SZÉGYENLŐS ORVOSOK, MASZATOS JOGSZABÁLYOK

Aki járóképes ugyan, de a zsúfolt rendelőben való várakozás helyett a vasárnap délutáni otthoni ellátást választja vagy önmaga akarja megmondani, mit írjon a receptre a háziorvos, könnyen kaphatna öt-tíz ezer forintos számlát az extraszolgáltatásról. Ám ritkán fordul elő, hogy az ilyen helyzetekben az orvos számlázzon. Maximum hagyja, hogy olykor-olykor egy-egy hálapénzes boríték a zsebébe csússzon. Pedig a háziorvosi kompetenciát meghaladó feladatokért, illetve az egészségbiztosító által nem fizetett, de a beteg kényelmét szolgáló ellátásokért a doktorok díjat kérhetnek.
A fizetős feladatok és az azokért elkérhető összegek egy részét jogszabály rögzíti, míg jó néhányat nem. Rendelet határozza meg például a lőfegyvertartási engedélyhez vagy a jogosítványhoz szükséges vizsgálatok, vagy a látlelet, a detoxikálás díját. Ám ezeken felül még tucatnyi eljárást számlázhatnának ki a háziorvosok. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet vezetője szerint ilyen a nem kötelező szűrések, a háziorvosi rendelőben végzett fizikoterápiás kezelések, a beteg kérésére kiállított szakvélemény, a szociális ellátásokhoz szükséges igazolások, a házi patika felülvizsgálata vagy a már szóba került, lakáson történő orvosi vizit.
A számlázható díjakról Háziorvosi Szakmai Kollégium és az Országos Alapellátási Intézet közösen, illetve a Kasszaorvosi Szervezet külön készített ajánlást a háziorvosoknak. Ennek ellenére elenyésző azon praxisok száma, ahol pontosan közlik a betegekkel, milyen ellátásért és mennyit kell fizetni, a többség hagyja, hogy mindenki lehetősége és szándéka szerint borítékban adjon valamennyit.
E helyzet megértéséhez Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szervezet elnöke az influenzaoltások beadása körül néhány hónapja folyt vitát is fölidézi. A tardi háziorvos történetéről, aki nem akarta ingyen beadni az állami térítésmentes oltóanyagot, a Népszabadság is beszámolt.
A nem kötelező védőoltások beadása elvben a fizetős szolgáltatások körébe tartozik, a háziorvos ebből kiindulva jutott arra: csak különdíjazásért hajlandó oltani. (A szabályok szerint az orvosok a nem kötelező védőoltásokért a patikában fizetendő térítési díjat kérhetik el a betegtől.) A szaktárca viszont a jogszabály másik olvasata alapján úgy vélte: az influenzaoltás, noha nem kötelező, de egy másik szabályozás alapján, a járványmegelőzés keretében kell megítélni, azaz ingyenes vakcina beadásáért nem lehet pénzt kérni. Az orvos végül hatósági büntetés kilátásba helyezése mellett oltott, ám ez a nyilvánosság előtt zajló vita nemcsak az orvosokat, de a betegeket is megosztotta.
Nemzetközi adatok is bizonyítják, hogy az alapellátásban az orvos-beteg találkozások csaknem felében nem a beteg állapota, hanem a személyes kérése alapján rendelnek vizsgálatot, írnak receptet a gyógyítók. A beteg akarata az esetek csaknem tíz százalékában akkor is teljesült, ha az orvos kifejezetten aggodalommal tett eleget a páciens óhajának.
Az országos szakfelügyelő főorvos, Komáromi Zoltán saját körzetének tapasztalatai alapján 5-10 százalékosra becsüli az ár helyett adott hálapénzből megszerezhető extrajövedelmet. Mint mondja: a helyzet rendezéséhez nem kell egyéb, mint a váróban kifüggeszteni azt a listát, amit csak számla ellenében vállal a háziorvos. Emlékei szerint a rendelőkben viszont csak egy nagyon szűk lista, a kötelezően meghatározott szolgáltatások díjai láthatók.
A lapunk által megkérdezett háziorvosok megerősítették a szakfelügyelő háziorvos szavait. Többen azt mondták: ugyan szükség volna a vállalkozás fönntartásához erre a pluszpénzre, sőt ez a fajta jövedelem kiszámíthatóbb, mint a hálapénz, mégsem kérik. Nem akarják magukra haragítani a betegeiket. Salamon Terézia, nyíregyházi háziorvos még azt is hozzátette: biztosan vannak körzetek, ahol természetes a nem kötelező orvosi munka díjazása, az ő területén viszont minden harmadik lakásban a családfenntartó munkanélküli vagy csak nincstelen, így a fizetős ellátások listáját nincs miért kifüggesztenie.

Danó Anna – NOL
Hozzászólás a fórumban>>>

MELAMIN SZEGEDEN IS

Melamint találtak Szegeden egy gyerek tejitalban; ez az a kínai élemiszer-hamisításhoz adagolt műanyag, amitől tavaly hat csecsemő meghalt az ázsiai országban – írta szombaton a Délmagyarország.
A napilap információi szerint a kínai forgalmazót, aki a terméket ellenőrzés nélkül behozta az unióba, keresik, az eddig árusító Cora pedig levette polcairól a terméket. Az újság azt írta: a napokban egy szegedi vásárló véletlenül figyelt fel a kínai, Milk drink feliratú, dobozos gyerek tejitalra. Az italt a vásárló találta gyanúsnak, s bevitte a nagyáruház életmiszerbiztonsági igazgatójának, ahol a terméket megvizsgálták, és a határérték dupláját találták benne a melaminból. A szegedi élelmiszer-ellenőrök értesítették társszerveiket, és felszólították a kínai céget, mondja meg, hová szállított a termékből. Az ügybe alapvetően a kínai cég a hibás, mert nem vizsgáltatott be minden, az unióba behozott gyártási tételt.
Faragó Katalin, az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságnak osztályvezetője a lapnak elmondta: a szegedi hipermarketben 34 dobozt koboztak el az említett feliratú termékből, az áruház nyilatkozata szerint ősz óta árulták, és összesen 60 doboz volt belőle.

VÉLEMÉNYEK A LEGÚJABB GYURCSÁNY CSOMAGRÓL

Csillag István (volt gazdasági miniszter): Kommunikációs térfoglaló javaslat, amivel túl lehet élni az európai parlamenti választásokig.
Békesi László (volt pénzügyminiszter): Alibi csomag, az égvilágon semmi köze a versenyképesség helyreállításához, a felzárkózáshoz és a bizalom megteremtéséhez. A közgazdász szerint épeszű ember nem mond olyat, hogy 2016-ban növeljük a nyugdíjkorhatárt évente négy hónappal, meg hogy majd a következő ciklusban valamikor bevezetjük az ingatlanadót. Most ugyanis 2009 van, a válság nehezén pedig még távolról sem vagyunk túl. “A veszély nagy, a helyzet reménytelen, ezért optimistának kell lennünk”.
Heim Péter (az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója ): A februárban bejelentett csomag köszönőviszonyban sincs azzal, amit ebben az országban csinálni kellene – folytatta a szerint bár államcsőd technikailag még nincs, a pénzügyminisztérium 730 milliárdos deficitvárakozása téves, legalább ezermilliárd forintos lesz az idei hiány, ezért újabb és újabb költségvetési makropályák láthatnak majd napvilágot.
A monetáris politika – a jegybank – mozgástere nulla, a bankoknak pedig csökkenteniük kell kitettségüket a forrásszűke és a magas kockázatok miatt, ami a hitel/betét arány közeledéséhez, tehát a gazdaság szereplőinek szűkülő tőkeellátottságához fog vezetni. A negatív folyamatok következtében a visszaesés nem 3 százalék körül, hanem akár hat-hét százalék magasságában is lehet. További probléma a szégyenteljesen alacsony potenciális növekedési ütem, ami harmada versenytársaink hasonló mutatójának, szemben az államadósság kimagasló, a szerdai forint/euró árfolyamon számolva 78 (!) százalékos mutatójával. Ennek megfelelően alakul a hosszú távú – ötéves – állampapírkamat is, ami a héten az egekbe emelkedve a héten világcsúcsot (!) döntött, a reálkamat pedig hat helyett tíz százalék. (A világ legkockázatosabb országai között tart számon bennünket a piac.)
Járai Zsigmond (volt jegybankelnök): Azért vagyunk bajban, mert mi tesszük a legrosszabb lépéseket – fogalmazta meg álláspontját. Járai vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetéseit idézve a legnagyobb bajnak a kiszámíthatatlan, kapkodó, rossz kormányzást és gazdaságpolitikai irányítást nevezte. Kiállt az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett – amihez a felszólalók közül többen csatlakoztak.

A jóléti állam megöli az öngondoskodást

Mihályi Péter: Téves a konszenzusos vélekedés, hogy a foglalkoztatás legnagyobb akadálya az élőmunkára rakódó adó- és járulékteher nagysága – kritizálta a Gyurcsány-csomag legjobbnak tartott intézkedéstervezetét is. A közgazdász kifejtette: a szocializmusra emlékeztető Munka Törvényköve számtalan apró rendelkezése is elkedvetleníti a munkaadókat a dolgozók bejelentésétől. A munkaerő felvételével és elbocsátásával járó számtalan nyűg, a túlóráztatás szabálya vagy a táppénzrendszer működése mind-mind a legális foglakkoztatás ellen hatnak. “Ha a bejelentett 5 százalékosnál nagyobb lenne a tervezett járulékcsökkentés, akkor sem biztos, hogy javulna a foglalkoztatás.” Mihályi szerint egyik legfőbb problémánk, a megtakarítások teljes hiányának oka a bőkezű jóléti juttatások fennálló rendszere. Amíg ugyanis minden privát erőfeszítés nélkül biztosnak tűnik az egészségügyi ellátás, a gyermekeink tanulmányainak finanszírozása vagy a nyugdíjak kézhezvétele, addig a társadalom még a részleges öngondoskodásra sem érez semmilyenfajta indíttatást.

Hol vannak a leggyengébb pontjaink?

A felszólalók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az állami kiadások szintjén a bruttó hazai össztermék legalább 40 százalékára kell levinni a jelenlegi 46 százalék körüli szintről (ami valójában a költségvetés kamatkiadásai miatt ennél is magasabb).
Óriási problémákat okoz továbbá a világviszonylatban is kimagasló hiány, és az EU-ban negyedik legnagyobb államadósság, ami az utóbbi hét évben az EU-ban példátlanul gyorsan nőtt.
Mindezek ellenére igen magas adók, a régiós versenytársainkhoz viszonyított igen alacsony (1,7 százalék körüli) potenciális gazdasági növekedési ütem, egymillióval kevesebb a foglalkoztatott, mint például Csehországban, az országot összességében a versenygazdaságban dolgozó – és nem minimálbérre bejelentett – 1,7 millió ember tartja el.
Négy területen költünk jelentősen többet a versenytársainknál. A magyar állam működési költségei az unióban a negyedik legmagasabbnak számítanak, szociális kiadásaink három százalékkal magasabbak a Visegrádi országok átlagánál (Szlovákiánál durván 1500 milliárd forinttal többet költünk jólétre). Ehhez jönnek kimagasló kamatkiadásaink és az állam gazdasági funkciójára szánt pénzek is. Ezek együttesen egy fenntarthatatlan jóléti rendszert eredményeznek, melyeket “bársonyos reformokkal” nem lehet megváltoztatni – magyarázták a szakértők.

Válságkezelő javaslatok

Igen szigorú fiskális politika, drasztikus kiadáscsökkentés, szigorú jövedelempolitika és a növekedést segítő adócsökkentések. (Mindenki hangsúlyozta az állami és önkormányzati, valamint szociális kiadások visszafogását.) Többen javasolták a hazai pénzügyi rendszer szigorúbb szabályozását, az egykulcsos adó bevezetését és a politikai hitelesség visszaállítását.
A szakértők szerint a belső keresletélénkítés helyett a versenyképesség javítására kell helyezni a hangsúlyt, ugyanakkor nem szabad elindulni a protekcionizmus “nagyon kényelmes, de nekünk iszonyú hátrányos útján”. (Békesi keményen ostorozta például a magyar termékek nagyarányú értékesítését célul kitűző agráriumi elképzeléseket is.)

Szentkirályi Balázs – Hírszerző

Hozzászólás a fórumban>>>

MEGFELELEK-E?

DILEMMA

Megfelelek-e egyáltalán valakinek, valaminek ebben az országban mint önálló orvosi tevékenységet végző háziorvos? Lassan már azt sem tudom, hogy kinek és minek kell megfelelnem ahhoz, hogy végezhessem a munkámat, a hogyan kérdéséről már nem beszélve!
A törvény szavai szerint ugyanis „Az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – finanszírozási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek” – 1997. évi LXXXIII. (Ebtv.) 30. § (1). Tehát a legfőbb kritérium egy egészségügyi szolgáltatónál, hogy „különösen” megfeleljen az adatellenőrzéshez és elszámoláshoz szükséges feltételeknek. Ennek „különösen” egy programozó matematikus felelne meg leginkább, aki bizonyosan profi az adatok kezelésében, príma programokat képes írni az adathalmazok kezelésére, különféle csoportosításukra, a kettős könyvvitelre stb. Én azonban nem vagyok programozó matematikus, mert voltam olyan balga, hogy egy másik egyetemi szakot választottam. Tehát bennem van a hiba.
Tévedtem, amikor azt hittem, hogy az orvos legfontosabb feladata a betegségek minél előbbi felderítése, a betegek minél gyorsabb, fájdalom mentesebb gyógyítása. Egyre nyilvánvalóbbá válik ez napjainkban, különösen az elmúlt év jogszabály-dömpingje közepette. Ezek ugyanis nem a gyógyítás körülményeivel, azok javításával, a szakmai tudásom tökéletesítésével foglalkoznak, hanem azzal, hogy hogyan kell elvégezni a biztosító feladatait, csökkenő finanszírozás mellett. A jogviszony ellenőrzést követően a betegnek átadandó, az „egészségügyi dokumentáció részét képező” aláírt nyilatkozatok, nyomtatványok kiadása, meggyőződésem szerint nem a szolgáltató feladata, hanem a biztosítóé. Az OEP az, aki az egészségügy működését hivatott biztosítani a befizetett járulékok fejében, állami garanciával. A betegek nevében jár el, vásárol szolgáltatást a számukra, nyilvántartja a biztosítottak adatait, befizetéseit és meghatározza az egészségügyi szolgáltatások körét. (Pontosabban MEG KELLENE HATÁROZNIA!) És mi történik, ha valakinek nincsen jogviszonya? Semmi. Ahogyan ez szokott lenni ebben a következmények nélküli országban. Súlyos tízezreket költünk mi szolgáltatók az OJOTE működtetésére, de miért is? Azért, hogy a biztosító minden pillanatunkat ellenőrizhesse on-line, hiszen a jogviszony nélküliségnek semmilyen következménye nincsen, hacsak az nem, hogy az ellenőrzést elmulasztó orvost finanszírozás-megvonással bünteti. A bevallottan értelmetlen kötelezettség megszegése esetén csak az egyik fél bűnhődik: a szolgáltató. Az általa képviselt biztosítottnak akkor is „jár” a szolgáltatás, ha nem fizet, számára semmilyen következménye nincsen a jogszabályok, törvények megszegésének. Elég, ha a biztosító helyett a háziorvos írásban figyelmezteti, hogy tulajdonképpen nincsen biztosítási jogviszonya, ami alapján az eü. szolgáltatást igénybe vehetné. Ettől a nem fizető honpolgár úgy megretten, hogy rögtön szalad a biztosítóhoz, és teljesíti a kötelességét? Vajon azok a munkáltatók, akik bliccelnek a munkavállaló járulékának fizetésekor, milyen büntetésre számíthatnak?
19 évvel az állam és a biztosító névleges szétválasztása után sem tudja senki, hogy mit is takar tulajdonképpen Magyarországon a társadalombiztosítás. Hiába a Tb. a második legnagyobb újra elosztó rendszere az országnak, senki nem hiányolja a hatalmas költségvetés társadalmi kontrollját. Hiába érinti az egészségügy működése az egész lakosságot, mégsem élvez prioritást a költségvetés elkészítésekor, változatlanul a maradékelv alapján történik a finanszírozása. A szakminiszter csak „kérhet engedélyt a meghunyászkodásra” a pénzügyminisztertől. A rendszerben dolgozókat, szolgáltatókat pedig a szűkös forrásra való hivatkozással törvényileg kötelezi, hogy saját költségükre végezzék el azt a feladatot, amire az állam, a biztosító büdzséjében nem hajlandó forrást biztosítani.

Medicus Anonymus Fórum – Dr. Borsi Éva

Hozzászólás a fórumban>>>