ÁLLAMI GARANCIÁK – KI DIKTÁL, KINEK?
2008. január 31. csütörtök
A biztosítótársaságok tíz pontja:
1. Az állam vállaljon garanciát a pénztáraknak juttatott fejkvóta (azaz a bevétel) és a szolgáltatások (azaz a fõ kiadások) egyensúlyára. Ez azt jelentené, hogy ha a kifizetések meghaladnák a járulékbevételek 92 százalékát, akkor azt az állam utólag egészítse ki.
2. A kiadások féken tartása érdekében fel kell állítani egy olyan bizottságot, amely a várható életév-nyereség és a ráfordítás arányában eldönti, hogy melyek azok az ellátások, amelyeket az adott évben a társadalombiztosítás finanszíroz a betegeknek. A fejkvóta kiszámításához minden olyan szempontot figyelembe kell venni, amelynek hatása van a betegellátás költségeire.
3. A vállalatirányítási jogok: a felügyelõbizottságot az állam, az igazgatóságot pedig a biztosító adja. A kisebbségi tulajdonos szavazatelsõbbségi részvényt kapjon, vagy az állam szavazati súlya legyen kisebb.
4. Szabadságot kapjanak a szolgáltatókkal való szerzõdéskötésben, a minõség ellenõrzésében, a protokollok terén, a betegirányításban és ezek be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók foganatosításában.
5. Érdemi szerepet a finanszírozási rendszer alapját jelentõ pontrendszerek karbantartásában is.
6. Az államnak a költséghányadban kell elismernie a biztosítók által elvégzett többletfeladatokat, például az ügyfelek írásbeli tájékoztatását, vagy a szolgáltatók rendszeres minõsítését.
7. A három éves osztalékfizetés tilalmát követõen már az ebben az idõszakban felhalmozott eredmény terhére is lehetne osztalékot fizetni. A kezdeti három év után egy adott esztendõben a nyereség legfeljebb 25 százalékának felhasználását szabályozza az állam „központilag.
8. A pénztáraknak legyen hozzáférésük a betegirányításhoz szükséges összes adathoz, nemcsak a szolgáltatóknál, hanem az Egységes Nemzeti Kockázatkezelési Alapnál tárolt információkhoz is.
9. A csoportos egészségbiztosítások díját a munkáltató költségként írhassa le.
10. Az állam pénz-visszafizetési garanciát vállaljon arra az összegre, amelyet a nemzetközi pályázaton nyertes befektetõ az új vállalatok indulásáig „betett” a rendszerbe, ha öt éven belül értékesíteni kívánják tulajdonrészüket.
EGY AMERIKAI EGYETEMISTA LEVELE
2008. január 31. csütörtök
Tegnapelõtt kisebb problémák miatt el kellett mennem orvoshoz itt az USA-ban. Itt már régóta több biztosítós rendszer van. Errõl szólnék most néhány szót:A biztosítónál van a pénz, õ az úr. Õ dönti el, kifizeti-e az ellátását valakinek vagy sem. Nekem is ez volt. Elmentem egy kórházba, és átmentünk a kórház pénzügyi tanácsadójával a tárgyalóba, ahol õ felhívta a biztosítót, hogy fedezik-e a költségeket, vagy el kell-e küldjön. Azaz hívta volna, mert az elsõ telszám 7 perc zene után üzenetrögzítõ lett. A másik szám hasonlóan 7 percig mondogatta, hogy hívása nagyon fontos (very important) számunkra majd kiment üzenetrögzítõre. A biztosítási dokumentumon volt még egy telefonszám, ami nem ilyen esetekre van, de azt hívtuk ezután. Megjegyzem, hogy biztosításom nem gagyi, az egyik legjobb amerikai, az egyetememen ezt kötelezõ megkötni. Szóval a harmadik telefonszámon találtuk valakit, de választ nem kaptunk, csak át meg átkapcsoltak minket. Összesen 5-ször kapcsolták át hívásunkat és már 57 perce lógtunk a telefonon, amikor azt a választ kaptuk, hogy várnunk kell holnapig. (Ez a biztosítás nekem egy évre több mint 2OO ezer Ft. Amerikai állampolgár osztálytársaimnak csurog a nyála, mert õk ennek a többszörösét fizetik.) Másnap persze dehogy hívták fel a kollégát, hanem megint neki kellett telefonálnia. A legnagyobb csodálkozásomra nem adta fel a kórház pénzügyi tanácsadója, hanem félvállról közölte, hogy mindig ez van, és hogy ez normális. És örül, ha nem Indiában, vagy Bangladesben veszik fel a telefont, mert akkor olyan rossz angolsággal beszélnek, hogy alig érti. Miközben várakoztunk és hallgatta a zenét, volt idõnk beszélni. Megkérdezte, hogy Magyarországon több biztosítós rendszer van-e. Mondtam, hogy még állami az egészségügy, erre legnagyobb megdöbbenésemre azt mondta: "Ez azért van, mert Magyarország egy civilizált ország." Szó szerint ezt mondta, az, aki itt Amerikában 23 éve dolgozik ebben a pozícióban. Beszéltetni kezdtem, hogy fejtse már ki,mit is ért ezalatt. Példákat és konkrétumokat kezdett mesélni:
Ha nekem most azt mondja a biztosító, hogy nem fizet, akkor csak úgy vizsgál meg doki, ha leperkálok 2 millió Ft-nak megfelelõ dollárt. Micsoda? Igen, mondta, mert külföldi vagyok, senki se garantálja hogy ha kiküldik a számlát, akkor nem lépek meg azelõtt hogy kifizessem. Ja, és az orvos fõnöke a biztosító, tehát ha ennek ellenére megvizsgál, akkor kockáztatja az állását. Két helyrõl is hallottam már ilyesmit, és most ez a hölgy is mondott egy hasonlót:
Mûtét, a pácienssel komplikációk merülnek fel, és jön a biztosító embere, hogy azonnal be kell fejezni a mûtétet, mert lejárt a munkaidõ. De beszéltem személyesen is egy ilyen nõvel, aki rákos volt, és a mûtét során találtak még nála dolgokat, amiket mégsem szedhettek ki, mert a biztosító nem engedte, mert bejött és mondta, hogy be kell fejezni a mûtétet, nem fizet tovább. Így hát összevarrták. Õ maga mondta el.
Mesél tovább a hölgy fülén a telefonnal: volt egy másik embere, aki 35 évig folyamatosan biztosítva volt, aztán munkahelyet váltott, de nem tudott azonnal, ezért volt 3 hónap amíg nem volt biztosítva, és a biztosító ezért õt egy új ügyfélnek tekintette, és mivel általában a már fennálló problémákra nem fizetnek, ezért ennek az embernek sem fizettek. Döbbenet. – Azt is hozzáteszi, hogy a 23 év alatt amíg itt dolgozott, még sose volt olyan hónap, hogy valami szabályozás ne változott volna. Azt mondja, hogy sokszor ezek a biztosítók 2 havonta megváltoztatják a szabályzatukat. És ha nem látod a kisbetûs részeket, nem figyelsz, hirtelen fizetheted magad a számlát. Azt is mondja, hogy volt olyan, hogy azt mondta a biztosító elõre, hogy fedezi egy beteg ellátását, aztán amíg lement a dolog, addig talált valami indokot, hogy miért nem fizet, és végül nem fizetett.
Belegondolok, hogy de jó volt eddig otthon, hogy CSAK a betegség miatt kellett szoronganom, most itt azért is szorongok, hogy a biztosító fedezi-e költségeimet, vagy nem tudom mi lesz… És hogy ha azt mondja, fedezi, akkor utólag nem mondja-e mégis azt, hogy mégse!? Gondoljatok ebbe bele!
A profitérdekelt biztosítók célja, hogy minél több profitot termeljenek. Ezt leginkább úgy lehet, ha mindenféle indokot találnak arra, hogy ne kelljen fizetniük. Ezt pedig úgy lehet , ha mint gép mûködnek, és mindenféle empatikus emberi hajlamot kiirtanak. Ez valami jó? Úgy látom, hogy otthon azért pukkasztják le amennyire csak lehet az egészségügyet, hogy egyhangúlag mindenki azt mondja, hogy ez így tovább nem maradhat. És ekkor hozzák elõ ezt az új rendszert, amit senki sem ismer, ami az eddigi 5oo millió Ft közpénz propagandája szerint elõrelépés. Én azt mondom, hogy legyen magánbiztosító, de az lépjen be a piacra, és küzdje ki amit tud a piacon, szerezzen embereket, ne kelljen mindenkinek magánbiztosítóba belépni. Miért adjuk oda nekik ingyen az egész piacot? Ja, és még valami:
Nem tudom hogy az USA szegény országnak mondható-e de itt minden második embernek nincs biztosítása, mert olyan drága, tehát orvosi szolgáltatást nem tudnak igénybe venni. Ez tényleg elõrelépés lenne nekünk is? Ezt akarjuk?
BETEG MUNKA
2008. január 31. csütörtök
Elképesztõ, a magát szakszerû értelmiségnek minõsítõ magyarországi hatalmi elit tagjainak a részletekkel, és a mellékes dolgokkal való látványos, de értelmetlen foglalatoskodása.Molnár Lajos, (volt) egészségügyi miniszter annakidején a vizitdíj automatákat bemutatta. „Normális országokban” ez a munka a kórházfenntartó személyzet hatáskörébe tartozik. Az újságírók elõtt megrendezett bemutatót követõen pedig az automatát összepakolják, és mentek tovább. Az “öregecskedõ”, kiégett, és orvos létére teljesen lelkiismeret nélküli Molnár Lajost azóta a fiatal, törtetõ, és orvos létére teljesen lelkiismeret nélküli Horváth Ágnes váltotta fel, aki most foggal- körömmel a „széfeknek” beszereléséért harcol.
Az új egészségügyi miniszter is olyasmivel foglalatoskodik, amit egy fürdõben, vagy egy szállodában, világszerte a fenntartószemélyzet dolga, miközben a kórházak falára térképet rajzol a penész.
A társadalom minõségét az határozza meg, hogy annak egésze miként gondoskodik a gyengékrõl és elesettekrõl.A „rendkívüli helyzet” azonos a kivételes helyzettettel. A „kivételekre” való hivatkozás lehetõségének jogi fogalmát, a római jog iustitium intézményére támaszkodva, a náci Németország fõjogásza, Carl Scmitt keltette éltre. A “kivételek” intézményét, amelyekre Horváth Ágnes, hivatkozik, a náci Németországban az állampolgárok személyi jogfosztására, a haláltáborok megszervezésére, és az elõre kitervezett módszeres népirtás megokolására használták.
Ezt a jogi képletet, a terror elleni háború keretében a különleges helyzetére hivatkozva, ma az Amerikai Egyesült Államokban „unitary executive power" („egyedi végrehajtó hatalmi illetékesség”) néven, ma szabályként alkalmazzák.
A jelenlegi magyarországi neoliberális elit a fasiszta törvényhozásnak ezt a kísértetét most az Amerikai Egyesült Államok neoliberális politikájával való azonosulása útján importálja vissza Magyarországra. Horváth Ágnes kijelentése teljes egészében összhangban van az Amerikai Egyesült Államok kivételekre alapuló igazságszolgáltatási politikájával. Ha, lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, a fogva tartott személyek kínzását, akkor „lehet olyan rendkívüli helyzet is, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek.
Meglehet azonban az is, hogy Horváth Ágnesnek semmi köze az ideológiákhoz. Õ csak erõszakos és törtetõ
Az egészségügyi rendszer magánkézre juttatása, és a fizetõképességtõl függõ több biztosítós rendszer foganatosítása azt jelenti, hogy az emberi lény egészségének védelme a pénzen keresztül viszonyul a társadalomhoz. Gyurcsány Ferenc, a maga nyers stílusában, a betegrõl, mint vevõrõl beszél. Horváth Ágnes, “aktív ágyakról” “egységnyi idõ alatti betegellátásról” beszél, amelyhez “szemléletváltozásra” van szükség. A “szemléletváltozás” a jelen esetben “beletörõdést” jelent.
RÉGI HÍR ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN
2008. január 25. péntek
Hatmillió eurós befektetést hagyott jóvá az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amellyel a nemzetközi pénzintézet beszáll egy magyar kórházüzemeltetõ cégbe, a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt.-be. Magyarország az elsõ befektetés. Az errõl szóló megállapodást Varel Freeman, az EBRD elsõ alelnöke és Gászpor Jenõ, a Hospinvest vezérigazgatója az újságírók elõtt írta alá . Freeman ezután bejelentette, hogy történelmi pillanat ez, hiszen bankja még sosem invesztált az egészségügyi szektorba, ez az elsõ befektetésük e területen. Freeman elmondta, hogy több országban is vizsgáltak már hasonló projekteket, de Magyarországon találtak egyelõre kedvezõ befektetési lehetõséget.
Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az EBRD négymillió eurót fordít egy kisebbségi részvénycsomag megvásárlására, további kétmillió eurót pedig tõkeemelésre szán a pénzintézet a jövõben.
A hatmillió dollárt Freeman szerint a Hospinvest mûszerbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és az újonnan átvett kórházak feljavítására fordíthatja a magyar cég. (A Hospinvesthez rendszerint gyenge finanszírozású egészségügyi intézmények kerülnek, és ezekben kell jobb gazdálkodást kialakítania a társaságnak.)
Freeman hangsúlyozta, hogy az EBRD türelmes befektetõ, 5-7 évre tervezik az invesztíciót, de persze elõfordulhat, hogy elõbb vagy késõbb szállnak ki a cégbõl. Addig maradnak, amíg a Hospinvestnek szüksége van rájuk, jegyezte meg.
Freeman azt is elmondta azért, hogy tudják, hogy kockázati tõkeinvesztíciót hajtanak végre, de a magyar állami szabályozók megnyugtatták az EBRD-t arról, hogy a magánszektort beengedik az egészségügyi intézmények menedzsmentjébe.
A magyar céget egyébként mindeddig magyar magánszemélyek és az cégeik birtokolták (köztük Gászpor és Kollányi is), és kórházüzemeltetéssel foglalkozott. A kórházak mellé rendelõintézeteket menedzsmentjét is megszerezték, így egymást kiegészítõ funkciókat látnak el. A Hospinvest kezeli a jelentõs ágyszámcsökkentésen és 60 százalékos finanszírozási megvonáson átesett gyöngyösi és hatvani kórházakat, a parádfürdõi krónikus betegeket ellátó kórházat (e három intézmény Heves megyében található) és a súlyponti kórházzá minõsített kiskunhalasi kórházat. Ezek mellett még rendelõintézeteket tartanak fenn Kecelen, Jánoshalmán és Kiskõrösön.
Kollányi elmondta, hogy terveik szerint 10-15 kórház menedzsmentjét szeretnék megszerezni a jövõben, ehhez megfelelõ tõkeerõs partnerre leltek az EBRD-ben. Ha sikerülne végrehajtani terveiket, akkor 10 százalékos részesedésük lenne a 150-160 magyarországi kórházat tekintve. Kollányi hangsúlyozta, hogy közkórházak irányítására pályáznának, nem az egyetemi klinikák és szakintézmények átvételére.
Bíznak a versenyben
Az elnök az Index kérdésére elmondta, hogy készülnek az egészségügyi szektor átalakítására, szerintük a verseny fontos, és ebben a versenyben akarnak most megerõsödve részt venni. Ugyanakkor Kollányinak mindegy, hogy állami vagy részben magánpénztárak alakulnak hazánkban, nekik az a fontos, hogy minél több beteget minél jobban és persze költséghatékonyabban (olcsóbban) lássanak el. Ha a betegek igénye iránt növekszik, és ezt az igényt a magánpénztárak jelenítik meg, akkor annak is örülnek, de egyébként jelenleg az egységes társadalombiztosítástól szerzik a bevételeiket.
A Hospinvest profitorientált cég, bár ez tavalyi eredményükön nem látszik, hiszen 2006-ban 4,6 milliárd forint árbevétel mellett veszteséggel zárták az évet. Idén az árbevételük elérheti a 13 milliárd forintot, és a menedzsment év végére nullszaldóhoz közeli, de még negatív eredményt vár. Az árbevétel emelkedéséhez a portfoliójukban megjelent új egészségügyi intézmények mellett az is hozzájárult, hogy a társaság idén egyesült az Ispotály kórházi patikalánccal.
Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az EBRD négymillió eurót fordít egy kisebbségi részvénycsomag megvásárlására, további kétmillió eurót pedig tõkeemelésre szán a pénzintézet a jövõben.
A hatmillió dollárt Freeman szerint a Hospinvest mûszerbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és az újonnan átvett kórházak feljavítására fordíthatja a magyar cég. (A Hospinvesthez rendszerint gyenge finanszírozású egészségügyi intézmények kerülnek, és ezekben kell jobb gazdálkodást kialakítania a társaságnak.)
Freeman hangsúlyozta, hogy az EBRD türelmes befektetõ, 5-7 évre tervezik az invesztíciót, de persze elõfordulhat, hogy elõbb vagy késõbb szállnak ki a cégbõl. Addig maradnak, amíg a Hospinvestnek szüksége van rájuk, jegyezte meg.
Freeman azt is elmondta azért, hogy tudják, hogy kockázati tõkeinvesztíciót hajtanak végre, de a magyar állami szabályozók megnyugtatták az EBRD-t arról, hogy a magánszektort beengedik az egészségügyi intézmények menedzsmentjébe.
A magyar céget egyébként mindeddig magyar magánszemélyek és az cégeik birtokolták (köztük Gászpor és Kollányi is), és kórházüzemeltetéssel foglalkozott. A kórházak mellé rendelõintézeteket menedzsmentjét is megszerezték, így egymást kiegészítõ funkciókat látnak el. A Hospinvest kezeli a jelentõs ágyszámcsökkentésen és 60 százalékos finanszírozási megvonáson átesett gyöngyösi és hatvani kórházakat, a parádfürdõi krónikus betegeket ellátó kórházat (e három intézmény Heves megyében található) és a súlyponti kórházzá minõsített kiskunhalasi kórházat. Ezek mellett még rendelõintézeteket tartanak fenn Kecelen, Jánoshalmán és Kiskõrösön.
Kollányi elmondta, hogy terveik szerint 10-15 kórház menedzsmentjét szeretnék megszerezni a jövõben, ehhez megfelelõ tõkeerõs partnerre leltek az EBRD-ben. Ha sikerülne végrehajtani terveiket, akkor 10 százalékos részesedésük lenne a 150-160 magyarországi kórházat tekintve. Kollányi hangsúlyozta, hogy közkórházak irányítására pályáznának, nem az egyetemi klinikák és szakintézmények átvételére.
Bíznak a versenyben
Az elnök az Index kérdésére elmondta, hogy készülnek az egészségügyi szektor átalakítására, szerintük a verseny fontos, és ebben a versenyben akarnak most megerõsödve részt venni. Ugyanakkor Kollányinak mindegy, hogy állami vagy részben magánpénztárak alakulnak hazánkban, nekik az a fontos, hogy minél több beteget minél jobban és persze költséghatékonyabban (olcsóbban) lássanak el. Ha a betegek igénye iránt növekszik, és ezt az igényt a magánpénztárak jelenítik meg, akkor annak is örülnek, de egyébként jelenleg az egységes társadalombiztosítástól szerzik a bevételeiket.
A Hospinvest profitorientált cég, bár ez tavalyi eredményükön nem látszik, hiszen 2006-ban 4,6 milliárd forint árbevétel mellett veszteséggel zárták az évet. Idén az árbevételük elérheti a 13 milliárd forintot, és a menedzsment év végére nullszaldóhoz közeli, de még negatív eredményt vár. Az árbevétel emelkedéséhez a portfoliójukban megjelent új egészségügyi intézmények mellett az is hozzájárult, hogy a társaság idén egyesült az Ispotály kórházi patikalánccal.
Index – 2007. szeptember 26.
NEM FINANSZÍROZZÁK, DE EL KELL LÁTNI!
2008. január 25. péntek
1.) TAJ-SZÁM ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENÕRZÉSÉRÕL
Az alapellátásban mûködõ háziorvosi szolgáltatók részére a havi finanszírozási díj kifizetésének feltétele, hogy érvényes TAJ-számmal rendelkezzenek a szolgálathoz bejelentkezett biztosítottak. A finanszírozás céljából megküldött adatok valódiságáért az egészségügyi szolgáltató felel.
A TAJ-szám érvényességének feltétele:
- a TAJ-képzés szabályainak megfelelõen képzett szám
- nem került passziválásra (pl.: elhunyt, véglegesen külföldre távozott TAJ-száma)
A TAJ-szám érvényessége ellenõrizhetõ:
- interneten: http://taj.oep.hu
- telefonon: 06-1-350-2133, 06-1-350-2135
Személyazonosító adat alatt értendõ: a családi és utónév, születési név, a nem, a születési hely és idõ, az anya születési neve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ). A biztosított [a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5/B. §] – ha önként fordult az egészségügyi ellátóhálózathoz – az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele elõtt köteles a személyazonosító okmányait bemutatni. A biztosított érvényes TAJ-számával igazolja a kötelezõ egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való jogosultságát.
A TAJ-szám érvényességének ellenõrzésével kapcsolatos jogkövetkezmények
A háziorvos által beküldött azonosításra nem alkalmas, hibás (pl.: a TAJ-szám képzés szabályainak nem megfelelõ), (vagy) passzivált TAJ-számmal bejelentettek nem kerülnek elszámolásra.
A hibás, illetve a passzivált TAJ-szám javítására az általános szabályok szerint, a bejelentkezés illetve a teljesítés hónapját követõ negyedik hónap 10. napjáig van lehetõség. Ha a hiba az OEP TAJ-nyilvántartásának zavara miatt áll elõ, ennek javítására a fenti határidõ nem irányadó.
A TAJ-szám érvényességének ellenõrzésével kapcsolatos jogkövetkezmények
A háziorvos által beküldött azonosításra nem alkalmas, hibás (pl.: a TAJ-szám képzés szabályainak nem megfelelõ), (vagy) passzivált TAJ-számmal bejelentettek nem kerülnek elszámolásra.
A hibás, illetve a passzivált TAJ-szám javítására az általános szabályok szerint, a bejelentkezés illetve a teljesítés hónapját követõ negyedik hónap 10. napjáig van lehetõség. Ha a hiba az OEP TAJ-nyilvántartásának zavara miatt áll elõ, ennek javítására a fenti határidõ nem irányadó.
2.) EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTSÁG ELLENÕRZÉSÉRÕL (JOGVISZONY-ELLENÕRZÉS)
A Kormány (312/2007. (XI. 17.) Korm. rend.) rendelete értelmében 2007 decemberétõl – a járó és fekvõbeteg ellátó intézményekhez hasonlóan – a háziorvosi szolgálatok is az OEP nyilvántartásából on-line módon kötelesek ellenõrizni az ellátottak jogviszonyát:
Az Ebtv végrehajtásáról rendelkezõ 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 12/B § alapján a finanszírozási, illetve ártámogatási szerzõdéssel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató – a mentést, betegszállítást, védõnõi szolgáltatást, otthoni szakápolást, iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást, mozgó szakorvosi szolgálatot teljesítõ szolgáltató, valamint a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylõ diagnosztikai és kórszövettani vizsgálat és boncolás kivételével – (e § alkalmazásában a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) a TAJ számot igazoló okmány bemutatását követõen, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelõzõen, transzplantáció esetén a transzplantáció céljából történt fekvõbeteg-gyógyintézeti felvételkor az ellátás igénybevételét megelõzõen az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenõrzi, hogy az Ebtv. 29. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e.
Az ellenõrzésnek az ellátás nyújtása elõtt kell megtörténnie, ha azonban a beteg állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, a jogviszony-ellenõrzés közvetlenül a szolgáltatás igénybevétele után is elvégezhetõ.
A jogviszony-ellenõrzés a háziorvos esetében 2007. december 1-tõl interneten: https://jogviszony.oep.hu címen lehetséges. (Az OEP ezen szolgáltatása egyúttal a TAJ érvényességet is vizsgálja, azaz nincs szükség két különbözõ ellenõrzésre.)
A jogviszony-ellenõrzés jogkövetkezményei
Az egészségügyi szolgáltató tekintetében:
Az érvényes TAJ-számmal rendelkezõ a háziorvosi praxisba bejelentkezett biztosítottak, illetve a nem bejelentkezett biztosítottak ellátása változatlanul jelenthetõ, és továbbra is elszámolásra kerül függetlenül attól, hogy a beteg az OEP jogviszony-nyilvántartásában jogosultként szerepel-e.
A biztosított tekintetében:
A biztosított érvényes TAJ-számmal továbbra is – a vizitdíj megfizetésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével – térítésmentesen jogosult igénybe venni az egészségbiztosítási törvény szerint járó egészségügyi szolgáltatásokat.
Ha az ellenõrzés eredményeként az derül ki, hogy a beteg nem szerepel, az OEP jogviszony-nyilvántartásában, e tényrõl a beteg részére még az ellátást megelõzõen egy, az OEP honlapjáról letölthetõ ÉRTESÍTÉS átadásával, tájékoztatást kell nyújtani. (www.oep.hu / jogviszonyellenõrzés egészségügyi szolgáltatók részére / Értesítés)
Az átadott értesítést a betegnek, vagy a képviseletére jogosult személynek nem kell aláírnia, az nem képezi a betegdokumentáció részét, így elegendõ egy példányban kinyomtatni.
Ha a beteg mint jogosult nem szerepel az OEP jogviszony-nyilvántartásában, ebben az esetben sem lehet a TAJ-számmal rendelkezõ betegtõl az ellátás költségének megtérítését illetve erre hivatkozva emelt összegû vizitdíjat kérni, vagy az ellátást megtagadni!
Hozzzászólás a fórumon>>>
IUS RESISTENDI – ORVOSOK EGYMÁSÉRT TÁRSASÁG AJÁNLÁSA
2008. január 20. vasárnap
NYILATKOZAT
Megerõsített média információk szerint megindult a
profit-érdekû betegbiztosítók („pénztárak”) pénztártag toborzó
kampánya, erre szakosodott vállalkozások révén. Ez várható volt. Ugyan
a pénztártörvényt a Köztársaság Elnöke még nem írta alá, az ugrásra
kész gazdasági társaságok már rohamra indultak. Ez érthetõ, hiszen
alapvetõ üzleti érdekük, hogy taglistájukat minél több – lehetõleg
egészséges – állampolgárral töltsék fel. A verseny máris értük folyik.
Az a tény, hogy a tagtoborzás törvénytelen, másodlagos jelentõségû, a
lényeget az orvosok szempontjából nem érinti. Ha törvényes lenne is, az
orvosok résztvétele a pénztártag toborzásban etikailag akkor is
elítélendõ. Mert segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy a legfontosabb humán
érték: az egészség, végsõ soron az emberi élet üzleti alku,
nyerészkedés tárgya legyen.
Társaságunk az orvosi tevékenység
méltóságának védelmére alakult. Ezért felszólítjuk Kollégáinkat, hogy
ehhez a tagtoborzáshoz ne nyújtsanak segítséget, ebben az embervásárban
se fejpénzért, se szívességbõl ne vegyenek részt!
Budapest, 2008. január 15.
profit-érdekû betegbiztosítók („pénztárak”) pénztártag toborzó
kampánya, erre szakosodott vállalkozások révén. Ez várható volt. Ugyan
a pénztártörvényt a Köztársaság Elnöke még nem írta alá, az ugrásra
kész gazdasági társaságok már rohamra indultak. Ez érthetõ, hiszen
alapvetõ üzleti érdekük, hogy taglistájukat minél több – lehetõleg
egészséges – állampolgárral töltsék fel. A verseny máris értük folyik.
Az a tény, hogy a tagtoborzás törvénytelen, másodlagos jelentõségû, a
lényeget az orvosok szempontjából nem érinti. Ha törvényes lenne is, az
orvosok résztvétele a pénztártag toborzásban etikailag akkor is
elítélendõ. Mert segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy a legfontosabb humán
érték: az egészség, végsõ soron az emberi élet üzleti alku,
nyerészkedés tárgya legyen.
Társaságunk az orvosi tevékenység
méltóságának védelmére alakult. Ezért felszólítjuk Kollégáinkat, hogy
ehhez a tagtoborzáshoz ne nyújtsanak segítséget, ebben az embervásárban
se fejpénzért, se szívességbõl ne vegyenek részt!
Budapest, 2008. január 15.
Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság
EMBERVÁSÁR BRÓKEREKKEL ÉS FEJKVÓTÁVAL
2008. január 20. vasárnap
Egyre több orvos nyilvánít véleményt az egészségbiztosítási pénztárakban majdan magánbefektetõként jelentkezõ cégek tagtoborzási akciójáról. A toborzás jelensége azonban csak a felszín. Mint a sajtó a közelmúltban hírül adta, a biztosítótársaságok – brókercégek közvetítésével – gyûjtik maguk köré az alapellátásban dolgozó orvosokat, s fejpénzt ígérnek nekik betegeik után. Hamarosan az is kiderült, hogy a folyamat már hónapokkal korábban elkezdõdött. A Ius Resistendi elnevezésû orvostársaság a napokban nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz. Ebben többek között azt áll: várható volt a profitérdekû biztosítók említett lépése, hiszen alapvetõ céljuk, hogy taglistájukat minél több, lehetõleg egészséges állampolgárral töltsék föl. A verseny tehát máris folyik azokért az emberekért, akik a legkisebb kockázatot képviselik. A saját deklarációja szerint az orvoslás méltóságának védelmére alakult társaság fölszólítja a kollégákat, hogy "az embervásárban se pénzért, se szívességbõl ne vegyenek részt". Hasonló véleményen vannak a Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány (NOSZA) honlapján – a noszadoki.hu internetes portálon – fórumozó orvosok is. Borsi Éva, a NOSZA kuratóriumi elnöke elmondta a Magyar Hírlapnak, hogy Szegeden ugyancsak jártak már brókercégek, amelyek közvetítõ szerepet játszottak az orvosok és a biztosítók között. Mivel az új biztosítási rendszer fõ támasztópillére az alapellátás lenne, a cégek a háziorvosokat tekintik célpontnak. Csakhogy ezzel több, orvost és beteget egyaránt érintõ gond van. Mivel az alapellátás mindenkinek egységesen jár, a betegeknek szinte születéstõl a halálig minden adatát õrzik a háziorvosok, akik kötelesek havonta jelentést küldeni a ma még egyetlen társadalombiztosítónak. Borsi Éva aggályosnak tartja a magáncégek belépését a rendszerbe, mert azzal illetéktelen kézbe kerülhetnek az adatok. "Csak akkor hinném el, hogy a kormány ígéretei szerint minden rendben lesz, ha nem Magyarországon élnék" – fogalmazott az orvos, egészségügyi szakközgazdász. Vajon ellenállhatnak-e önmaguk és betegeik érdekében a háziorvosok az egyszer már kipróbált módszerrel, az adatszolgáltatás megtagadásával? A doktornõ szerint nem, mert – ahogy már megtörtént – azonnal a finanszírozás megvonásával fenyegetnék õket. Ez viszont egy másik problémára hívja föl a figyelmet. Törvény szerint az önkormányzatok kötelessége a betegellátás megszervezése és mûködtetése. A háziorvosoknak eddig az elöljáróságokkal is szerzõdniük kellett a körzetükben tartózkodók kötelezõ ellátására. Az új egészségbiztosítási törvény szerint a pénztárakkal kell majd szerzõdést kötniük. Csakhogy ebbe a képbe logikusan már nem fér bele az önkormányzat, így nem várhatja el a háziorvostól, hogy a területén élõ összes beteget kötelezõen ellássa.
Megkülönböztetett betegek
Álságosnak tartják az orvosok, hogy az új modellben úgynevezett korrigált fejkvótát kapnak a pénztárak a tagok után, vagyis lesznek többet, illetve kevesebbet érõ betegek. A gyógyítók szerint mindez nem más, mint törvényi szintre emelt diszkrimináció, ami ellen egyébként tûzzel-vassal harcol a szociálliberális kormány az élet más területein.
Magyar Hírlap online – Niczky Emõke
Segíts Te is aláírásokat gyûjteni!
2008. január 9. szerda
Az Albert házaspár megbízta a Liga Szakszervezeteket a több-biztosítós rendszer bevezetésével kapcsolatos népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyûjtés koordinálásával.
A Liga, a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara, a TB-mentõk civil összefogás, a Mentõdolgozók Önálló Szakszervezete, a Humanista Mozgalom és a Védegylet közös sajtótájékoztatón jelentette be a "TB mentõ népszavazáshoz" az aláírásgyûjtés elindítását.
NEKÜNK MOHÁCS KELL
2008. január 2. szerda
ADY ENDRE: NEKÜNK MOHÁCS KELL
Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivû sihederje,
Verje csak, verje, verje.
Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.
Ha van Isten, földtõl a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.
KINEK MI A FELELÕSSÉGE?
2008. január 2. szerda
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
Tájékoztató a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztásáról
2008. január 1-et követõen szétváltak a mentési és a betegszállítási feladatok. Míg az elõbbieket továbbra is túlnyomó részben az Országos Mentõszolgálat (OMSZ) illetve más, erre a feladatra mûködési engedéllyel rendelkezõ szolgáltatók (pl. koraszülött mentõk) végzik, addig azoknak a betegeknek a szállítását, akiknél nem szükséges legalább mentõápolói felügyelet a szállítás idejére, a betegszállításra vonatkozó mûködési engedéllyel és Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozással rendelkezõ betegszállító szolgáltatók teljesítik. A továbbiakban csak akkor kapcsolódnak be a betegek szállításába az OMSZ egységei, amennyiben az ellátás során legalább mentõápolói felügyelet szükséges és a szállítás sürgõssége azonnali vagy két órán belül teljesítendõ, továbbá ha intézmények közötti diagnosztikus vagy terápiás célú, de tágabb idõhatárral teljesíthetõ, esetleg idõre kért szállításoknál mentõápolói, mentõtiszti vagy mentõorvosi felügyelet, beavatkozási készenlét szükséges (õrzött szállítások). Ezekben az esetekben az OMSZ egységének megérkezéséig szakszemélyzet van a helyszínen, illetve egészségügyi intézményben a beteggel.
Annak eldöntése, hogy a két lehetõség közül melyikre van szükség, a szállítást elrendelõ orvos joga és felelõssége.
Annak eldöntése, hogy a két lehetõség közül melyikre van szükség, a szállítást elrendelõ orvos joga és felelõssége.