Hibás a mühiba
2006. május 30. kedd
{mosimage}Hibás a műhiba
2005. december. 22.
A Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság állásfoglalása az "orvosi műhiba" kifejezés használatával és az ebből eredő félreértésekkel kapcsolatosan
Tekintettel arra, hogy jelenleg az "orvosi műhiba" kifejezés pontos jelentése jogszabályban nincs meghatározva, és sem a jogi szakirodalom, sem az orvosszakértői gyakorlat nem alakította ki a fogalom egységes használatát,
figyelembe véve, hogy az "orvosi műhiba" kifejezéshez a közfelfogás automatikusan hozzárendeli a szakmai szabályszegés tényét és az orvos polgári jogi/ büntetőjogi felelősségét,
szem előtt tartva, hogy Alkotmányunk minden ember számára biztosítja az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez való jogot, továbbá, hogy a Magyar Köztársaságban a polgári és büntetőjogi felelősséget bíróság jogerős ítélete állapíthatja meg, a Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság az "orvosi műhiba" kifejezés használatával és a tömegtájékoztatás során ebből eredő félreértésekkel kapcsolatosan az alábbiak szerint foglal állást:
Cui prodest: Kinek áll érdekében?
2006. május 30. kedd
Cui prodest: Kinek áll érdekében?
{mosimage} A "Ius Resistendi" – Orvosok Egymásért Társaság Állásfoglalása 2005. augusztus 13.
Az elmúlt napokban mintha összehangolt, egészségügyet lejárató akció indult volna – nem is a "bulvár lapok", hanem inkább a "komoly napilapok" hasábjain. A Health Consumer Powerhouse európai egészségügyi fogyasztói index végeredményét, és elsősorban a magyar ellátásra kedvezőtlen részeredményeit felhasználva a létezőnél sokkal rosszabb színben tüntették fel a magyar egészségügyi ellátást.
Minden lap kiemelte, hogy munkánk "az elemzők minősítése szerint a tájékoztatás, a bürokratikus működés, illetve az orvosok negatív hozzáállása miatt rossz."
Úgy véljük, hiányzik Magyarországon a szakújságíró képzés. Azt sem tudjuk, hogy egyes esetekben a "szenzációként tálalt" valós-valótlan adatok kitől származnak? Ellenőrzi-e a felelős szerkesztő a közölt adatok tényszerűségét, valódiságát, vagy megelégszenek az újságírók egy tollbamondási gyakorlat színvonalával?
Egyik írásban sem találtunk a Health Consumer Powerhouse eredményeit szakmailag alátámasztó elemzést – csak rosszindulatú magyarázatokat. Az újságírók szerint a magyar ember pesszimizmusának csökkentése, az életigenlés, az egészség védelmének gondolata csak úgy oldható meg, ha naponta kárörvendően írnak emberek haláláról, szerencsétlenségéről. A közlemény szerintük akkor az igazi, ha rögtön igazságot is osztanak és mindenféle bizonyíték nélkül a bűncselekmény tettesét is megnevezik.
Barátságtalan Népszabadság
2006. május 30. kedd
{mosimage}Barátságtalan Népszabadság
2005. augusztus 16.
A Népszabadság 2005. augusztus 8-i számában "Barátságtalan magyar egészségügy" címmel D.A. ismerteti a brüsszeli székhelyű Health Consumer Powerhouse 12 EU ország egészségügyére vonatkozó összehasonlító tanulmányának lényeges adatait. A felmérésből a Népszabadság szerint a magyar egészségügy "barátságtalan" volta emelendő ki. Ez barátságtalan interpretáció.
A tanulmány az Interneten mindenki számára hozzáférhető. Megállapítható – és ezt a cikk is megemlíti – hogy Magyarországon "gyorsan és könnyen elérhetőek a különböző ellátások", kiemelkedően jó az új gyógyszerekhez való hozzájutás lehetősége és igen jók vagyunk a betegjogok területén is.
A kórházi ügyelet alkotmányos kérdöjelei
2006. május 30. kedd
{mosimage}A kórházi ügyelet alkotmányos kérdőjelei
2005. július 11.
Alkotmányellenesnek találom a vizsgált szabályokat, amelyeket nyilvánvalóan egyetlen körülmény hozott létre, és ez nem az egészségügyi munka különleges jellege, hanem az egészségügy elégtelen finanszírozása.
A kórházi orvosi ügyelet szabályozása 2004. május 1. után
1.) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. LXXXIV. törvény 13.§ (1) "tekintettel a betegek jogára a pihent egészségügyi dolgozó által nyújtott ellátáshoz" hat havi átlagban heti 48 órában maximálta az eü. dolgozók kötelező munkaidejét. Már 2003-ban, a Munka Törvénykönyvében tett módosítással a rendkívüli munkavégzést a jogharmonizáció jegyében szabályozták azáltal, hogy 2003. júliustól a 127.§ kiegészült egy új (5) bekezdéssel, amely az ügyeletre vonatkozóan egyértelműen kimondja, hogy az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani a rendkívüli munkavégzés mértékébe akkor, ha az ügyelet alatti munkavégzés időtartama nem mérhető.
A közkórházak vezetésének 2004. május 1.-től kell figyelembe venni a 2003. évi LXXXIV. tv.-t, de csak a közalkalmazotti tv. által speciálisan nem szabályozott vonatkozások esetén, mert a közalkalmazotti tv. (Kjt), illetve a 233/2000.(XII. 23.) kormányrendelet változatlan szöveggel hatályos maradt. E kormányrendelet 12/A.§ (1) elválik egymástól az ügyeleti szolgálat hossza és a tényleges munkavégzés időtartama. Az ügyeleti idő tényleges munkavégzését számítják be a heti munkaidőbe, ha a tényleges munkavégzés mértékét mérni a kórházvezetés nem kívánja. A jelenlegi szabályozás szerint változatlanul igaz, hogy a közkórházi orvos köteles akár heti 72 órát is dolgozni, hogy éjjeli, szombati, vasárnapi, ünnepnapi ügyeleti munkaóráinak csak 12,5%-át (csendes ügyelet), 25%-át (ügyelet), 50%-át (minősített ügyelet) veszi figyelembe a munkáltató mint munkaidőt, aki érdekének megfelelően a tényleges munkavégzés mértékét mérni nem kívánja.
A Ius Resistendi tiltakozása Dr Kolláth György által megfogalmazott szakmai állásponttal szemben
2006. május 30. kedd
{mosimage} A Ius Resistendi tiltakozása
Dr Kolláth György által megfogalmazott szakmai állásponttal szemben
2005. november 20.
Tisztelt Kolláth Úr!
Megütközve olvastuk a Népszabadság 2005. november 19-i lapszámában a pásztói háziorvosok által, a törvényi előírásoknak megfelelő munkaszervezés elérését célzó – akciója kapcsán, hogy Ön az orvosi tevékenység alapfogalmainak nem megfelelő ismeretéből fakadóan téves, a közvéleményt a szóban forgó orvosok ellen hangoló jogértelmezést adott.
A fogalmak tisztázása céljából néhány definíció tartalmát szeretnénk Önnel megismertetni. A sürgősségi ellátás fogalma azon orvosi beavatkozásokat jelöli, amelyek elmaradása esetén a beteg élete veszélybe kerülne, vagy a beteg tartós, esetleg maradandó egészségkárosodást szenvedne. Ezen beavatkozások elvégzéséről az 1997. évi II. törvény rendelkezik. A sürgősségi ellátást bármely személy, tehát nem kizárólag egészségügyi szakképesítéssel rendelkező ember kötelessége elkezdeni. Az életfunkciók biztosítását követően, vagy ezzel párhuzamosan értesíteni kell a sürgősségi egészségügyi ellátást hivatalból biztosító szerveket, a mentőket, vagy a központi háziorvosi ügyeletet, vagy a településen szolgálatot teljesítő háziorvost, akik a szükséges beavatkozásokat és intézkedéseket a továbbiakban elvégzik.
A fentieknek megfelelően, amennyiben mi észleljük, vagy értesítenek bennünket (ha mi tartózkodunk a közelben), hogy egy személynek sürgős orvosi ellátásra van szüksége, akkor foglalkozásunk szabályai és a sokat idézett orvosi eskünk alapján kötelesek vagyunk azonnal, legjobb tudásunk szerint ellátni, és haladéktalanul biztosítani számára a mielőbbi szervezett sürgősségi ellátáshoz jutást.
A szervezett sürgősségi ellátás hazánkban részben állami, részben önkormányzati feladat, amelyben szerződés alapján jogszabályban meghatározott tárgyi felszereltséggel bíró adott helyen, a jogszabályok által előírt számú és képzettségű egészségügyi szakképesítéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztatnak. Jelen esetben Pásztó város egészségügyi intézményei, a városi kórház szervezésében biztosítja Pásztó város és vonzáskörzetének alapellátási orvosi ügyeletét. Az orvosi ügyelet, mint mindenhol a világon, az állampolgárok folyamatos ellátása érdekében szervezett, a rendes munkaidőn túl végzett munka. A munkavégzésre irányuló jogviszony feltételeit, mint mindenhol a világon, szerződésbe illik foglalni. Magyarországon, mint általában a világ jogállamaiban, a különböző, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése nélkül végzett munka un. "fekete munka", így adócsalásnak számít. Mivel ezen munkavégzés feltételeit tartalmazó szerződés feltételeiben a két szerződő fél nem tudott megegyezni, kizárólag a folyamatos ellátási érdeket és a betegek rászorultságát messzemenően tiszteletben tartva, a háziorvosok már egy éve szerződés és ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak.
Az önkormányzat Alkotmányban meghatározott kötelessége a folyamatos alapellátás biztosítása, melyben benne foglaltatik az alapellátási ügyelet is. Ezen kötelességének az önkormányzat és az állam a rendelkezésére álló anyagi lehetőségektől függetlenül köteles eleget tenni. Tehát az ellátás felelőssége nem az orvosoké, hanem a települési önkormányzatoké vagy az államé. Az önkormányzatoknak tehát minden tőlük telhetőt meg kellene tenni az ellátás biztosítása érdekében. Egy tavaly megjelent törvény szerint (2003. évi LXXXIV. Tv. Az egészségügyi munka végzésének egyes kérdéseiről) hat havi átlagban heti 48 óra munkavégzésre lehet kötelezni az egészségügyi dolgozót, az ezen felül, önként vállalható munkaidő 12 óra, de ezt 50% túlmunkadíjjal rendeli fizetni a törvény
Az egyéb jogszabályok szerint a túlmunkaidő keretét kimerítő munkavállalót, amennyiben mégis munkát végez, munkaügyi bírsággal kell sújtani.
Az egy éven keresztül folyó vita semmiképpen nem azt bizonyítja, hogy a helyi önkormányzat vezetői az állampolgárok, azaz választóik érdekeit képviselték volna ebben az ügyben. A háziorvosok által kért ügyeleti díj ugyanis csak egy szakmunkás órabérének felel meg, még magyarországi viszonylatban is!
Az egészségügyben, mint már volt rá példa, a sztrájkról szóló törvény értelmében lehet sztrájkolni, a minimális ellátás szervezési kérdéseiről a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megegyeznie. A háziorvosok mint gazdasági vállalkozás tulajdonosai, beltagjai, munkáltatói jogokat gyakorolnak, tehát nem sztrájkolhatnak önmaguk mint munkáltatók ellen.
Az általunk leírtak alapján:
- a munkavégzést most megtagadó kollégák nem sztrájkolhatnak
- az előírtakon túli munkavégzésük a hatályos törvénybe ütközne, a törvénytelen munkavégzés minden jogi és anyagi következménye rájuk hárulna
- orvosi foglalkozásunk szabályai és eskünk szövege szerint a környezetünkben lévő rászorulók sürgősségi ellátását csak személy szerint, az adott helyzetben elvárható mértékben és NEM SZERVEZETT KERETEKBEN történő SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS SZINTJÉN kell biztosítanunk.
Az Ön gondolatmenete és jogszabály értelmezése alapján, a Pásztói Városi Kórház bármely, az ország területén érvényes működési engedéllyel rendelkező, orvosi diplomával rendelkező személyt kötelezhetne az adott terület ügyeletének ellátására, ami, mint Ön is beláthatja, nonszensz!
Tisztelettel
Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság
A Ius Resistendi Orvosok Egymásért Társaság tiltakozása médiaügyben
2006. május 30. kedd
{mosimage}A Ius Resistendi – Orvosok Egymásért – Társaság tiltakozása médiaügyben
2005. november 21.
Az MTV1 november 17-i Híradója a pásztói orvosokat megalázó ügyeleti vitáról készített riportfilmje előtt a következő bevezető kérdéssel tett bogarat a televízió nézői és az orvosok fülébe:
– "MI AZ ERŐSEBB, A HIPPOKRATÉSZI ESKÜ, VAGY A MUNKAVÉGZÉSI ELŐÍRÁS?"
A Ius Resistendi Társaság – amely az orvosok és gyógyszerészek méltóságának védelmére alakult – szomorúan állapítja meg, hogy a média egyes munkatársai, nyilvánvaló tájékozatlanságuk okán, az orvosi hivatás etikai követelményeit megfogalmazó un. "hippokratészi esküt" – olykor akaratlanul is – a közvélemény megtévesztésére használják.
A Ius Resistendi Társaság tiltakozik az MTV1 fenti kérdésében tükröződő diszkriminatív, demagóg szellemiség ellen!
A kérdés ilyetén való feltevése önmagában alkalmas arra, hogy szembeállítsa az orvosi lelkiismeretet és az állampolgári jogok érvényesítését szolgáló törekvések lehetőségét. Ez az eljárás csak a legsötétebb diktatúrák sajátossága. Egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy a közszolgálati televízió ilyen nyíltan manipulálja a tömegek értékítéletét az orvosok természetes, alkotmányos egyéni jogai ellen és azokat szinte megkérdőjelezve, megpróbálja az orvosok alkotmányos, egyéni alapjogait a közösségi jogokkal szembeállítani.
Bár az ókori, ún. "hippokratészi eskü" szellemét az orvosok ma is felvállalják, az eskü eredeti szövege napjainkra már elavulttá vált! Sajnálatos, hogy a (ma már nem használt !) "esküt" – a szövegének pontos ismerete nélkül, a csúsztatás eszközével élve – a médiában egyre gyakrabban már-már "orvost ijesztgető fantom"-ként, gyakorlatilag az orvosok jogérvényesítő törekvéseivel szembeni hangulatkeltésre, az orvosok lelki zsarolására használják, s napjainkban megpróbálják azt az orvosok alapvető állampolgári jogoktól való megfosztottságát tartósító, az orvosok emberi jogainak kényszerű feladását alantas módon szolgáló eszközzé tenni!
A Ius Resistendi – Orvosok Egymásért – Társaság felszólítja a médiát a fenti szellemű magatartás megváltoztatására és arra, hogy a jogfosztott orvosok jogérvényesítő törekvéseit diszkrimináció-mentes szellemben tükrözzék!
Kelt 2005. nov. 19.-én Ius Resitendi – Orvosok Egymásért – Társaság
* * *
Részlet a Társaságunk alapdokumentumából: "A név eredete: "Ius resistendi" – az Aranybulla (1222) ellenállási záradéka, melyet történelmi hagyatékunk tisztelete és az orvosok ún. "hippokratészi eskü"-vel végletekig történő zsarolása miatt választottunk."
* * *
A Társaság a politikusok és újságírók, szerkesztők okulására közli a legrégebbi, az eredeti ógörögből latinra fordított hippokratészi eskü magyar szövegét:
A Ius Resistendi Orvosok Egymásért Társaság Alapszabálya
2006. május 30. kedd
{mosimage}A Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság
egy kizárólag önkéntes alapon létrejött szellemi közösség.
A név eredete: „Ius resistendi” – az Aranybulla (1222) ellenállási záradéka, melyet történelmi hagyatékunk tisztelete és az orvosok ún. „Hippokratészi eskü”-vel végletekig történő zsarolása miatt választottunk.