HORVÁTH BÜSZKE, SZÉKELY HOZZÁÉRTÕ
2008. április 30. szerda
EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS
Még a tegnap délelõtti, szakbizottsági meghallgatása elõtt aláírta Székely Tamás kormánybiztos, miniszterjelölt a megállapodást, amely átlagosan 150-160 ezer forint többletbevételhez juttatja a házi-, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi praxisokat. Székely Tamás szerint már májusban a számlákra kerülhet az összeg. A kormánybiztos megfogalmazása szerint nem a vizitdíj visszapótlásáról van szó, hanem az új finanszírozási rendszer elsõ lépésérõl. Stílusváltást, az orvosok és a betegek közötti bizalom, a gyógyítók presztízsének helyreállítását ígérte Székely Tamás tegnapi bizottsági meghallgatásán. Székely nem beszélt reformokról, kitért a pénztártörvény sorsával kapcsolatos képviselõi kérdések elõl is. Az alap- és járóbeteg-ellátás átalakítására, a kórházi teljesítményelszámolás igazítására, érthetõ jogszabályokra tett ígéretet. A távozó Horváth Ágnes büszke mindarra, ami az SZDSZ vezette tárca irányítása alatt történt az ágazatban, kiemelve azt, hogy a rendszerváltás óta elõször õk szüntették meg az állandó finanszírozási válságot. Félszáz kész jogszabályjavaslatot hagy utódjára, köztük a pénztártörvény végrehajtási utasításait. Székely a javaslatok egy részét megfontolandónak ítélte. Ám nem támogat több, az elõdje által hátrahagyott javaslatot, köztük azt sem, amely a gyógyszerészeket az olcsóbb szer kiadásában tenné érdekeltté. A miniszterjelölt felkészültségérõl, tudásáról ugyan az ellenzéki képviselõk is elismeréssel szóltak, ám kinevezésére a Fidesz és a KDNP nemmel voksolt, az MDF tartózkodott. A szocialisták és a szabad demokraták képviselõjének támogatásával azonban a bizottság alkalmasnak találta a posztra.
Április elsejétõl visszamenõleges hatállyal minden alapellátó 50 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól a taj számok ellenõrzéséért, valamelyest emelik a szakmai szorzókat, a fix díjakat pedig 65, 70 és 75 ezer forinttal növelik. Külön díjazzák azokat a háziorvosokat, akik a fõállású nõvér mellett további szakdolgozót foglalkoztatnak. Összességében az év évégig 10 milliárd forint többlet jut áprilistól az alapellátóknak. Ennek nagy részét az Egészségbiztosítási Alapon belüli átcsoportosítással teremtik elõ.
- Legalább öt évre visszamenõleg példátlan, hogy tízszázalékos többlet kerüljön a háziorvosi kasszába – értékelte a megállapodást Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Szerinte ez a többlet lehetõvé teszi, hogy a kiesõ vizitdíjat pótolják. Hozzátette: nem azonos összeget kapnak a praxisok, lesz, akinek több, másoknak meg kevesebb jut majd, de akármennyi kerül is a számlára, az biztos összeg lesz, mint a vizitdíj is volt. Az újságírók kérdésére Éger István elmondta: a jövõ évi költségvetési törvény részleteinek megismeréséig folytatják a vizitdíj-kompenzáció kikényszerítésére hivatott szerzõdésbontási nyilatkozatok gyûjtését.
Népszabadság • Danó Anna
MEGÁLLAPODÁS
2008. április 30. szerda
Megállapodás
a házi- és fogorvosi szakma képviselõi, valamint
Dr. Székely Tamás miniszterelnöki megbízott között
a háziorvosi és fogorvosi finanszírozási rendszer módosításáról
a házi- és fogorvosi szakma képviselõi, valamint
Dr. Székely Tamás miniszterelnöki megbízott között
a háziorvosi és fogorvosi finanszírozási rendszer módosításáról
2008. április elsõ felében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr meghatalmazta Dr. Székely Tamás fõigazgató urat, hogy folytasson egyeztetéseket a háziorvosi és fogorvosi szakma képviselõivel a szakmai és finanszírozási rendszer problémáiról, illetve a lehetséges megoldásokról. Ennek érdekében 2008. április 16-ától kezdõdõen több alkalommal találkoztak a felek, melynek eredményeképpen az alábbi megállapodás született.
Háziorvosi ellátás
A 2008. áprilisi kifizetésektõl kezdõdõen
-minden háziorvosi szolgáltató esetenként 50 Ft díjazásban részesül a biztosítottak jogviszonyának ellenõrzése során;
-a díjazásban alkalmazott szakképzettségi szorzószámok megemelésre kerülnek, a jelenlegi 1,2-es érték 1,3-re, az 1,1-es érték 1,2-re;
-a területi ellátási kötelezettséggel mûködõ háziorvosi szolgálatok fix összegû díjazása megemelésre kerül a különbözõ kategóriákban havi szinten 65, 70 és 75 ezer forinttal;
-amennyiben a háziorvosi szolgáltató a praxisban alkalmazott nõvér (asszisztens) mellett további szakdolgozót alkalmaz, akkor a szolgálat degressziós határa 8 órában történõ alkalmazás esetén 800, 4 órás alkalmazás esetén 400 ponttal emelkedik.
Fogorvosi ellátás
A 2008. áprilisi kifizetésektõl kezdõdõen
-minden fogorvosi szolgáltató esetenként 50 Ft díjazásban részesül a biztosítottak jogviszonyának ellenõrzése során;
-bizonyos beavatkozások, melyek orvosszakmai szempontból kiemelt jelentõségûek, a jövõben 0 pontossá válnak. Ennek ellentételezéseként a fix összegû díjazás jelenlegi 31 Ft/pont értéke 34,4 Ft/pont értékre emelkedik.
A fentieket megalapozó jogszabályi módosításokat a szaktárca elõkészíti és gondoskodik azok kihirdetésérõl. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kihirdetést követõ havi kifizetés során az emelt díjakat utalványozza. A felek elfogadják, hogy a korábban a vizitdíjjal beszedett összeg mértékének megfelelõ háziorvosi elõirányzat növekmény kasszaszinten valósul meg.
A felek kinyilvánítják továbbá azon szándékukat, hogy mind a háziorvosi, mind a fogorvosi területen további egyeztetéseket folytatnak. Ezeken olyan témaköröket tekintenek át és tesznek javaslatokat a módosításokra, melyek a háziorvosi és fogorvosi életpálya stabilitását szolgálják, elõsegítik azt, hogy a háziorvosi és fogorvosi szakma vonzóvá váljon és a praxisutódlás kérdésköre is rendezõdjön. Ennek érdekében foglalkoznak a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálatok alakítási lehetõségeivel, a háziorvosi és fogorvosi jelentési rendszer egyszerûsítésével, a praxisalappal, a hátrányos helyzetû településeken mûködõ szolgálatok helyzetével, a háziorvosi és fogorvosi rezidensképzés anyagi támogatásával, a részleges teljesítményelvû finanszírozás bevezetésének lehetõségével a háziorvosi ellátásban. Kiemelt figyelmet kell fordítani a praxisok finanszírozási díjának áttekintésére, törekedni kell a lehetõségek szerinti legnagyobb mértékû kasszanövekmény elérésére. Amennyiben a megbeszéléseken más problémás területek is felszínre kerülnek, akkor természetesen ezekkel is foglalkozni szükséges.
Jelen megállapodás aláírásával a Magyar Orvosi Kamara kötelezettséget vállal arra, hogy valamennyi érintett szolgáltatót, illetve orvost, tájékoztatja jelen megállapodás tényérõl, és arról, hogy e megállapodással a Kamara által megfogalmazott követelések elsõ pontja teljesült. Tájékoztatja továbbá az érintetteket, hogy a tárgyalások a fentiek szellemében tovább folytatódnak, és a 2009. évi Költségvetési Törvény megismeréséig a finanszírozási szerzõdések felmondását nem látja indokoltnak.
Budapest, 2008. április 29.
Dr. Éger István Dr. Székely Tamás
elnök, Magyar Orvosi Kamara miniszterelnöki megbízott
Dr. Gyenes Géza Dr. Gerle János
elnök, Magyar Orvosok Szövetsége alelnök, Magyar Orvosi Kamara
Dr. Huszár András Dr. Hermann Péter
elnök, Házi Gyermekorvosok elnök, Magyar Orvosi Kamara
Országos Egyesülete Fogorvosi Tagozat
Dr. Balogh Sándor Dr. Komáromi Zoltán
fõigazgató, Országos Alapellátási országos szakfelügyelõ
Intézet
A SZAKMA BÍZIK A MINISZTERJELÖLTBEN
2008. április 30. szerda
A szakma bízik Székely Tamásban
Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke: Minden miniszterjelölt felé a legnagyobb bizalommal fordulunk. Székely Tamás kinevezése nem meglepetés, õ volt az a személy, akivel az elmúlt napokban a vizitdíj problémakörérõl tárgyaltunk. Azt várjuk tõle, hogy az egészségügyet érintõ, valós problémákról egyeztethessünk vele. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke: Eddig is jó kapcsolatunk volt Székely Tamással. Tárgyszerû megbeszéléseket folytattunk, melyeken õ megértette a szövetség és az egészségügyi tárca között korábban kialakult problémákat. A helyzet javításához az alábbi ügyekben kell intézkedni: a területi ellátási kötelezettség, a kapacitások, a progresszivitás elvének felülvizsgálata, valamint a kiszámíthatóság megteremtése, a humán erõforrások kérdésének, a munkaidõ irányelvek betarthatósága, és a minimumfeltételeknek való megfelelhetõség tisztázása.
(MH)
A SZAKÁLLAMTITKÁROK IS TÁVOZNAK
2008. április 30. szerda
Lemondott posztjáról Baraczka Mariann és Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium két szakállamtitkára, és távozik Matejka Zsuzsa kabinetfõnök is – erõsítette meg az Index információit szerdán Horváth Ágnes távozó egészségügyi miniszter.A miniszter elmondta: a lemondások tényét a szerdai, utolsó koalíciós kormányülésen jelentette be.Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március végén – április 30-i hatállyal – felmentette tisztségébõl Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivõi testületét: döntsenek arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal visszahívják a kormányból.
Ennek alapján Kincses Gyula, a minisztérium államtitkár a is lemondott posztjáról április 30-ával, és visszatér az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) fõigazgatói posztjára.Rapi Katalin, a tárca harmadik szakállamtitkára április 14-ével mondott le tisztségérõl, azóta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgató-helyetteseként dolgozik.
MNO – (mti)
KÜSZÖBÖN A MEGÁLLAPODÁS
2008. április 24. csütörtök
Gyurcsány Ferenc a múlt héten Székely Tamást bízta meg, hogy kezdjen egyeztetéseket az orvos-szakmai szervezetekkel a háziorvosi rendszer finanszírozási kérdéseirõl. "Gyakorlatilag visszamentünk a vaskályháig, és újra elkezdtünk eljutni oda, immár az orvosi kamarával együtt, amirõl egyszer már szinte megállapodtunk". Horváth Ágnes azt mondta, hogy elfogadta a kormányfõ döntését, hiszen õ április 30-ig miniszter, az egyeztetések viszont sokkal tovább fognak tartani. A háziorvosokkal való tárgyalás során azt képviselte, hogy próbálják meg csökkenteni a kiesõ vizitdíj miatti károkat úgy, hogy a többletteljesítményt díjazzák. Ugyanakkor nem ért egyet a politikával, hogy "ha valaki fenyegetõzik, akkor gyorsan odarohanunk hozzá, és adunk neki egy kis pénzt. Az elmúlt két évben a kormány ilyet nem tett. De ha most enged, akkor meg tudom mondani, hogy két hónap múlva hova fog még pénz kifolyni, mert látszik, honnan indult meg a lobbitevékenység. Így nem lehet egészségügyet csinálni, és nem szabad úgy tenni, mintha a vizitdíj felesleges lett volna".
Ma a kormányfõ felhatalmazást adott Székelynek arra, hogy jövõ héten írja alá a szakmai szervezetekkel a megállapodást. A javaslatok többsége költségvetési forrást igényel, azonban vannak olyan részei, amelyek pénzzel nem járnak, de például csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.
Hosszú távú megoldások
A javaslat szerint többek között plusz forrás járna a háziorvosoknak a tb-jogviszony ellenõrzésért, ha több szakvizsgával rendelkezik, illetve azért, hogy pácienseit népegészségügyi szûrésre küldi. Utóbbit egyébként Horváth Ágnes is felvetette az egyeztetéseken.
Ezeken kívül egy úgynevezett praxisalap "intézményének" létrehozását tervezik. Az elképzelések szerint egyfajta hitelt nyújtana a kormányzat a háziorvosi praxis megvásárlásához. Ettõl az intézkedéstõl azt remélik, hogy csökkenni fog az eddig betöltetlen praxisok száma, illetve a nyugdíjkorú kollégától a fiatalok könnyebben tudnák átvenni a körzetet. Ennek fedezetét a jövõ évi költségvetés tartalmazná, és január 1-tõl vezetnék be. Bevezetnék azt is, hogy az állam támogatást adna a háziorvos rezidens foglalkoztatásáért, aki vállalja azt, hogy a területen marad átvéve majd a háziorvosi praxist.
Könnyítene a háziorvosok adminisztrációs terhein az a javaslat, amely szerint az orvos csak havonta egyszer küldené meg az OEP-nek a betegadatokat. A hosszú távú tervek között szerepel a járóbeteg-ellátás teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerének felülvizsgálata is.
Éger István elmondta, hogy gyökeres változás állt be az Egészségügyi Minisztérium álláspontjában: már nem kérdés, hogy a vizitdíjat pótolni kell, és az sem, hogy ezt biztosítani fogják. "Meg lehet oldani a vizitdíj-kompenzáció ügyét úgy, hogy mégis kerül pluszforrás a kasszába" – közölte a Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátéve: ha ez az összeg megüti azt a mértéket, amit a kamara elvár, akkor könnyen lehet, hogy jövõ kedden alá tudják írni a szakmai megállapodást a felek.
Éger István korábban úgy nyilatkozott, hogy a 70 milliárdos kassza megduplázására lenne szükség. Erre viszont esély sincs – mondta egyik informátorunk, aki részt vett a tárgyalásokon. A terveket, úgy néz ki, a 6,5 milliárdos kasszanövekménybõl, és a házi gyermekorvosoknak juttatott kompenzációból kell megoldani.
Éger István szerint nem a miniszter személyén múlt az, hogy ilyen gyorsan meg tudtak állapodni. Mint mondta, a kormány és a parlament szemléletében lát inkább egy kis változást.
(Forrás: Hírszerzõ, MTI)
1 MILLIÓ FORINTOS VISZONY
2008. április 24. csütörtök
Határozott idõtartamra nevezték ki a 22 egészségpénztár vezetõjét, ami azt jelenti, hogy bármilyen körülmények között szûnik meg a munkaviszonyuk, a szerzõdésük idõtartamára, vagyis két évre járó fizetésüket megkapják. A munkáltatói jogokat gyakorló pénzügyi tárcánál mindössze annyit mondtak: a részvénytársasági formában mûködõ elõpénztárakat bejegyezték és a munkaszerzõdések megkötése folyamatban van. A dokumentum aláírásáig azonban nem publikus a vezetõk javadalmazása. Lapunk úgy tudja, hogy a munkabérüket 700 ezer és egymillió forint között állapították meg. Ráadásul számos egyéb juttatásban is részesülhetnek és költségtérítést is kapnak. Elvileg irodát is bérelhetnek, sõt akár exkluzív üzleti vacsorákat is elszámolhatnak a cég számlájára.Mint arról korábban beszámoltunk, a költségvetési tartalékból több mint 700 millió forintot csoportosítottak át a pénztáralapítással és a mûködés megkezdésével kapcsolatos kiadások fedezetére. A PM szerint eddig csak minimális költségek merültek fel, ám ennek összegét nem árulták el. A pénztárvezetõk kétéves fizetése az elkülönített pénznek több mint a felét teszi ki, ám ehhez még hozzáadódnak a társaságalapítás költségei is.Immár biztos, hogy a pénztártörvény végrehajtása legalább félmilliárd forintba kerül, és annak visszavonása egy újabb, csaknem 4 milliárd forintba kerülõ népszavazással további jelentõs költségeket jelentene. A 22 pénztár helyett 6-7 mûködik majd a szocialisták elképzelése szerint. Az is bizonyos, hogy a – fõként liberális kötõdésû – pénztárvezetõk nem kapnak pozíciót az újonnan felállítandó regionális pénztárakban.
Napi online
UJ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET
2008. április 21. hétfő
Sajtónyilatkozat
"Az érdekvédelmi szekció létrehozását fontosnak és hasznosnak tartom, … drukkolok a még aktívaknak, hogy sikeresen küzdjenek saját sorsukért és
szakmájukért."
Prof. Dr. Méhes Károly (1936-2007)
gyermekgyógyász, akadémikus
A hazai orvos-történelemben egyedi kezdeményezésként 2008 május 9-10-én Gyõrött megrendezzük a Gyermekorvosok Elsõ Érdekvédelmi Konferenciáját, amelyen hivatalosan is megalakítjuk a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Érdekvédelmi Szekcióját.
A gyermekgyógyászok helyzetének javítására, ezáltal a magyar gyermekgyógyítás hatékonyságának növelésére készülünk, kérve minden érintett együttmûködését.
Köztudott, hogy az egészségügy súlyos válsággal küszködik, de nekünk gyermekgyógyászoknak nem az az elsõdleges feladatunk, hogy ennek okát elemezzük, hanem, hogy gyermekeink egészségét megóvjuk. Sokáig úgy tûnt, hogy ehhez elegendõ, ha folyamatosan képezzük magunkat, de mára bebizonyosodott, ennél többre van szükség.
Nem várhatunk tovább arra, hogy az egészségügyi reform keretében a mi problémáink is majd valamikor megoldódnak, ezért saját kezünkbe szeretnénk venni a megoldás-keresést.
Nálunk még kevesekben tudatosult, hogy az erõs orvosi érdekvédelem – amelynek Nyugat-Európában már komoly hagyományai vannak – a gyógyító munka minõségének egyik legfontosabb záloga, vagyis a gyermekeink alapvetõ érdeke! Különösen akkor, amikor az ellátás szerkezete átalakulóban van.
Nem nehéz belátni, hogy a magas színvonalú gyermekgyógyászati ellátáshoz kipihent, a gyermekek érdekeit minden más (politikai, gazdasági vagy egyéb) érdekkel szemben védelmezni képes gyermekorvosokra van szükség. Erre sokak szerint a kiszolgáltatottságunk miatt már régóta nem vagyunk képesek. Próbáljuk tenni a dolgunkat olykor már elfogadhatatlan kompromisszumok árán is, aminek végül gyermekeink látják kárát.
Ezen a helyzeten kívánunk változtatni.
Szeretnénk elérni, hogy a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága és ezzel együtt szakmai függetlensége jelentõsen megnõjön, ami nem csak anyagi kérdés. E célok eléréséhez fontos, hogy a gyermekgyógyászok mostantól hatékony és szervezett érdekvédelmet mûködtessenek.
A gyõri konferencián elsõ lépésként hazai és külföldi szakemberek bevonásával áttekintjük a magyar gyermekgyógyászok helyzetét és megkezdjük érdekvédelmi stratégiánk, programunk kidolgozását.
Fontos tudni, hogy az új szervezet a régi szakszervezeti hagyományoktól eltéröen, az egészségügyi ellátás különbözõ szereplõinek – mint biztosító, kórházigazgatók, orvos szakmai szervezetek – közös problémafeltáró és megoldó, aktuálpolitikamentes együttmûködésére építve kívánja megoldani az érdekvédelmét, amelyre a nyugati országokban bõven találhatunk jól mûködõ példákat. Cél az is, hogy a gyermekgyógyászok egy közös információs hálózatba kapcsolódhassanak, amely a hazai orvosláson belül eddig soha nem tapasztalt demokratikus módon teszi lehetõvé az együttgondolkodást, illetve a gyors és hatékony véleménycserét.
Az egészségügy szerkezetváltásában eddig sorozatosan kudarcot vallott felülrõl érkezõ reformok után egy ilyen alulról jövõ kezdeményezés, ha sikerre vezet, áttörést hozhat az ellátás egy kis szeletében, amit a társ-orvos szakmák is követhetnek.
A gyõri konferencián az elõadók között lesznek egészségügyi szervezetek,-hatóságok volt és jelenlegi vezetõi, és a már mûködõ hazai orvos-érdekvédelmi szervezetek (MOSZ, NOSZA, HGyE) képviselõi, valamint a külföldi gyakorlat képviseletében a Holland Gyermekorvos Társaság érdekvédelmi szekciójának vezetõje és az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia képviselõje.
A gyermekgyógyászok helyzetének javítására, ezáltal a magyar gyermekgyógyítás hatékonyságának növelésére készülünk, kérve minden érintett együttmûködését.
Köztudott, hogy az egészségügy súlyos válsággal küszködik, de nekünk gyermekgyógyászoknak nem az az elsõdleges feladatunk, hogy ennek okát elemezzük, hanem, hogy gyermekeink egészségét megóvjuk. Sokáig úgy tûnt, hogy ehhez elegendõ, ha folyamatosan képezzük magunkat, de mára bebizonyosodott, ennél többre van szükség.
Nem várhatunk tovább arra, hogy az egészségügyi reform keretében a mi problémáink is majd valamikor megoldódnak, ezért saját kezünkbe szeretnénk venni a megoldás-keresést.
Nálunk még kevesekben tudatosult, hogy az erõs orvosi érdekvédelem – amelynek Nyugat-Európában már komoly hagyományai vannak – a gyógyító munka minõségének egyik legfontosabb záloga, vagyis a gyermekeink alapvetõ érdeke! Különösen akkor, amikor az ellátás szerkezete átalakulóban van.
Nem nehéz belátni, hogy a magas színvonalú gyermekgyógyászati ellátáshoz kipihent, a gyermekek érdekeit minden más (politikai, gazdasági vagy egyéb) érdekkel szemben védelmezni képes gyermekorvosokra van szükség. Erre sokak szerint a kiszolgáltatottságunk miatt már régóta nem vagyunk képesek. Próbáljuk tenni a dolgunkat olykor már elfogadhatatlan kompromisszumok árán is, aminek végül gyermekeink látják kárát.
Ezen a helyzeten kívánunk változtatni.
Szeretnénk elérni, hogy a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága és ezzel együtt szakmai függetlensége jelentõsen megnõjön, ami nem csak anyagi kérdés. E célok eléréséhez fontos, hogy a gyermekgyógyászok mostantól hatékony és szervezett érdekvédelmet mûködtessenek.
A gyõri konferencián elsõ lépésként hazai és külföldi szakemberek bevonásával áttekintjük a magyar gyermekgyógyászok helyzetét és megkezdjük érdekvédelmi stratégiánk, programunk kidolgozását.
Fontos tudni, hogy az új szervezet a régi szakszervezeti hagyományoktól eltéröen, az egészségügyi ellátás különbözõ szereplõinek – mint biztosító, kórházigazgatók, orvos szakmai szervezetek – közös problémafeltáró és megoldó, aktuálpolitikamentes együttmûködésére építve kívánja megoldani az érdekvédelmét, amelyre a nyugati országokban bõven találhatunk jól mûködõ példákat. Cél az is, hogy a gyermekgyógyászok egy közös információs hálózatba kapcsolódhassanak, amely a hazai orvosláson belül eddig soha nem tapasztalt demokratikus módon teszi lehetõvé az együttgondolkodást, illetve a gyors és hatékony véleménycserét.
Az egészségügy szerkezetváltásában eddig sorozatosan kudarcot vallott felülrõl érkezõ reformok után egy ilyen alulról jövõ kezdeményezés, ha sikerre vezet, áttörést hozhat az ellátás egy kis szeletében, amit a társ-orvos szakmák is követhetnek.
A gyõri konferencián az elõadók között lesznek egészségügyi szervezetek,-hatóságok volt és jelenlegi vezetõi, és a már mûködõ hazai orvos-érdekvédelmi szervezetek (MOSZ, NOSZA, HGyE) képviselõi, valamint a külföldi gyakorlat képviseletében a Holland Gyermekorvos Társaság érdekvédelmi szekciójának vezetõje és az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia képviselõje.
További információk a http://www.gyermekgyogyasz.feverphobia.com honlapon
A szervezõk nevében: dr.Szíjjártó László és dr.Alexy Miklós
szijjarto@feverphobia.com alexym@petz.gyor.hu
70-451-1619 +31 519 291234
Györ-Dokkum, 2008. április 21.
MEGJELENT A KORMÁNYRENDELET A
2008. április 15. kedd
MEGJELENT A 65/2008. KORMÁNYRENDELET A GYERMEKELLÁTÁS VIZITDÍJBEVÉTEL KIESÉS KOMPENZÁCIÓJÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL
2008.MÁJUS 1-ÉN LÉP ÉLETBE
A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idõ:
a) 0–4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 1 év
b) 5–14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 1 év
a) 0–4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 1 év
b) 5–14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 1 év
A házi gyermekorvosi praxisok degresszióját eltörölték
A felnõtt és vegyes praxisok degressziós ponthatárát lecsökkentették.
A degressziót 2400 ponttól, illetve vegyes háziorvosi szolgálat esetén 2600 ponttól kell alkalmazni.
EGY ERDÉLYI ÜZENETE
2008. április 13. vasárnap
„Nem vagytok ti se magyarok, se mások.
Csak önmagatok vagytok, s egymásnak ellenségei. „
MÁR A LELKÜK IS FÁJ
2008. április 13. vasárnap
Az ötvenes-hatvanas években az egyik legnépszerûbb sláger refrénje azt kérdezte az orvosdoktoroktól, hogy fáj-e a szívük. „Hivatalos” válasz – bárki búgta is a dalt zongoraszó mellett vagy csak úgy, magányosan – persze sohasem érkezett. Aki azonban a kedves könnyûzenei produkciót hallgatta, pontosan tudta, hogy bizony a gyógyítás szakembereinek is gyakran fáj a szívük. Meg a fejük, kezük, lábuk, torkuk, hasuk, a lelkük is.
Talán azért is lett olyan közkedvelt a – nem is tudom, ki által komponált és szövegezett – dalocska, mert a maga egyszerû és érzelmes módján azt tudatosította a hallgatóságában, hogy azok az emberek sem robotok vagy istenek, akikre az egészségünket bízzuk, hanem éppen olyan sérülékeny, esendõ teremtmények, mint azok, akik a panaszaikkal hozzájuk fordulnak. Vagy mert a testi-lelki bajokról betegeiknél valamivel többet tudnak, talán még náluk is érzékenyebbek. És miközben naponta farkasszemet néznek a halállal, kitartóan küzdenek a visszafordíthatatlan folyamatokkal, nekik is van magánéletük, anyagi problémájuk, fafejû fõnökük, összeférhetetlen munkatársuk. Számukra is fontos, mondhatni, számukra igazán fontos, hogy naprakészen tájékozódjanak a hivatásukat közvetlenül vagy közvetve érintõ tudományos újdonságokról, de a gazdasági élet és az ipar, a mezõgazdaság legfrissebb eseményeirõl is.
Az a beteg, aki mindezt nem tartja észben, mielõtt kezelõorvosához bekopogtat, nemigen számíthat rá, hogy a gyógyulásához nélkülözhetetlen bizalom gyógyító és gyógyítandó között megszülethet. A maga együgyû stílusában erre emlékeztetett vagy fél évszázada a doktor urak fájó szívérõl dúdoló divatos zeneszám. Jó szolgálatot tett a már akkor is beteg társadalomnak és a már akkor is szegényesen és nehézkesen mûködõ egészségügyi rendszernek. Az orvos-beteg kapcsolatot akkortájt, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer idején az is erõsen felbolygatta, hogy a szocialisták, a kommunisták – moszkvai példák nyomán – a gyógyítás folyamatába is belekavarták a politikát. Vezetõ szerepet – kórházigazgatói, fõorvosi kinevezést, egyetemi katedrát, de még körorvosi állást is egy-két, a fõelvtársak testi kínjait enyhítõ csodadoktor kivételével – fõleg az kaphatott, akirõl azt vélték odafönt, hogy nem ellensége a rendszernek. Ha két balkézzel operált, vagy leningrádi továbbképzéseken szerzett szakmai ismeretei alapján futószalagon küldte a betegeit a proszektúrára, de megbízható elvtárs hírében állt, háborítatlanul ügyködhetett a magyarországi egészségügyi rendszer legmagasabb posztjain is akár.Olykor még szakmai és erkölcsi példát is ezek az alakok mutattak az utánuk következõknek, sõt idõben gondoskodtak róla, hogy olyan fiatalok lépjenek a nyomukba, akik egyetemi tanulmányaiknál fontosabbnak tartották a KISZ-t, a párt-alapszervezeti riszálást.
Mindezt azonban mára már szinte teljesen feledtük, a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sosem fáj refrénû nótával egyetemben. Ha nem vigyázunk, hamarosan elfelejtjük azokat a nagyszerû egészségügyi dolgozókat, orvosokat, betegápolókat, mûtõsöket is, akik viszontagságos, olykor kifejezetten megalázó munkakörülményeik ellenére is a legmagasabb szakmai színvonalon és erkölcsi magaslaton végezték a munkájukat, végzik ma is. Össztársadalmi feledékenységünket két esztendeje kormányzati szintrõl táplálják, gerjesztik, természetesen a média hatásos közremûködésével. Mire odafönt az egészségügyi reformnak elnevezett, egészségünkre káros egészségügyi átalakításba belefogtak, jelentõs társadalmi rétegekkel hitették el, hogy „a kórházakban a betegek egynegyedét félrekezelik”, „a mûtétek nagyobbik részét feleslegesen végzik el”, hogy „a magyar orvosok nyugat-európai színvonalon élnek és balkáni szinten gyógyítanak”. A szcientológiai egyház tanításaira is rímelõ vádpontokat a hazai egészségügy hiteles személyiségei és szervezetei csak a szakmai fórumaikon tudták cáfolni, ha jutott rá idejük és erejük az ész nélkül elrendelt „reformlépések” közepette. A médiának pedig a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy a legfelsõbb politikai körök elvárásai szerint lejáratott egészségügy jó hírét és tisztességét helyreállítsa. Az elektronikus média egyébként is azzal van elfoglalva, hogy minél több hatásos kórházsorozattal borítsa el a népet, olyan szappanoperákkal, amelyekben gyönyörû doktorok és doktornõk harcolnak a többnyire szintén vonzó s gyönyörû betegek életéért a fantasztikusan jól felszerelt kórházakban, problematikus, de soha nem intézményesítetten ellenséges fõnökök és fenntartók gyûrûjében. Igen, manapság az olasz, az angol és amerikai sorozatok „helyettesítik” a Doktor úr, doktor úr, a maga szíves sosem fáj típusú dalocskákat. A Bûvölet, a Drága doktor úr, a Doc Martin, a Vészhelyzet, A Grace-klinika, a Doktor House, a Miért éppen Alaszka?, a Quinn doktornõ… Kora reggeltõl késõ estig, sõt másnap hajnalig egyfolytában figyelheti az ember, hogy milyen a társadalmi elfogadottsága másutt az orvosoknak. Sok mulatságos és tragikus helyzetet ismerhetni meg e fölöttébb népszerû produkciók révén. Egyik-másik alapján arról is fogalmat alkothatunk, milyen az, ha üzleti alapon mûködik egy egészségügyi létesítmény. (Törõdjünk bele, még lakkozottan sem tetszetõs.) Aztán a kórházsorozatok szünetében, ha rákattanunk valamelyik tévéhíradóra, a Fókuszra, a Tényekre vagy egy ügyesen megszervezett és lebonyolított stúdióbeszélgetésre, talán arra is rádöbbenünk, hogy micsoda különbség van a külföldi sorozatmesék és a hazai valóság között. Hogy micsoda átverés doktoros szappanoperákkal terelni el a lakosság figyelmét az itthoni egészségügyi állapotokról, arról a nehezen vagy tán soha többé helyre nem állítható pusztításról, amit mindössze pár hónap alatt okozott a Fletó-kormány és két tiszteletre nem méltó egészségügyi minisztere.
S a történetnek még nincs vége, a mi kis magyar kórházsorozatunk még csak a második évfolyamánál és, ha jól számolom, a negyedik epizódnál tart. A kérdés csak az, hogy muszáj nekünk ezt a szupernek egyáltalán nem nevezhetõ produkciót végignéznünk, végigélnünk? A magam részérõl én a Kikapcs feliratú gombot választanám.
Lõcsei Gabriella