VAN IS, MEG NINCS IS
2008. október 21. kedd
Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetõ fõorvosa szerint a háziorvosoknak igazuk van: a magyar készítmény valóban tartalmaz tiomersal nevû higanyszármazékot, de az európai gyógyszerkönyv által megengedett mértéknél jóval kevesebbet. A két másik, külföldi vakcinával a hatóságnak nincsenek tapasztalatai, vagy ha mégis, azok nem jók. A fõorvos szerint minden gyártó küzd, hogy mással helyettesítse a higanyt. Nálunk ez teljes törzskönyvi átállást igényelne, amit meg is tesznek majd. Jankovics úgy látja, nagyobb gondot okozhat az endotoxin, amely a vírustermeléshez használt tojásban lévõ baktériumok falából szabadul föl, és súlyos szövõdményeket idézhet elõ. A magyar vakcina dózisonként a megengedett mérték mindössze egy századát tartalmazza endotoxinból. Az ÁNTSZ mindenképpen az oltást szorgalmazza, mert az érintettek életét súlyosan veszélyeztethetik az influenza szövõdményei és a magas láz. Magyarországon körülbelül hárommillióan tartoznak a veszélyeztetettek körébe, s most több mint egymillió adag vakcina vehetõ igénybe.
(Magyar Hírlap)
INFLUENZA…
2008. október 21. kedd
Itt az influenzaszezon, a térítésmentes vakcina már elérhetõ. A háziorvosok azonban kifogásolják, hogy a betárazott mennyiség több, mint ami tavaly elfogyott, a felesleget pedig önköltségen kell majd megsemmisíteniük. Ráadásul az oltóanyag higanytartalma is aggályokat vet fel egyesekben, a gyártó és a tisztifõorvos azonban biztonságosnak tartja a készítményt.
Hétfõtõl mindenhol elérhetõ a 2008-09-es szezonra kifejlesztett influenza-vakcina. Összetételét, mint minden évben, az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) írja elõ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján, a világban terjedõ influenzavírusokat nyomon követve. Idén az A/Brisbane/59/2007, az A/Brisbane/10/2007, illetve a B/Florida/4/2006 vírustörzsek bizonyultak a legalkalmasabbnak arra, hogy vakcinavírusként védelmet nyújtsanak – hangzott el az Országos Tisztifõorvosi Hivatal hétfõi sajtótájékoztatóján.
A térítésmentesen kapható Fluval AB oltóanyag beadása elsõsorban azoknak ajánlott, akiknek krónikus betegség vagy orvosi kezelés miatt legyengült az immunrendszerük. De a kiemelten veszélyeztetettek csoportjába tartoznak az egészségügyi vagy rehabilitációs intézmények lakói, a 60 év felettiek, illetve azok, akik baromfitelepeken dolgoznak, és érintkezhetnek madárinfluenza-vírussal fertõzött szárnyasokkal. A védõoltás javasolt továbbá azoknak az egészségügyi és szociális gondozóknak, akik a fertõzés átvitele révén veszélyeztethetik a kockázati csoportokat.
Idén, csakúgy mint tavaly, az egészségügyi tárca 1,3 milliárd forintot fordított a térítésmentes oltóanyag-ellátásra – tájékoztatott Falus Ferenc országos tisztifõorvos. Becslései szerint a 2007-08-as influenzaszezon társadalmi összköltsége 3,5 milliárd forintra rúgott, ebbõl mintegy 880 millió forint a lakosságot, 1,5 milliárd forint a központi költségvetést terhelte, a betegség miatt kiesett munkanapok pedig több mint 1,1 milliárd forint veszteséget okoztak. Úgy számol: minden, a védekezésre fordított forint négy-hatszorosan megtérül a társadalmi összköltség szempontjából.
Több oltóanyag, mint beteg
Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szervezet elnöke azonban nehezményezi, hogy a térítésmentes oltóanyagok beszerzését és terjesztését semmiféle igényfelmérés nem elõzte meg. Mint lapunknak elmondta, a háziorvosok kötelesek átvenni az ÁNTSZ által számukra elõírt mennyiséget függetlenül attól, hogy mennyit tudnak felhasználni belõle. Mivel a vakcinák felhasználhatósága fél éven belül lejár, a megmaradó ampullákat – amelyeknek száma praxisonként a százat is elérheti – kénytelenek a saját költségükön veszélyes hulladékként megsemmisíteni. Úgy véli, a készletekben felhalmozott oltóanyag-mennyiséget nem a kereslet, hanem a gyártó kínálata határozza meg.
A Fluval AB vakcinát elõállító Omninvest Kft. szóvivõje, Németh Zsolt a FigyelõNetnek elmondta: a leszállított mennyiség a WHO elõírása alapján a lakosság 15 százalékának beoltását célozza meg. Szerinte a háziorvosok ellenállása és a lakosság tájékozatlansága az oka annak, hogy nem élnek az ingyenes oltóanyag nyújtotta védelemmel. “Még mindig kisebb gond a fennmaradó felesleg, mint ha hiány lépne fel egy-egy súlyos járvány esetén“ – tette hozzá. Falus Ferenc országos tisztifõorvos megerõsíti: a tavalyi szezonban valóban megmaradt mintegy 50-100 ezer ampulla, de ez normális mennyiségnek tekinthetõ.
Higannyal tartósítva
A Kasszaorvosi Szervezet elnöke azt is rendkívül aggályosnak tartja, hogy a Fluval AB oltóanyag szerves higanytartalmú vegyületet, tiomersalt tartalmaz, holott a higany egészségügyi kockázatai miatt az Egyesült Államok és Európa törzskönyvezési hatóságai már 1999-ben megállapodtak a vakcinagyártókkal, hogy a nehézfémet számûzik a készítményekbõl. Kiemeli: a nehézfémsók felhalmozódnak a szervezetben, így hosszú távon sok kis mennyiség is káros lehet. “Bár statisztikailag kicsi az esély a káros mellékhatásokra, de az egyes emberi szervezet válaszát matematikailag nem lehet kiszámítani, különösen akkor, ha törékeny egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett emberek kapják ezeket a dózisokat“ – fogalmazott Borsi Éva. Hozzátette: külön pikantériája a dolognak, hogy bár hatóság rendeli el a védõoltások beadását, ezek szövõdményeiért az állam nem vállal felelõsséget, így az az oltást beadó orvost terheli, az esetleges polgári jogi kártérítési igényekkel és a büntetõjogi felelõsségre vonással együtt.
Az országos tisztifõorvos szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen a Fluval AB-ben megtalálható tiomersal aránya töredékrésze a határértéknek. Az Omninvest szóvivõje megerõsíti ezt, hozzátéve, hogy a higanytartalmú vegyület más, Magyarországon forgalmazott készítményben is fellelhetõ, természetesen szintén a határérték alatt.
Ami az esetleges kockázatokat és mellékhatásokat illeti, Németh Zsolt tudomása szerint legfeljebb bõrpír és lokális fájdalom léphet fel a Fluval AB alkalmazása esetén – ennél sokkal nagyobb az influenza kockázata.
Nincs jobb, mint a hazai
Németh Zsolt kifejtette, hogy cége 1997 óta gyártja a térítésmentesen forgalomba kerülõ influenza-oltóanyagot, minden évben megújuló összetétellel. Úgy véli, magától értetõdõ, hogy az állami beszállító az egyetlen hazai oltóanyaggyártó legyen, hiszen így helyben van a gyártás, utánpótlás szüksége esetén könnyen mozgósítható, és nemzetközi méretû járványoknál nem kell külföldi gyártókra hagyatkozni, akiknél nyilván a hazai piac élvez elsõbbséget.
Mint hozzátette, az is fontos szempont, hogy a Fluval AB vakcina úgynevezett teljes vírusos technológiával készül; eddig ez bizonyult hatékonynak a rettegett H5N1 madárinfluenza-vírussal szemben is.
A térítésmentes Fluval AB mellett természetesen választhatunk a hazánkban törzskönyvezett 8 influenza vakcina közül is. A gyógyszertárban beszerezhetõ oltóanyagokért 75 százalékos térítési díjat kell fizetni.
FIGYELÕNET – Vas Gabriella
VVOJNIK ÁLLAMTITKÁR VÁLASZA
2008. október 17. péntek
Államtitkár asszony 3 kérdésre az alábbi választ küldte:
Kérdéseire vonatkozóan Dr. Székely Tamás miniszter úr által aláírt válaszlevél került postázásra október 13-án. A postai kézbesítésig türelmét kérem. Ezúton szeretném azonban nyomatékosítani, hogy a pneumoccoccus okozta fertõzés ellen a 2. életévüket be nem töltött gyermekek térítésmentes védõoltásban részesíthetõk, mely beadásáért nem kell térítési díjat fizetni az orvos részére, mivel jogszabály szerint a vakcinát is ingyen kapják meg.A 2-5 év közötti gyerekek a korábbi jogszabályok alapján jogosultak a vakcina 70%-os társadalombiztosítási támogatással való igénybevételére. Ebben az esetben is az oltás beadásért legfeljebb akkora összeg kérhetõ, mint amekkora az oltást igénybevevõ által a vakcináért fizette összeg volt, így jelen esetben az nem lehet több a vakcina árának 30%-nál.
Tisztelettel:
Dr. Vojnik Mária
KÉRDEZ A KASSZAORVOSI SZERVEZET, KI VÁLASZOL?
2008. október 15. szerda
Dr. Vojnik Mária államtitkár
Dr. Medgyaszai Melinda Egészségpolitikai
szakállamtitkár
Dr. Pordán Endre Jogi szakállamtitkár
Dr. Marschalkó Izabella
Egészségügyi Minisztérium 1051 Budapest, Arany János u. 6-8.
Az idézett és ide vonatkozó, alább felsorolt jogszabályok alapján a következõ kérdésekre várjuk válaszát:
1. Az illetékes államigazgatási szervek miért nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, a fent említett törvényhely rendelkezése szerint? Jelenleg a háziorvosok, házi gyermekorvosok a kötelezõ védõoltásokkal történõ immunizálásért, illetve a 284/1998. Kormányrendelet hivatkozott pontja alapján elvégzett ellátásokért nem részesülnek díjazásban. Ha a központi költségvetésben szerepel ezen ellátások ellentételezése, miért nem kerül a szolgáltatók által elvégzett feladat díjazásra, különös tekintettel arra, hogy az egészségügyi törvény 142. § (1) n) pontja a „feladatok költségének fedezeté”- rõl szól.
2. Miért nem történik meg a 18/1998 (VI.3.) NM rendelet 6.§-sal meghatározott „Megbetegedési veszély esetén kötelezõ védõoltások” beadásának finanszírozása, illetõleg, amennyiben a központi költségvetésben ez az összeg rendelkezésre áll, miért nem kapják meg a szolgáltatók a feladat elvégzéséért járó díjat?
A nem kötelezõ védõoltással történõ immunizálás nem vehetõ igénybe az E-alap terhére.(1997.évi LXXXIII Tv.18 § t) pontja), az OEP-pel szerzõdésben álló orvosok tevékenységüket szerzõdésük szerint az E. Alap terhére végzik.
A megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehetõ térítésmentes oltások (18/1998.(VI.3.) NM rendelet 7.§) az azt igénylõk számára azért térítésmentes, mert az állam a központi költségvetés terhére átvállalja az oltóanyag költségeit. Ez azonban csak a feladat egyik összetevõje, az oltóanyaggal történõ immunizálás – mint kizárólag orvos által végezhetõ, esetenként elõre nem látható, súlyos kockázatot jelentõ, felelõsséggel járó tevékenység - a másik összetevõ. Ennek elismerése, a világon egyedülállóan, nem jelenik meg a feladat elvégzése kapcsán.
3. Hogyan lehetséges, hogy az 1997. évi CLIV. törvény 142.§ (3.) k.) pontjában foglaltak ellenére a kötelezõ továbbképzéseket a háziorvosok, házi gyermekorvosok csak térítési díj ellenében teljesíthetik?
NEM TUDOM…
2008. október 6. hétfő
Véleményem szerint ez, vagy ennek a két szónak a változatai azok, amelyekkel manapság leggyakrabban kezdõdnek a mondatok az egészségügyben (is). Lehet, hogy csak a férfiakénál kisebb agytérfogatom miatt nem tudok dolgokat:
- Nem tudom, hogy mennyiért dolgozom nap, mint nap, mert a legjobb esetben is csak három hónap múlva derül ki, amikor megérkezik az OEP elszámolása.
- Nem tudom, hogy egy bizonyos szolgáltatás miért ingyenes, amikor minden törvény azt mondja, hogy valakinek fizetni kell érte? Betû szerint legalábbis ezt mondja az egészségügyrõl szóló törvény (ami csak azért van, hogy legyen, amit senki nem tart be) és a finanszírozási törvény (1997. évi LXXXIII.) is. Ilyen „fizetõs intézmény„ lenne az, aki a szolgáltatásomat igénybe veszi: a magyar állam, a magyar biztosító, vagy a magyar és külföldi, uniós és uniótlan beteg. A zord (vad) kapitalizmusban ugyanis nem egyes dolgoknak van ára, másoknak nincs, hanem minden dolognak és szolgáltatásnak van pénzben kifejezhetõ értéke. Vannak természetesen pénzben nem kifejezhetõ értékek is, mint a lelkiismeret, etika, élet, stb., amelyek hozzátartoz(ná)nak az orvosláshoz, de a munkaerõnknek akkor is van ára, amit valakinek ki kellene fizetnie. Ugyanis az orvosok is emberek, akik saját magukat, családjukat a keresetükbõl tartják el. Arról már ne is essék szó, hogy a vállalkozásunkat (!?) is fent kellene tartani a köz érdekében. Ez a közérdek, közszolgáltatás, közfeladat külön is megérne egy misét. Ha dolgozom, közfeladatot látok el, ha adót kell fizetnem, akkor már nem? Közfeladatot ellátóként miért kell a vállalkozásomnak „iparûzési„ adót fizetnem annak, akinek – jelesül az önkormányzatnak – a közfeladatát vállaltam át? Ez hosszú évek óta senkinek nem tûnik feloldhatatlan, antagonisztikus ellentétnek, csak nekem? Lehet, hogy ez is csak az orvosok mániája, akiken a társadalom mindig csak a hippokrateszi eskü szavait kéri számon?
- Nem tudom, hogy mikortól és milyen mértékben fog megbüntetni az OEP, mert a betegnek orvosilag szükséges gyógyszereket fel merészeltem írni. Ezt kis hazánkban ösztönzésnek nevezik (Lsd. Orvosösztönzési rendszer). Tartalmát tekintve inkább nevezhetnénk ORVOSÖSZTÖKE-nek. A kiskorúak kedvéért: ösztöke = „vasvégû bot, amivel szántás közben az ökröt bökdösik.” (Magyar Értelmezõ Szótár) Így – köszönhetõen édes anyanyelvünk sokrétûségének – nem mindegy, hogy valakit valamire ösztönzünk, vagy ösztökélünk. Mint ahogyan az sem mindegy, hogy az orvosokat felfüggesztik, vagy felakasztják.
- Nem tudom, hogy laboratóriumi, diagnosztikai és rehabilitációs céllal mikor és hova küldhetem a betegeimet. Annyira sikerült Molnár Lajosnak megállapítani a kapacitásokat, hogy a nagy átlag számára titok maradt úgy általában a magyar egészségügy teljesítõképessége. Méghozzá a fenntartható teljesítõképesség. Egyszerûbb és korrektebb lett volna kijelenteni, vagy bejelenteni a mindenkori egészségügyi miniszternek, hogy A JELENLEGI ÉS AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK JÁRULÉK-BEFIZETÉSEI MIRE ELEGENDÕEK? Ez azonban politikailag megengedhetetlen volt. Kézenfekvõbb volt látszólagos megoldásként a kétezer éves „oszd meg és uralkodj” elvet bevetni. Ma sincsen ez másképp. Bár a jelenlegi miniszter békére törekszik a szakmával, ami becsülendõ igyekezet egy politikus részérõl, de az egészségügy jelenlegi helyzetében nem elégséges.
A hajós kapitány leszól a gépházba:
- Mennyi?
- 30.
- Mi 30?
- Miért, mi mennyi?
Megosztottság és félelem
2008. október 6. hétfő
Miért vagyunk ilyen hiszékenyek? Tényleg kirívóan megosztott az orvostársadalom a többi társadalmi réteghez képest? Vagy csak ezt szeretnék elhitetni velünk? Vannak politikai, szakma,-és pártpolitikai csoportok, amelyeknek tagjai személyes sértésnek veszik a nem érdekköreikbe tartozó civil szervezõdések megalakulását. Ennek az oka valószínûen az, hogy úgy hiszik, náluk van a bölcsek köve. Csak Õk képesek megtalálni az egyedüli üdvözítõ megoldást a bajainkra. Felesleges idõpazarlásnak tekintik holmi mezei társadalmi szervezet meghallgatását. Az eddig regnáló liberális szakmai vezetés majdnem tökélyre fejlesztette ezt a tempót. Mint kis elefánt a porcelán boltban tört, zúzott. Az sem számított, hogy eközben olyan pótolhatatlan értékeket semmisített meg, mint a bizalom, a megbecsültség, a tisztelet. Miközben a kis elefánt szolgai hûséggel végrehajtotta megbízatását, a vezérhím egyszer sem fedte fel magát. Így boldogan élnek, míg meg nem halnak és várnak egy következõ alkalomra, amikor ismét megmutathatják elszántságukat.Nem megosztottak vagyunk, hanem tolerancia-hiányban szenvedünk. Európa számos demokratikus jogállamában máshogyan mûködnek a dolgok. Van több biztosító, de van sok érdekvédõ szervezet is. Ez a dolgok rendje. A demokrácia nem csak képviseleti demokráciát jelent, hanem a demokratikus alapjogok közvetlen megnyilvánulását is lehetõvé teszi. Józan paraszti ésszel belátható, hogy az egészségügy szereplõinek, még szolgáltatói szinten sem mindig azonosak az érdekei, de mindegyik szolgáltatói csoportnak joga van az érdekeit képviselni. Ezek szintetizálása és a prioritások megállapítása az államhatalom feladata, méghozzá polgárai jólétének biztosítása érdekében. Nem lenne megengedhetõ, hogy a régi automatizmusok továbbéléseként az érdekvédelmi szervezetek vezetõ tisztségviselõi ugródeszkaként használják bizalmi poziciójukat saját karrierjük egyengetéséhez.
Az államhatalom nem jól teszi, ha polgárait csak fenyegetéssel próbálja irányítani. Nem mûködik ez az egészségügyben sem. Ha egy ország orvosai megtûrt páriaként vegetálnak egész életükben, sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülésben nem részesülnek, csak szellemi, erkölcsi és testi megpróbáltatást mérnek rájuk, mindezt végrehajthatatlan, értelmezhetetlen és értelmetlen jogi fenyegetettség keretei között, az nem vezet sehova, de megfélemlítettséget, állandó szorongást, frusztrációt, keserûséget eredményez. A fenyegetés, a büntetés kilátásba helyezése nem ösztönöz semmire, csak defenziót eredményez. A defenzív medicina pedig drága.
Végül mondja el a költõ, József Attila azt az érzést, ami engem is feszít, hiszen a Õ szavak mestere:
„(…)
Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemõhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bûn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendõ, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!
S a hozzáértõ dolgozó
nép gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.
Az erõszak bûvöletében
mint bánja sor törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!
(…)
Retteg a szegénytõl a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
József Attila: Hazám (1937)
Medicus Anonymus, Fórum
2008/5-6. szám
