VÉGIG A MIHÁLYI UTON

Államreform Bizottság Egészségügyi Szakmai Munkacsoportjának vezetõje, Mihályi Péter: ADMIMINSZTRATÍV KONTROLL KIFULLADÁSIG

1. 1. A rendszerváltás hajnalán még a leginkább piacpárti közgazdászok sem látták világosan, hogy egy Magyarország méretû kis országban a verseny alapvetõ garanciája nem a privatizáció, a verseny-szabályok jogi kikényszerítése, vagy a hatékony árszabályozás, hanem a globális világgazdaságba történõ beintegrálódás – vagyis az import-verseny. Az orvosi munka azonban olyan tevékenység, amely jellegzetességeinél fogva minimális teret nyújt a határokon átnyúló versenynek. Csak a magyar társadalom legszûkebb rétegének – a szó szoros értelmében vett “felsõ tízezer”-nek – van módja arra, hogy súlyos esetben külföldön kezeltesse magát.
2. Az már a 90-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a progresszivitás alacsonyabb szintjén Magyarországon településszerkezeti okokból nem tud érvényesülni a verseny. A kistelepüléseken alig-alig van mód a szabad orvosválasztásra, sõt egyes megyékben még a szakorvos-választás is nehézségekbe ütközik. Egyszerûen azért, mert elérhetõ távolságban csak egyetlen háziorvos, egyetlen szakorvosi rendelõ, vagy egyetlen diagnosztikai laboratórium található.
3. Ugyanez a probléma – ti. a méretgazdaságosság – a progresszivitás magasabb szintjein úgy jelenik meg, hogy a legdrágább berendezések és a hozzájuk kapcsolódó orvosszakmai team-ek összepárosítása csak egyetlen országos központban (pl. valamely egyetemi klinikán) valósítható meg. (Mi több, vannak olyan ritka mûtéti beavatkozások, amelyekbõl évente mindössze 5-10-re merül fel igény Magyarországon, s ezért célszerûbb ezeket az eseteket külföldön kezeltetni.) Vagyis a legdrágább beavatkozások tekintetében nem is kívánatos a verseny, mert az kapacitás-kihasználatlanságot eredményezne a tõke, a munka, vagy éppen mindként termelési tényezõ tekintetében.
4. Empirikus vizsgálatok igazolták, hogy a megszokás és az információs aszimmetria miatt a betegek csak korlátozottan és szakmai szempontból megalapozatlan módon élnek a választás lehetõségével. A betegek túlnyomó többsége még Budapesten sem vált háziorvos, noha megtehetné. Amikor pedig egy mûtéti beavatkozás elõtt a “tudatosabb” betegek orvost és kórházat választanak, ez a döntésük esetleges és felületes információkon alapszik.
5. A szakorvosi ellátás szabályait és gyakorlatát egyaránt ismerõ szakemberek számára köztudomású, hogy ma Magyarországon összekeveredik a “szabad orvosválasztás” és a “szolgáltatói verseny” fogalma. Az állami szakrendelõkben és a kórházakban szabad orvosválasztás címén az alulinformált betegek hálapénzzel és szívességi szolgálatokkal fizetve versenyeznek a vélelmezetten jobb orvosokért. Mindeközben a választott orvos és betege megkárosítják az orvost foglalkoztató gyógyító intézményt, sõt – nem mellesleg – az adófizetõ polgárok teljes közösségét is.
6. Az elmúlt két-három évben – tehát 2005 táján – vált világossá, hogy az OEP finanszírozás másfél évtized alatt berögzült rendszerében az ellátók közötti, feltételezett verseny önmagában nem gyakorol elégséges kontrollt az orvos-beteg találkozások, a gyógyszerfogyasztás, a diagnosztika igénybevétele, valamint az akut kórházi ellátások indokolatlan növekedésének. Ezért került sor 2005-ben az. ún. teljesítmény-volumen korlát (TVK) bevezetésére, majd a háziorvosi mûködés, a gyógyszerfogyasztás és végül a kórházi-kapacitások durva, adminisztratív szabályozására.

 

Összefoglalva tehát a fentieket, meg kell állapítanunk, hogy a jelen körülmények között a szolgáltatói verseny túlságosan tompítottan, és ráadásul eltorzítottan mûködik, jól lehet mindenki elismeri, hogy az átlátható versenyre nagy szükség lenne. Meggyõzõdésünk szerint ez is egy fontos indoka annak, hogy meg kell teremteni a finanszírozási/biztosítás oldali versenyt, hogy ez a mechanizmus is segítsen erõsíteni a szolgáltatók versenyét. Amíg ezt nem tesszük meg, addig fenn kell tartani, sõt – a folyamat belsõ logikája miatt – folyamatosan tovább kell szigorítani a szolgáltatók feletti adminisztratív kontrollt, és nem lehet megszabadulni a hálapénz rendszer nyûgétõl sem. Az utolsó két pontban említett hatás egymást erõsíti

NOL

Hozzászólás a fórumban>>>

[Folytatás]

NYILT LEVÉL A MINISZTERHEZ

Molnár Lajoshoz fordulnak az orvostanhallgatók

A szakorvosképzés tervezett átalakítása miatt nyílt levélben fordulnak Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez az orvosegyetemek hallgatói. Négy egyetem – a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi – kari, illetve intézményi hallgatói önkormányzatának vezetõje diáktársai nevében azt kéri a minisztertõl, ne lehetetlenítse el, hogy a hallgatók szülõhazájukban készüljenek fel orvosi hivatásukra. Bár a friss diplomás magyar orvosok számára Nyugat-Európa több egyetemén kínálnak az itthoninál lényegesen jobban fizetõ gyakornoki állásokat, többségük mégis az itthon maradás mellett döntött. A szakminiszter által beterjesztendõ javaslat azonban a fiatal, családalapítás elõtt álló orvosoktól a létfenntartáshoz szükséges anyagi hátteret vonja meg, így nem marad más választásuk, mint külföldön keresni a boldogulásukat – áll a levélben. A hallgatók meggyõzõdése, hogy a szakorvosjelöltek szakmaválasztását nem elsõsorban az anyagi érdek motiválja. A fizetések megvonásával, illetve nagyobb juttatásokkal nem lehet, és nem is érdemes az orvosokat a hiányszakmák felé irányítani. A javaslat nem fogja orvosolni a gyakornoki képzés valós problémáit – mutatnak rá. Ráadásul a képzés színvonala is komoly veszélybe kerülhet, amennyiben az oktatás részben a kevésbé felszerelt, kisebb kórházak feladatává válik. Az elõterjesztés legnagyobb hibájának azt tartják a kari, illetve intézményi hallgatói önkormányzatok vezetõi, hogy tényként számol a magasan képzett magyar szakemberek elvándorlásával, és õket más oktatási rendszerben végzett, a magyar viszonyokat kevéssé ismerõ gyógyítókkal kívánja pótolni. A hallgatók a levélben jelzik, készek részt venni olyan javaslat kidolgozásában és megvalósításában, amelynek célja a magyar egészségügy hatékonyabb, lehetõ legmagasabb színvonalú mûködésének garantálása és a jelenlegi egységes magyar orvosképzés megõrzése.

Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára kedden egy sajtóinformációval kapcsolatban, miszerint a tárca megszünteti a rezidensek állami támogatását, elmondta, hogy a minisztériumban dolgoznak a rezidensképzés finanszírozásának átalakításán. A rendszer megváltoztatásával azt szeretnék ösztönözni, hogy minél több orvostanhallgató válasszon olyan szakterületet, amely most még hiányszakmának számít. Arról még nincs döntés – tette hozzá az államtitkár -, hogy a hiányszakmának nem számító szakorvosi tanulmányok végzését milyen szisztéma szerint finanszírozza az állam.

MTI

Hozzászólás a fórumban>>>

[Folytatás]

ÜBÜ JOGSZABÁLYT ALKOTOTT

[Folytatás]

ELLENÕRZÕ HATÓSÁG

  MEGÁLLÍTHATATLANUL HALADUNK A  REFORM ÚTJÁN

Magyar Hírlap online – KM

Hozzászólás a fórumban>>>

[Folytatás]

A DIPLOMÁT ADÓ IS HIBÁS

  BUGOVICS OSZTJA AZ IGAZSÁGOT?

Bugovics Elemér gyõri fõorvos szerint a népirtással vádoló kijelentések méltatlanok az orvosi hivatáshoz, mélységesen felháborítóak. A fõorvos eddig arra várt, hogy a kamara hallatja hangját, sõt elhatárolódásra számított a hódmezõvásárhelyi kórház orvosi karától, illetve a "gazemberezõ" orvos igazgatónak diplomát kiadó egyetem vezetõitõl. Miután ez nem történt meg, lelkiismereti kötelességének tartja, hogy kilépjen a Magyar Orvosi Kamarából.

Kallai Árpád, a hódmezõvásárhelyi Erzsébet Kórház fõigazgatója arra a kérdésünkre, terveznek-e valamilyen elhatárolódást a kórház orvos igazgatójának felszólalásától, mindössze annyit válaszolt: az õ stílusa egészen más, de megérti az orvos igazgató indulatát. Szilárd András, a Szegedi Orvosi Kamara elnöke szintén nem ért egyet a Kovács László által mondottak stílusával, de úgy véli, hogy bármilyen, ezen túlmenõ véleménynyilvánítás a kamara részérõl politikai állásfoglalásnak, valamelyik politikai oldal melletti kiállásnak tûnhetne fel – õk pedig semlegesek akarnak maradni.
Benedek György, a Szegedi Tudományegyetem általános orvosi karának dékánja érdeklõdésünkre azt válaszolta: az orvoskar nem vesz részt semmilyen politikai véleménycserében. A dékán értelmezése szerint Kovács László egyébként sem orvosként, hanem a Magyar Igazság és Élet Pártja egyik vezetõjeként tette kifogásolt nyilatkozatát. Valóban az orvoskar adja ki a diplomát az orvosoknak, ám nem tehetõ felelõssé az orvosok politikai nyilatkozataiért, de még az általuk esetleg elkövetett köztörvényes bûncselekményekért sem. Benedek György megjegyezte: korábban fel sem merült, hogy hasonló esetekben a diplomát adó egyetem felelõsségét firtassák – az, hogy most erre is sor kerül, a közéletet minõsíti.
No comment – így reagált Éger István, a MOK elnöke Bugovics Elemér bejelentésére.

Hozzászólás a fórumban>>> 

[Folytatás]

A FÕVÁROSI BÍRÓSÁG ELUTASÍTOTTA MOLNÁRT

A Fõvárosi Bíróság megállapította, hogy a miniszter keresetével ellentétben a tavaly szeptember 15-én tartott gyógyszerész nagygyûlésen a kamara nem hozott jogszerûtlen határozatot, továbbá, hogy a 2006. szeptember 28-án történt demonstráció a rendezvényen részt vevõ gyógyszerészek közös elhatározásából és önkéntes részvételükkel jött létre, ahhoz a gyógyszerészek önként csatlakoztak – áll a köztestület közleményében.
A per elõzménye, hogy Molnár Lajos szakminiszter törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az MGYK ellen. A miniszter szerint jogsértõ volt az, hogy a kamara a gyógyszerészek tavalyi rendezvényén a gyógyszertárak mûködésének korlátozására, a nyitvatartási idõtõl való önkényes eltérésre, "sztrájkra" hívta volna fel a gyógyszertárakat.
Mint a kamara pénteki közleménye fogalmaz: "ismét és újra kiderült, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara jogszerûen, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint járt el, jogszerûtlen cselekvésre soha nem buzdította a gyógyszertárakat".
Forrás: MTI

[Folytatás]

BEHAJTÓCÉGEK KERESTETNEK?!

SZÁZMILLIÁRDOK HIÁNYOZNAK?

[Folytatás]

1 ÉVES A NOSZADOKI

      A SZABADSÁG VÁNDORAI

1 ÉVES A NOSZADOKI

[Folytatás]

NYILT LEVÉL

  „Salus aegroti suprema lex est”

Ha egy orvos rosszul ítéli meg a helyzetet, rossz döntést hoz, vagy téved és annak a betegre nézve káros következményei lesznek, felelnie kell a felettesei vagy a törvény elõtt, de legfõbbképpen a saját lelkiismerete elõtt . Ha nem tud egymaga döntést hozni, kétségei vannak, konzíliumot kér. Kikéri tanultabb kollégái tanácsát.
Vajon Önnek megszólalt-e a lelkiismerete, megszólalt-e azoknak a képviselõknek a lelkiismerete, akik orvosként megszavazták ezeket az intézkedéseket?
Vajon Önök miért nem hívtak össze konzíliumot?
Ön elmagyarázza a Tv-ben az ön szerint IQ 40-nel is alig rendelkezõ orvosoknak és betegeknek, hogy a piros kapszulát kell enni, mert az olcsóbb és nem baj, hogy a betegnek a zöld, vagy a fehér jobb lenne. Arról, hogy esetleg a piros, a fehér, meg a zöld is járna, arról ne is álmodjon senki.
Esetleg teljesen szélsõségesen elvetemült halálba indulók kaphatják meg, ha az orvos ezt több példányos javaslattal és engedéllyel alátámasztja. A békés, nyugalomra vágyó beteg beveszi szépen azt a piros kapszulát, miközben az Interneten nézegeti Dr. Akut felvilágosító filmjét a „gyógyulj olcsóbban” (vagy múlj ki most, de csendesen) reformról.

[Folytatás]

HAZUDIK A 6000 HÁZIORVOS!!!

  Az Egészségügyi Minisztérium cáfolja, hogy csökkent a háziorvosok kártyapénze – mondta a tárca államtitkára hétfõn, sajtótájékoztatón. "Aki ezzel ellenkezõt mond, gondol, feltételez, az nem mond igazat, a kártyapénz semmilyen módon nem változott" – nyomatékosította Horváth Ágnes, utalva arra, hogy a Magyar Orvos Kamara kedden nagygyûlés keretében egységes szerzõdésmódosításra készül.
A kamara elnöke szerint erre a lépésre azért kényszerülnek, mert az alapellátásban dolgozók körében elégedetlenségi hullámhoz vezetett, hogy az utóbbi hónapokban jelentõsen megnövekedtek az orvosok adminisztrációs költségei, csökkent a finanszírozásuk. Az államtitkár azt elismerte, hogy január 1-tõl megszûnt az orvosok eszköz- és ingatlantámogatása.
A vizitdíjjal kapcsolatban elmondta: minden intézmény köteles lesz beszedni február 15-tõl a vizit- és kórházi napidíjat, az irányadó pedig az adott intézmény készpénzkezelési szabályzata, hiszen eddig is foglalkoztak betegektõl érkezõ készpénzzel a kórházak, háziorvosok. Felhívta a figyelmet, hogy a vizitdíj-fizetését és beszedését törvény írja elõ, tehát törvényt sért az az intézmény vagy orvos, aki elmulasztja a díjat beszedni.
Hozzátette: mentességi kártya helyett "vizitbérlet" adható, és az erre jogosult nevének, taj-számának az elsõ orvoshoz fordulásig kell a bérletre felkerülni. Aki igazolja, hogy már húsz alkalommal igénybe vette valamelyik ellátást, az ezen felüli orvoslátogatások díját a jegyzõtõl visszaigényelheti. Azonban – tette hozzá az államtitkár – a két ellátási forma orvoshoz fordulási száma "nem összevonható", azaz a 20-20 alkalmat külön-külön kell igazolnia a betegnek.
Egy kérdésre válaszolva Horváth Ágnes elmondta, hogy a költségvetésben elkülönített pénz áll rendelkezésre ahhoz, hogy az önkormányzat ki tudja fizetni a visszaigényelt (20 alkalom feletti) vizitdíj összegeket a betegeknek. Arra a kérdésre, hogy van-e elõrelépés a koalíciós pártok között a kórházi ágyszámokról, illetve mikor várható döntés a kapacitásokról, Horváth Ágnes azt felelte, hogy nincs döntés, egyeztetések azonban még lesznek. Döntés legkorábban március elején várható – tette hozzá.

Vg.hu
Hozzászólás a fórumban>>>

[Folytatás]

Következő oldal »