KELLEMES ÜNNEPEKET

NEMZETI ORVOSI SZOLIDARITÁSI ALAPÍTVÁNY

NOSZA

 Demjén: A szabadság vándorai

[Folytatás]

SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK KARÁCSONY KÖRÜL

 

Régebben – a Lucát követõ – Szent Nikázius vértanú napját is számon tartották a karácsonyra készülõdõk, fõként a gazdasszonyok. Ez a dátum jelezte a házkörüli rendcsinálás kezdetét.

Az esztendõ legrövidebb és rendszerint legködösebb napjait enyhítette – tizenhetedikén – Szent Lázár névünnepe – a hiedelem szerint. A bibliai Mária és Márta fivérét Jézus támasztotta fel, s Lázár lett a betegek védõszentje.

A karácsonyt megelõzõ héten jártak – és a falvakban még ma is sok helyen él még ez a szokás – a gyerekek betlehemezni. A kis Jézust köszöntõ betlehemi zarándokokra emlékeztetõen: subába öltözött pásztorokként, aranypapír koronás, fehér inges fõangyal, ún. gyolcsinges kisangyalok közremûködésével vitték „Betlehem énekit”, egyházi dallamokkal, hogy adjanak nekik némi jutalmat.

Ádám-Éva napjának estéjén köszönt ránk a téli ünnepkör legnagyobb ünnepe: nagykarácsony estéje. A régi, népi szóhasználatban karácsony szombatjának; a gazdag ünnepi vacsora révén bõvedestének, míg a szegényes, böjtös ételekre utalóan karácsony böjtjének, szenvedõjének is nevezték szent estét. Az utóbbi – szegényes – ételek közé tartozott a bab, a lencse és a mákos tészta minden fajtája, és persze az egészség megõrzését elõsegítõ, rontást elhárító fokhagyma, vagy az egyazon almából szétosztott gerezdek közös elfogyasztása, hogy együtt maradjon a család. Minden fogásbó1 az elsõ falatot, többfelé, a megmaradt morzsákat – az asztál alá helyezett növényi magvakkal együtt – a jószágoknak tették félre, hogy szaporák legyenek.
Ugyancsak babonás hiedelmek társultak az éjféli miséhez is. A Luca-székre állók megpillanthatták a falu boszorkányát, még a hívekre leselkedõ gonoszokat ostorcsattogatással riasztották el a pásztorok, köszöntvén vele Jézus Krisztus születését. Természetesen elmaradhatatlan alkalma volt a karácsony esti örömszerzésnek a házról házra járó gyerekek ablak alatti köszöntõ éneke, rigmusos mondókája.
Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is.
Már talán feledésbe merült a Krisztus-tuskó égetésének õsrégi szokás is, karácsony estéjén. A kiszemelt tuskót a ház szabad kéményes tûzhelyén gyújtották meg, s ha sikerül elérni azt, hogy 12 éjszakáján keresztül égjen, akkor ez bõséges áldást jelentett az elkövetkezõ esztendõre. Megóvta a házat a tolvajoktól, tûzvésztõl és más csapásoktól. Gyógyító erõt tulajdonítottak a visszamaradt hamunak is: belekeverték az állatok takarmányába, s a hóborította földekre is szórtak belõle, hogy növeljék a talaj termékenységét.
Nagykarácsony elsõ napján, és ezt követõen egészen kiskarácsonyig (újév ünnepéig) tilos volt dolgozni. A karácsonyt követo idoszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól újévig járó regösök különféle énekeket adtak elo és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – boségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyujto szokás volt.

[Folytatás]

BETLEHEM

Juhász Gyula: BETLEHEM

[Folytatás]

TÉLI NAPFORDULÓ

A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE 

[Folytatás]

NEM MEGVENNI,HANEM MEGGYÖZNI KELL AZ ORVOSOKAT

H.Á.: A mostani modell elvezethet odáig, amit a liberálisok kezdettõl javasolnak, tehát hogy TISZTÁN MAGÁNTULAJDONÚ BIZTOSÍTÓK MÛKÖDJENEK.

H.Á.: Teremtsük meg a magánbefektetõnek azt a lehetõséget, hogy érdemi döntéseket hozzon, a többlet tudásával mutassa meg, hogy az egészségügy területén lehet hatékonyan mûködni. Azt egyik befektetõ sem fogadja el, hogy az állam csak pénzt kér, és megköti a befektetõ kezét.

H.Á.: …ne hasonlítsa össze az USA egészségügyének mûködését Magyarországon. Van egy nagy különbség: nálunk társadalombiztosítás mûködik, az USA-ban pedig TISZTÁN ÜZLETI BIZTOSÍTÁS.

H.Á.:  Lehet, hogy a társadalom az általános csomag tartalmának bõvítése mellett foglal állást, akkor viszont tudomásul kell venni, hogy EMELNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BEFIZETÉSEK MÉRTÉKÉT.

H.Á.: Az OEP adataiból világosan kimutatható, hogy MENNYIVEL TÖBBET KÖLT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS MA IS A BUDAPESTIEKRE, MINT A HÁTRÁNYOS HELYZETÛ MEGYÉKBEN ÉLÕKRE… AZ ORSZÁG  EGYES TERÜLETEI KÖZÖTTI  KÜLÖNBSÉGEK ÍGY EGY IDEIG A FEJKVÓTÁK KÜLÖNBSÉGÉBEN IS TÜKRÖZÕDNI FOGNAK… Az örökölt szerkezeti és igénybevételi igazságtalanságok felszámolása érdekében CSAK 5-8 ÉVES ÜTEMEZETT ÁTMENETTEL LEHET A FEJKVÓTÁKBAN A KIEGYENLÍTÉST MEGOLDANI.

H.Á.: Nem szeretnénk, ha az állam döntene a kórházi szerzõdésekrõl. Döntsön errõl a menedzsment, amely mérlegeli a minõséget, az ellátási kötelezettséget és a gazdaságossági mutatókat.

H.Á.: Én egyáltalán nem tekintem az orvosokat ellenségnek. Megértem, hogy sokan bizonytalanok a rengeteg változás miatt. Lehetne gesztust tenni például fizetésemeléssel. Néhány éve megtörtént, de ez a gesztus a gazdasági helyzet miatt most nem gyakorolható. A vizitdíj bevezetése viszont jelentõs bevétel-növekedést hozott a háziorvosoknak. Önmagában ettõl még senki nem lett reformpárti, ami nem is baj, HISZEN NEM MEGVENNI, HANEM MEGGYÕZNI KELL AZ ORVOSOKAT.

Beszélõ-beszélgetés
Joób Sándor beszélgetett Horváth Ágnes egészségügyi miniszterrel (részletek)  

Michael Moore: SICKO
Egy korábban  HUMANA-nál dolgozó belgyógyász „nyilvános gyónása” az Egyesült Államok Kongresszusa elõtt 1996. május 30-án: „1987 tavaszán megtagadtam egy embertõl az operációját, ami megmenthette volna, ezzel a halálát okozva. Se személy, se csoport ezért nem vont felelõsségre, mert tettemmel valójában a társaságomnak félmillió dollárt takarítottam meg. Tettem továbbá magával vonta kiváló minõsítésemet mint szakorvosi vezetõ és biztosította elõmenetelemet a betegellátás terén. A heti néhány száz dolláros fizetésem, amit szakorvosként kaptam, éves szinten hatjegyûre emelkedett új szakvezetõi minõségemben.Munkám teljes ideje alatt elsõdleges kötelességem alatt az volt, hogy szakmai tudásomat alárendeljem a társaság érdekeinek, akiknek dolgoztam. Újból ás újból elmondták, hogy nem ellátást tagadok meg, hanem kifizetést. Tudom, hogy a magánellátás hogyan csonkítja és öli meg a betegeket. Tudatni akartam a piszkos munkáról, amit a magánellátás végeztet és hogy szégyellem a sok ezer papírt, amire a halálos szót írtam.”

Hozzászólás a fórumban>>>

[Folytatás]

AMI A MODELLBÕL KIMARADT: AZ ALAPELLÁTÁS

Kincses Gyula (államtitkár): jövõre fennmarad a normatív teljesítményfinanszírozás és a különbözõ pótlékok rendszere, s az elõbbibe épülnek majd be teljesítményelemek. A jövõ évre tervezett háziorvosi kassza növekményét, vagyis hozzávetõleg 3 milliárd forintot azok között a háziorvosok között „osztanák” szét teljesítményük arányában, akik hajlandók részt venni az úgynevezett törzskarton-megújítási programban, vagyis betegeik egészségi állapotát újra feltérképezik. Az új finanszírozási rendszer indulását követõen csak a terápiás, életvitel-tervezésen alapuló alapvizsgálaton részt vett, szabályosan dokumentált beteg után járna majd fejkvóta. A törzskartonnak tartalmaznia kellene az életkor és az alapbetegség függvényében kötelezõen elvégzendõ állapotfelmérõ vizsgálatokat, a kötelezõ/ ajánlott szûréseken való részvételeket, illetve azok eredményeit, valamint a gondozásba vételt, a tervezett ellenõrzéseket és egy személyes egészségtervet: a szükséges kontrollok idõpontját, életvezetési tanácsokat és az orvos és betege által közösen megfogalmazott célokat.

Dr. Balogh Sándor (Országos Alapellátási Intézet fõigazgató): Az üresen álló praxisok miatt az ellátás sok helyütt megoldatlan, és az OALI által mûködtetett, úgynevezett tartósan üres körzetek ellátására kialakított program eddig mindössze 32 körzetben élõk problémáján tudott segíteni. Az intézet fõigazgatója szerint ezzel egyelõre csak megállították az üresen álló praxisok számának növekedését, de reményei szerint az OALI jövõre további 70 körzetben tudja folytatni ezt a programot. A szerkezetátalakítás miatt elbocsátott orvosok számára ez jó lehetõség, hiszen ha részt vesznek a programban, hat éven át az átlagos praxisfinanszírozás összegének 140 százalékára, azaz jelenleg körülbelül 900 ezer forint havi fix bevételre számíthatnak.A várhatóan jövõre bevezetendõ kistérségi gyakornoki rendszer is segítheti az ellátórendszer biztonságos mûködését, ugyanis az intézet 100 státuszt szeretne betölteni úgy, hogy az üresen álló körzetekbe ideiglenes megoldásként fiatal orvosokat delegálna, akiknek szakmai felügyeletét az adott térségben praktizáló háziorvostani vizsgával rendelkezõ orvos látná el. Így azok a fiatalok, akik munkájuk során úgy érzik, hogy megtalálják számításaikat az adott körzetben – és vállalják a szakvizsga megszerzését –, esetleg a praxisjog megvételéhez is nagyobb kedvet éreznének. A gyakornoki rendszerben dolgozók tevékenységét szintén az OALI-n keresztül finanszírozná az egészségbiztosító, kezdetben hozzávetõleg 500-550 ezer forint fix bevételre számíthatna a helyettesítõ gyakornok, aki ebbõl a bevételbõl kapná a bérét is.
A jelenleg mintegy 150 üresen álló és eladhatatlan praxis értékesítése érdekében praxisalapot hoznának létre, az eladás megkönnyítésére a praxisjogot koncessziós joggá alakítanák át. Ám elsõ lépésként azzal is megelégednének, ha a jogszabályok lehetõvé tennék, hogy a személyi jog megvásárlását ne adózott jövedelembõl, hanem a vállalkozás költségvetésébõl tudják finanszírozni, hisz a praxisbevétel garanciát jelenthet a kölcsön fedezetére. (Az adatok szerint az elmúlt 12 év alatt a praxisok majd 22 százaléka cserélt gazdát.)

Hajnal Ferenc: (Háziorvostani Szakmai Kollégium elnöke) Ahhoz, hogy a praxisteam fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezetet garantálni tudják az alapellátók számára, pályázati úton biztosítanának forrást. Gazdasági számításokat is végeztek, így például két éven át havi 50000 forintnyi támogatással 4000 adminisztrátori munkahelyet teremthetnének, amire szükség is lesz, hiszen az üzleti biztosítók piacra lépése miatt a mainál is nagyobb adminisztrációs teher zúdul majd a háziorvosokra
Az átalakítás menetét vázoló programban egyebek mellett azt javasolják a jogalkotóknak: jogszabályok, finanszírozási technikák segítségével tegyék lehetõvé, hogy a ma sejtszerûen szétszóródott körzetek csoportpraxisként mûködhessenek, úgynevezett kistérségi alapellátási központok jöhessenek létre. Ez nagyjából annyit jelent, hogy az alapellátás rendszere alapjaiban változna. A betegek akut problémáit ellátó és krónikus betegségeit menedzselõ, egyedül dolgozó orvosok térségi alapon teamekbe tömörülnének, és a színvonalasabb, kényelmesebben hozzáférhetõ betegellátás érdekében néhány szakorvossal kiegészülve az ott élõk egészségõrei lennének – mindenkinek az élethelyzete és betegsége szerinti optimális alapellátást garantálnák.
A kollégium elnöke szerint ez lenne az egyik legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a betegellátás szempontjából biztonságosan mûködtethetõ, hatékony és minõségi szolgáltatást kínáló rendszer jöjjön létre. A kistérségi központok feladata lenne a háziorvosok képzése, szakmai felügyelete – e konstrukció a tartósan üres háziorvosi körzetek helyettesítésére is megnyugtató megoldást kínálhatna. A szakmai kollégium a betöltetlen gyermekorvosi praxisok miatt kialakuló hiányosságokra is szolgál javaslattal, ugyanis ma sok helyen a felnõtt háziorvosok gondoskodnak a körzetükben élõ fiatalokról is. Hajnal professzor szerint ahol a felnõtt kistérségi alapellátási központok életre hívása megvalósíthatatlan, mindenképpen létre kellene hozni speciális gyermekcentrumokat, amelyek segíthetik a felnõtt háziorvosok ilyen irányú tevékenységét. A csoportpraxisok mûködtetésével a gyógyításra elkülönített kassza részének 10 százalékát meg lehetne takarítani – véli Balogh Sándor. Ám ezzel párhuzamosan arra is lehetõséget kell teremteni, hogy a praxisok növelni tudják saját bevételeiket, ezért fõként most, a biztosítási rendszer átalakításakor ideje lenne pontosítani, hogy a járulékfizetés fejében mit várhat el egy beteg a háziorvosától.
A kollégiumi tanulmány szerint a „sürgõsségi ellátás” fogalma is pontosításra szorul: el kell különíteni a sürgõs, életveszélyes állapotok ellátását a következõ rendelésig nem halasztható esetek ellátásától, ez utóbbi szerintük ugyanis inkább akut betegellátásnak minõsülne. Indoklásuk szerint az akut betegellátásnak a háziorvosi ügyelet a gondnoka, a sürgõsségi beavatkozásnak pedig az Országos Mentõszolgálat (OMSZ), vagyis véleményük szerint a sürgõsségi ellátást törölni kell(ene) a háziorvos feladatlistájáról. 

hOZZÁSZÓLÁS A FÓRUMBAN>>> 

[Folytatás]

Még mindig nem késõ megszólalni – avagy miért hallgat az orvoselit

 "A magyar egészségügy, minden magyar állampolgár személyes sorsát is évtizedekre meghatározó finanszírozási „reform” kapcsán jóformán egyetlen árva hangot sem hallattak a szakmai testületek, sem az õket alkotó vezetõ orvosok.  Kórházigazgatók, szakmai kollégiumi tagok, szakmai társaságok vezetõi – számuk ezer körülire tehetõ. Ritka és éppen ezért nagyon becses kivételektõl eltekintve sem személyesen, sem testületileg nem voltak képesek arra, hogy az eltelt másfél év egészségügyi ámokfutása ellen felemeljék a hangjukat.

Észre kell venniük végre, hogy a hallgatásnak üzenetértéke van, hiszen az arisztokratikus távolságtartásnak köpönyege mögül a gyávaság, a beletörõdõ félelem és a haszonlesés álarca villan elõ. "

[Folytatás]