétfő
Az Európai Unióban átlagosan 32 ezer eurót, azaz nyolcmillió forintot hajlandók fizetni egy-egy minőségi életévért. Vagyis: legyen szó bármilyen betegségről, a közgazdászok szerint mérlegelni kellene, mennyibe kerülnek a különböző terápiák, gyógymódok és azoknak a segítségével hány egészségben eltöltött évet nyerhet a beteg. Ilyen számítások alapján kellene eldönteni, hogy milyen terápiákat fogad be az állam a közfinanszírozott eljárások közé.
SZAHALIN
2006. december 11. hétfő
AZ IGAZI MEGTAKARÍTÁS
2006. december 7. csütörtök
A vizitdíjból származó bevétel az egészségügyi szolgáltatóknál marad, s teljes összegét a szaktárca 30 milliárd forintra becsüli. Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint azonban a valódi megtakarítás a feleslegesen el nem végzett vizsgálatokból és fel nem írt receptekből ered.
A SZEGEDI A LEGJOBB…
2006. december 7. csütörtök
NAGYI FORRRADALOM
2006. december 7. csütörtök
Összeomló nyugdíjrendszer
Miután egyre kevesebbet kell egyre többfelé osztani, egyre kisebb lehet csak a porció. Ez az első pillér jövője. Egy felosztó-kirovó rendszer persze soha nem lesz finanszírozhatatlan, csak éppen zuhan a nyugdíjak értéke. A Ratkó-korszak gyermekeinek néhány év múlva kezdődő tömeges nyugdíjba masírozását követően a rendszer már középtávon is csak a létminimum körüli megélhetésre elég nyugdíjat lesz képes kipréselni magából, bármilyen ígéretekkel bármennyit vont is el tőlünk korábban az állam.
Tudjuk, hogy jelenleg közel kétmillió ember csak a minimálbér vagy annál kevesebb bevallott jövedelem után fizet járulékot, amelynek alapján csak a létminimumon való tengődést alig lehetővé tevő havi húsz-harmincezer forintos nyugdíjra szerezhet jogosultságot. Rajtuk kívül csak a Ratkó-korosztályokból további félmillió ember várhatóan semmiféle jogosultságot nem lesz képes összegyűjteni (köztük romák sokasága, alacsony iskolai végzettségűek, feketegazdaságban rejtőzködők).
Ebből az következik, hogy a magyar társadalom hatalmas nyugdíjas tömegei ténylegesen a nyomorküszöb alá süllyedhetnek – akár önhibájukból, akár azon kívül







