Nem ellentétes az európai uniós joggal az olyan tagállami szabályozás, amely eltérõen díjazza az ügyeleti idõt, ha közben nem végeztek munkát - derült ki az Európai Bíróság végzésébõl. Ebben az ügyben egy cseh bíróság fordult az Európai Bírósághoz korábban.
Azt már többször kimondta az európai bíróság, hogy az ügyeleti idõ munkaidõnek számít. Egy uniós irányelv 48 órában rögzítette a heti maximális munkaidõt, hogy ezzel a munkavállalók egészségének és biztonságának hatékony védelmét biztosítsa. A bíróság emlékeztetett: ez az irányelv a munkavállalók díjazására nem alkalmazható.
A legfelsõbb bíróság tavaly nyáron - az európai bírósághoz hasonlóan - kimondta, hogy az ügyeleti idõ munkaidõnek számít.
Az alkotmánybíróság tavaly decemberben nyilvánította alkotmányellenesnek, és semmisítette meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló kormányrendelet több rendelkezését, 2007 június 30-i hatállyal.
A testület szerint a megsemmisített rendelkezések a pihenéshez és szabadidõhöz való alapvetõ jogot a törvényben meghatározott ügyeleti idõkeretet meghaladó módon rendeleti úton korlátozták, és ez sérti az alaptörvényt.
Az Egészségügyi Minisztérium álláspontja szerint a Kormánynak eddig sem volt fizetési kötelezettsége, de a mai szabályozást meg kell változtatni.
Olyan jogszabályt kell alkotni, melyben az ügyelet munkaidõnek minõsül, amelyet éppen ezért tényleges munkával kell kitölteni - derült ki a szerkesztõségünkhöz eljuttatott közleménybõl. Az új szabályozás az év elsõ felében elkészül.
A tárca szerint nem bérezési jogszabályra, hanem egy racionális munkaszervezést lehetõvé tevõ szabályozásra van szükség. Az új kórházi struktúrában az ügyeleti idõ arányát vissza kell szorítani, a cél a mûszakosítás, vagy a készenléti beosztás rugalmasabbá tétele.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István közölte, a Munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján lehet kiszámolni, hogy az európai bíróság korábbi ítélete alapján mennyi pénz jár az orvosoknak, az uniós csatlakozásig visszamenõleg.
Éger István elmondta azt is, az új szabályozás kialakításához felajánlották segítségüket.

Kõvári István, a Nyomtatvány Szövetség ügyvezetõ alelnöke elárulta: az Egészségügyi Minisztériummal, a pénzügyi tárcával és az APEH szakembereivel közösen készítették el a nyomtatványcsaládot. Elmondta: ebben kétféle orvosi nyugta, illetve készpénzfizetési számlatömb, valamint a nyugták és számlák nyilvántartására készült karton található. Az ötvenlapos nyugtatömb 150 forintba, a számlatömb 200 forintba kerül majd és az ígéret szerint február 15-ig az ország legtöbb nyomtatvány-, papír- és írószerkereskedelemmel foglalkozó szakboltjában kaphatók lesznek.
Megtudtuk: az egyik típusú orvosi nyugta, illetve számlatömb az alap díjfizetéshez készült, azaz a 300 forintos díj háziorvosi, szakorvosi vizitdíj, illetve kórházi napidíj igazolására. A másik fajta nyugta, illetve számla alkalmas mindhárom jogcím és mindhárom díj beírására, azaz a 300 forintos mellett az orvos kihívásakor fizetendõ 600 forintos és a jogosulatlanul igénybevett sürgõsségi ellátáskor fizetendõ 1000 forintos díj igazolására is.
Az új nyomtatványok készítõi állítják: a többhetes elõkészítés és tesztelés után a legegyszerûbb és leggyorsabban kitölthetõ dokumentumok mellett döntöttek. Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke még nem látta ugyan az új nyugtatömböket, de szerinte lehetetlen az ígért 10-15 másodperc alatt kitölteni azokat. Mint mondta: szerinte közel egy perc kell a beteg adatainak beírásához, illetve a számlaadáshoz, így 60 beteg esetén ez naponta egy plusz órájába kerül a háziorvosoknak. (AS-Network)

„Szakmapolitikai Továbbképzés”

nagygyûlés