SZÉP ÚJ VILÁG??????
2007. szeptember 23. vasárnap
KORMÁNY TERVEZETE SZERINT
Az OEP jogutódja kezeli az Egészségbiztosítási Alapot.
A járulék beszedése az APEH kompetenciája marad.A fizetésre képtelen, de jogosultak után az állam általi befizetéseket személyre lebontva nyilvántartják.
Ezektõl függetlenül lesznek külön kezelt összegek a rendkívül költséges ellátásokra, amelyek a pénztárak döntésétõl függetlenül, egy központi várólista alapján kerülnek felhasználásra.A pénztárak fejkvóta alapján jutnak a velük szerzõdõ ügyfelek ellátását biztosító forráshoz. A fejkvótát összes befizetés újraelosztásánál számolja ki az alapot kezelõ intézmény.
A járulék mértékét jogszabályi szinten, tehát központilag határozzák meg.
A pénztárak tartalmukban azonos ellátási csomagot nyújtanak.
Az alapcsomag mindenki számára azonos.
A pénztár nem szelektálhat a hozzáfordulók között, de választhat a szolgáltatók között. Jogában áll, hogy azzal a szolgáltatóval, azzal a kórházzal kössön szerzõdést, amelyik jobb ellátást nyújt.
A pénztárak tartalmukban azonos ellátási csomagot nyújtanak.
Az alapcsomag mindenki számára azonos.
A pénztár nem szelektálhat a hozzáfordulók között, de választhat a szolgáltatók között. Jogában áll, hogy azzal a szolgáltatóval, azzal a kórházzal kössön szerzõdést, amelyik jobb ellátást nyújt.
Nem feltétlenül köt szerzõdést azzal a háziorvossal, akinek kifogásolható a szakma munkája. Nem érezheti magát biztonságban tehát a szolgáltatók mindegyike.
A szakmai felügyelet maradna az állam kezében, de nem kizárólag az ÁNTSZ-ében, részt venne benne a Biztosítási Felügyelet és a pénztár is.
Indul a kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztése is. Ide integrálnák a központi ügyeleteket, és akár a térség gyermekorvosi alapellátását is. Preferálják a csoportpraxisok, praxisközösségek létrejöttét és finanszírozzák a többszakmás háziorvosok által nyújtott többletellátást is.
A szakmai felügyelet maradna az állam kezében, de nem kizárólag az ÁNTSZ-ében, részt venne benne a Biztosítási Felügyelet és a pénztár is.
Indul a kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztése is. Ide integrálnák a központi ügyeleteket, és akár a térség gyermekorvosi alapellátását is. Preferálják a csoportpraxisok, praxisközösségek létrejöttét és finanszírozzák a többszakmás háziorvosok által nyújtott többletellátást is.
MIHÁLYI PÉTER SZERINT
„A társadalombiztosítás egészségügyi piacának megnyitása után a mozgástér határait a biztosítók érdekei, illetve a jogalkotó által megtervezett korlátozások fogják kijelölni.”„…a választott orvos és betege megkárosítja az orvost foglalkoztató intézményt, és – nem mellesleg – az adófizetõ állampolgárok közösségét is.”
„…fenn kell tartani, sõt – a folyamat belsõ logikája miatt – folyamatosan tovább kell szigorítani a szolgáltatók feletti bürokratikus kontrollt.”
„A biztosítók induláskor nem tehetnek mást, minthogy keretjellegû kapacitásszerzõdést kötnek a szolgáltatók túlnyomó többségével. De: az elsõ naptól kezdve informatikai eszközökkel monitorozzák és összemérik a progresszivitás különbözõ szintjein tevékenykedõ szolgáltatókat. Ezen tapasztalatok birtokában fognak majd díjtételemelést/csökkentést kezdeményezni a szolgáltatók felé.”
„…fenn kell tartani, sõt – a folyamat belsõ logikája miatt – folyamatosan tovább kell szigorítani a szolgáltatók feletti bürokratikus kontrollt.”
„A biztosítók induláskor nem tehetnek mást, minthogy keretjellegû kapacitásszerzõdést kötnek a szolgáltatók túlnyomó többségével. De: az elsõ naptól kezdve informatikai eszközökkel monitorozzák és összemérik a progresszivitás különbözõ szintjein tevékenykedõ szolgáltatókat. Ezen tapasztalatok birtokában fognak majd díjtételemelést/csökkentést kezdeményezni a szolgáltatók felé.”
„Miután a politikai kompromisszumok miatt az aktív ágyszám csökkentési tervek nem valósultak meg, a biztosítók egy része éppen ezeket a kihagyásokat fogja megvalósítani.”
„Egy rövid, két-három éves átmenet után, vagyis középtávon sokkal mélyrehatóbb és intenzívebb lehet az alku a szolgáltatások minõségével és díjával kapcsolatban.”
„Miután az OEP gyógyító-és gyógyszerfelhasználási adatbázisa a jövõben is fennmarad, lehetõség fog nyílni arra, hogy a biztosítók ezt az adatbázist a lehetõ legnagyobb mértékben kihasználják a költséghatékonysági vizsgálatok megalapozásához.”
TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS ORVOSOKNAK ORVOSOKRÓL
2007. szeptember 23. vasárnap
Bár a kormány mindent megtett, az eredmény mégis kudarc, bõ egy év erõfeszítései hiábavalónak bizonyultak. A kormány abból indult ki, hogy a reform sikeréhez önmagában kevés a célként elérni kívánt modell vonzó volta és ennek felmutatása. Ahhoz még legalább két dolog kell. Az egyik: a jelent túlzásoktól, sõt valótlanságoktól sem visszariadva a ténylegesnél rosszabbként bemutatni, míg a jövõt hasonlóképpen szebbé festeni (erre szolgált a Zöld könyv), hogy élesebb legyen a kontraszt; a másik: az orvosokba vetett társadalmi bizalmat – elvégre arról a foglalkozási csoportról van szó, mely úgy tehetne ellenvetéseket, hogy arra széles társadalmi rétegek, pártkötõdéseiken túllépve odafigyelnének – meg kell ingatni.
A hálapénzt persze lehet korrupciónak nevezni, s zászlóra tûzni megszüntetését, de akik ezt a vizitdíjtól, a kórházi napidíjtól, az üzleti biztosítók stb. megjelenésétõl várják, azok csak a felszínt kapirgálják. A történeti idõben 1945-ig kell visszamenni, s tisztesen befejezni az akkor megtört nagy átalakulási folyamatot. Könnyû mondani. Az ország és orvosai között társadalmi szerzõdésre van szükség, melyben a politikai hatalom kinyilvánítja szakítását a rákosi-gerõi örökséggel (mely Orbán Viktornak is sajátja volt, ahogy most Gyurcsány Ferencé és Kóka Jánosé). Cserébe az orvostársadalom leveti azokat a kollektív rossztulajdonságait, megszabadul azoktól a rossz beidegzõdésektõl, téves szerepértelmezéstõl és viselkedési mintáktól, melyek joggal irritálják az országlakosokat, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ezzel együtt is az orvosok iránt érzett bizalmuk a legmagasabb.
Amikor az orvostársadalom ellenzi a reformot, akkor elsõsorban a hatalomtól fél, mely a piac helyett önmagát nyilvánítja értékmérõnek, ami nem is lehet másként fejlett világban. A hatalom nagy úr, érdekében áll fukar kezekkel mérni, így minimalizálva kiadásait. Az angol orvostársadalom a II. világháború után azért állt ellen a mindenkire kiterjedõ univerzális egészségbiztosítás (NHS) létrehozásának, mert félt, hogy rosszul fizetett, bárki által utasítható állami hivatalnokká fokozzák le. S megnyerte a csatát. Például az angol kormány a mi 1992-ig élõ körzeti orvosi rendszerünket kívánta bevezetni, de harcuk eredményeként olyan háziorvosi rendszer jött létre, melyet mi 1992-ben nagyrészt tõlük vettünk át. Az 1960-as évek közepén az USA orvostársadalma addig állt ellen a Medicare és Medicaid bevezetésének, míg el nem hárította annak veszélyét, hogy a kormány elõnytelen kondíciókra kényszerítsen rájuk. Sikerült. Ma az amerikai orvosok szívesebben dolgoznak a Medicare és Medicaid programnak, mint bármely biztosítónak.
NINCS INGYEN EBÉD!
2007. szeptember 12. szerda
A liberális véleményformálók mostanában diadalmasan ünneplik "reformjaik" sikerét, azt, hogy mint mondják, eredményesen értetik meg a magyar nép kissé rest agyú többségével, hogy "nincs ingyenebéd". Vagyis mindennek ára van, és ezt az árat meg kell fizetni, tehát legyen szíves ezek után mindenki "öngondoskodni", és egyúttal a pénztárhoz fáradni. A nép többsége azonban valami rejtélyes oknál fogva sem lelkesedést, sem hajlandóságot nem nagyon mutat. Mármint arra való hajlandóságot, hogy belátva eddigi henye-hedonizáló életmódjának tarhatatlanságát, lendületesen nekilátna az öngondoskodás szép erényének kifejlesztéséhez. E vonakodás talányának megoldásához próbáljunk kicsit elemelkedni a látványtechnikai felszíntõl, és alaposan szemügyre venni a kérdéskör rejtett dimenzióit. (Merthogy van neki olyanja is!)
“KÖRÖN KIVÜL TARTOTT ÁLLAMTITKÁR” KERESTETIK!
2007. szeptember 12. szerda
De ki hajlandó Horváth Ágnessel együtt dolgozni?????????????
Információink szerint a szabad demokrata vezetés hetek óta gyõzködte Kovács Attilát, hogy a jelenlegi politikai helyzetben ne mondjon le posztjáról. A budaörsi egészségügyi központ ügyvezetõ igazgatója, akit négy hónapja neveztek ki a tárca második emberévé, hétfõn jelentette be távozását. Lapunk úgy tudja, a döntés nem függ össze közvetlenül az egészségbiztosítási piac magánosításának várható kudarcával. Mint arról korábban beszámoltunk, majdnem bizonyos, hogy a szocialisták "elszabotálják" az SZDSZ koalíciós feltételül szabott tervét, az egészségbiztosítás piaci alapú reformját. Úgy tudjuk, már arról is kevés szó esik az SZDSZ-ben, hogy emiatt kilépjenek a koalícióból. Csütörtökön talán az utolsó esélyük kínálkozik a pártelnökök, Gyurcsány Ferenc és Kóka János vezette delegációknak arra, hogy ésszerû kompromisszumos megoldásban állapodjanak meg. Schwarcz Tibor, az Országgyûlés szocialista alelnöke úgy nyilatkozott lapunknak: az MSZP ragaszkodik saját elképzeléséhez, melynek értelmében egybefüggõ egészségbiztosítási régiók alakulnának az országban, és hat vagy hét magánbiztosító vállalna szerepet a pénztárak mûködtetésében. Egy neve elhallgatását kérõ szabad demokrata képviselõ úgy vélte, Kovács Attilának abból lett elege, hogy nem vonták be a döntésekbe, de még az elõkészítésbe sem, semmilyen lehetõsége nem volt az érdemi munkára. Ha mégis közelébe engedték valamilyen ügynek, s azt megoldotta, akkor pedig a média nem köthette a nevéhez. Példaként a légimentõbázis kijelölését említette forrásunk. Az államtitkár megelégelte, hogy "körön kívül tartották", ám a nyilvánosság elõtt tartania kellett a hátát a döntésekért. Egyébként nyilvánosan azzal indokolta lépését, hogy vissza akar térni a gyógyításhoz. Kovács utódjáról a párt csütörtöki ügyvivõi testületi ülésen döntenek. Jelölt-ötletekben úgy tudjuk, nincs hiány. "Kérdés, hogy ki lesz hajlandó Horváth Ágnessel együtt dolgozni" – utalt egy SZDSZ-es szakértõ arra, mennyire nem népszerû még párton és minisztériumon belül sem a tárcavezetõ.
Várólistás magánbiztosítók
Lapunk egy szakértõtõl megtudta: a kötelezõ egészségbiztosítási pénztárak kisebbségi tulajdonosaiként szóba kerülhetnek az Axa, a Generali, az Uniqa, valamint az OTP Garancia biztosítók. Az elõkészületi munkákban részt vevõ tizenöt társaság közül a kisebbek, így akár az Union vagy az Aviva is ringbe szállhat.
Mh-összeállítás
NEM AKART, MÉGIS EL KELLETT MENNIE SZEGEDRE
2007. szeptember 12. szerda
Makó melletti Kiszomboron egy helybeli férfinak a szemébe repült egy fémcsavar. A sérültet egy barátja gépkocsin bevitte a makói kórház ügyeletére. Dehelán Aurélia, a makói Diósszilágyi Sámuel Kórház orvos igazgatója kérdésünkre elmondta: a beteg nem akart a mintegy 25 kilométer távolságra lévõ Szegedre menni, ezért a legközelebbi szemészeti szakrendelésre – egy makói magánrendelõbe – irányították. Ott megvizsgálták a férfit, és onnan is továbbküldték a szegedi szemészeti klinikára, ahol szakszerûen megmûtötték.
Az orvos igazgató – aki korábban a makói kórház szemészeti osztályának vezetõ fõorvosa volt – elmondta: kórházukban belgyógyászati és sebészeti esetekre sürgõsségi betegellátó ügyeletet tarthatnak. Munkaidõben továbbra is mûködik náluk két szemészeti szakrendelés, ezenkívül a kórház három szemész szakorvosa elõjegyzett esetekre egynapos szemészeti mûtéteket is végez. Ám annak ellenére, hogy a szakorvosok továbbra is a kórházban dolgoznak, nem tarthatnak sürgõsségi szemészeti ügyeletet. Ügyeleti idõben egész Csongrád megyébõl a szegedi szemészeti klinikára viszik a sürgõsségi ellátást igénylõ eseteket. Dehelán Aurélia véleménye szerint a kiszombori férfinak olyan jellegû volt a sérülése, hogy nagy valószínûséggel akkor is a klinikára küldték volna tovább, ha rendelési idõben érkezik a makói szemészeti szakrendelésre. Az orvosigazgató hangsúlyozta: álláspontjuk szerint helyesen járt el mind a kórház orvosa, mind a magánrendelést tartó szakorvos, amikor Szegedre irányította a sérültet, akit ott kifogástalanul elláttak. A betegnek ugyan kényelmetlen és elõnytelen ennyit utaznia, de a szabályokat mindenkinek be kell tartania – fogalmazott Dehelán Aurélia.
Népszabadság • Tanács István
NÉVTELEN LEVÉL KÖVETKEZMÉNYEKÉNT TÁVOZIK A FÖIGAZGATÓ
2007. szeptember 12. szerda
Fülöp István, a közgyûlés fideszes elnöke, a párt országgyûlési képviselõje elmondta: a lemondott fõigazgató ellen egy névtelen levél alapján június 7-én indított vizsgálat csak kisebb, fegyelmi eljárást nem indokoló hiányosságokat tárt fel.
A nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház vezetõje ezután adta be csütörtökön a lemondását, amit a munkáltató önkormányzati közgyûlés közös megegyezéssel, október elsejei határidõvel elfogadott. Kozma Péter, a képviselõ-testület szintén fideszes alelnöke közölte: a fõigazgató lemondását azzal magyarázta, hogy a kialakult helyzetben nem tudja tovább ellátni vezetõi tisztségét. Az alelnök kifejtette: valóban nem szerencsés egy névtelen levél alapján vizsgálatot indítani, de minden ilyen esetben nehéz helyzetben vannak az illetékesek, hiszen nem tudni elõre, igazak-e a vádak vagy sem, éppen ezért jobb az állításokat ellenõriztetni, s ezt tette a szabolcsi közgyûlés elnöke is. Kozma Péter hangsúlyozta: a leghumánusabban, a legemberibb módon igyekeznek a lemondott fõigazgató munkaügyét lezárni október 1-ig.
A sajtótájékoztatón Fülöp István beszélt arról is, hogy súlyos gondok merültek fel a szabolcsi kórházakban az ügyeleti betegellátásban, miután az orvosok túlórakerete behatárolt lett.
Új orvosokat felvenni finanszírozási gondok miatt nem tudnak, s visszatérni sem lehet a korábbi színlelt szerzõdések alapján ellátott orvosi pluszmunkához. Ezért az önkormányzat létrehozott egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a tarthatatlan helyzetre valamilyen megoldást találjon szeptember végéig.
(MTI) – NOL
II. NOSZADOKI TALÁLKOZÓ
2007. szeptember 5. szerda
II. Noszadoki Találkozó
2007. szeptember 7-9.
Hotel Platán Dobogókõ
KASSZAORVOSI SZÖVETSÉG
2007. szeptember 5. szerda
Kasszaorvosi Szövetség
Az eltelt évek, évtizedek világossá tették, hogy – szemben a nyugat-európai helyzettel – a közfinanszírozott tevékenységet ellátó vállalkozó orvosok nem képesek a szolgáltatásaik díját illetõen valódi alkupozícióba kerülni. Erre más, nemcsak gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó orvosi szervezetek nem voltak képesek.
A vállalkozók gazdasági érdekvédelmével foglalkozó szervezet megalakítása nélkül elképzelhetetlennek tûnik, hogy a piacgazdaság viszonyai között a szolgáltatásaink reális árát érvényesíteni tudjuk. Ma és a belátható idõben az a realitás, hogy pl. az életét Magyarországon leélõ háziorvosok döntõ többsége haláláig vagy megrokkanásáig lesz kénytelen dolgozni. A vállalkozói jövedelmébõl befizetett járulékból nem képzõdhet annyi nyugdíj, ami akárcsak a közalkalmazottakéhoz hasonló megélhetést biztosítana öregkorára. A praxis majdani eladásából származó bevétel pedig egyelõre kutya vacsorájának tûnik.
Ha belátható idõn belül nem sikerül elérni egy jelentõs finanszírozás növekedést, akkor a jelentõs részben nyugdíj elõtt álló háziorvosoknak kilátásuk sincs arra, hogy le tudják tenni a lantot. A fiatalabb kollégáknak sem igen van más választásuk, mint a gazdasági érdekérvényesítés, mert egész egyszerûen illúzió azt gondolni, hogy a közeljövõben a munkájukat annak értékén megfizetik.
A szövetség célja, hogy a vállalkozó orvosok gazdasági érdekeit képviselje a finanszírozó biztosító(k)nál, s azzal, azokkal valódi alkupozícióba kerülve a vállalkozó orvosok szolgáltatási díjának, finanszírozásának jelentõs emelését képes legyen elérni, s azt évrõl-évre karbantartani.
Szövetség tevékenysége
-
Külsõ szakértõk, neves könyvvizsgáló cég bevonásával meghatározza egy magyar praxis reális költségeit, számítást készít egy méltányos finanszírozásra.
- Professzionális jogászcsapatot fizet tárgyalások idejére, törvényjavaslatok elkészítésére.
- Ad hoc jellegû érdekképviseleti munkák (petíciók, beadványok, tüntetések) szervezése.
Minden egyes tag belépése a Kasszaorvosi Szövetségbe közelebb vihet ahhoz, hogy az alapvetõ célt elérhessük.
A Kasszaorvosi Szövetség tagjainak abban a tudatban kell a szervezet tagjává válni, hogy a finanszírozóval folytatott tárgyalás idõszakában olyan kemény érdekérvényesítõ akciókban kell részt venniük, amiben magyar orvos még korábban soha.
Amennyiben van a környezetedben érdeklõdõ kollégád, add át az információkat neki is!
Elõzmények, újabb fejlemények, hírek és egyéb információ a http://kasszaorvos.fw.hu honlapon.
A téma fóruma: www.noszadoki.hu
2007. augusztus 7.
Dr. Antal Szalmás Tamás
és a
Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány
EZEN A HÉTEN MÉG ELVÉGZIK A TÖBBLETMUNKÁT
2007. szeptember 5. szerda
Heti 60 óránál többet egyetlen közalkalmazotti státusban lévõ orvos sem dolgozhat a júliustól hatályos uniós normák szerint. A heti 40 órás normál munkaidõ mellett 8 óra pluszmunkára kötelezhetõk, és vállalhatnak önkéntes többletmunkát is, 12-24 órában. A szakorvosok kötelezõ többletmunkáinak 8 óráiból áll össze a májustól novemberig tartó, féléves idõszakokra bontott ügyeleti munkaidõkeret, amivel az intézmény feladataihoz szabottan gazdálkodik. Ez a keret merülhet ki hamarosan a traumatológiai klinikán.
Megkezdõdtek tegnap a tárgyalások a szegedi traumatológiai klinika orvosai és a klinikai központ vezetõsége között – egyezség azonban egyelõre nem született. Mint hétfõn megírtuk: szombaton a szükséges négy helyett csak három szakorvos kezdte meg az ügyeletet a szegedi intézményben. Ezt Török László egyetemi adjunktus azzal magyarázta: a traumatológusok kétharmada kitöltötte kötelezõ túlórakeretét, az önkéntes túlmunkáért járó díjazásról pedig nincs megegyezés az intézmény és a klinikai központ vezetõsége között.
Kovács Iván, a klinikai központ stratégiai igazgatója elmondta: tegnap a felek ismertették álláspontjukat és értékelték a megoldási lehetõségeket. A helyzetet ma a klinikai központ vezetõségi ülésén is megtárgyalják. Mint az igazgatótól megtudtuk, a traumatológusok vállalták: ha olyan orvost osztanak be ügyeletre, aki kitöltötte kötelezõ munkaidõkeretét, ezen a héten még elvégzik az önkéntes többletmunkát. A késõbbi ügyeleti ellátás megoldása a tárgyalásoktól függ.
A vita fõként az alapilletmény és annak kiegészítései, azaz a pótlékok körül folyik – az ügyeleti díjazás változatlan mértékérõl ugyanis már augusztus végén értesítette Pál Attila, a klinikai központ elnöke az orvosokat. Eszerint – bár egy júliustól hatályos jogszabály értelmében minden szakorvos csak az alapilletmény 70-90 százalékát kapná az ügyeleti órákra – a traumatológusoknak továbbra is 110-130 százalékát fizetik ki ezért a munkáért. A jogszabályhoz képest magasabb díjazásról saját hatáskörében döntött a klinikai központ vezetése, júliustól visszamenõleg.
Délmagyar.hu – Tombácz Róbert
EZEN A HÉTEN MÉG ELVÉGZIK A TÖBBLETMUNKÁT
2007. szeptember 5. szerda
Heti 60 óránál többet egyetlen közalkalmazotti státusban lévõ orvos sem dolgozhat a júliustól hatályos uniós normák szerint. A heti 40 órás normál munkaidõ mellett 8 óra pluszmunkára kötelezhetõk, és vállalhatnak önkéntes többletmunkát is, 12-24 órában. A szakorvosok kötelezõ többletmunkáinak 8 óráiból áll össze a májustól novemberig tartó, féléves idõszakokra bontott ügyeleti munkaidõkeret, amivel az intézmény feladataihoz szabottan gazdálkodik. Ez a keret merülhet ki hamarosan a traumatológiai klinikán.
Megkezdõdtek tegnap a tárgyalások a szegedi traumatológiai klinika orvosai és a klinikai központ vezetõsége között – egyezség azonban egyelõre nem született. Mint hétfõn megírtuk: szombaton a szükséges négy helyett csak három szakorvos kezdte meg az ügyeletet a szegedi intézményben. Ezt Török László egyetemi adjunktus azzal magyarázta: a traumatológusok kétharmada kitöltötte kötelezõ túlórakeretét, az önkéntes túlmunkáért járó díjazásról pedig nincs megegyezés az intézmény és a klinikai központ vezetõsége között.
Kovács Iván, a klinikai központ stratégiai igazgatója elmondta: tegnap a felek ismertették álláspontjukat és értékelték a megoldási lehetõségeket. A helyzetet ma a klinikai központ vezetõségi ülésén is megtárgyalják. Mint az igazgatótól megtudtuk, a traumatológusok vállalták: ha olyan orvost osztanak be ügyeletre, aki kitöltötte kötelezõ munkaidõkeretét, ezen a héten még elvégzik az önkéntes többletmunkát. A késõbbi ügyeleti ellátás megoldása a tárgyalásoktól függ.
A vita fõként az alapilletmény és annak kiegészítései, azaz a pótlékok körül folyik – az ügyeleti díjazás változatlan mértékérõl ugyanis már augusztus végén értesítette Pál Attila, a klinikai központ elnöke az orvosokat. Eszerint – bár egy júliustól hatályos jogszabály értelmében minden szakorvos csak az alapilletmény 70-90 százalékát kapná az ügyeleti órákra – a traumatológusoknak továbbra is 110-130 százalékát fizetik ki ezért a munkáért. A jogszabályhoz képest magasabb díjazásról saját hatáskörében döntött a klinikai központ vezetése, júliustól visszamenõleg.
Délmagyar.hu – Tombácz Róbert