A jövö egészségügyi rendszere Molnár Lajos szerint

{mosimage}A több biztosítós rendszer
A biztosítási elven működő, versenyt generáló, a betegek és az ellátók számára választási lehetőséget kínáló, több biztosítós rendszernek nincs valódi alternatívája.Tulajdonformától függetlenül egyenlő lehetőséget biztosítanak a szolgáltatások nyújtására a közfinanszírozott szolgáltatók számára. A biztosított saját döntése szerint választhat biztosítót és eü. szolgáltatót. A sajátos eü. munkaerőpiac bérversenye az eü. dolgozók egyéni képességeit jobban érvényre juttatja és rendszeridegenné teszi a hálapénzt.

Az új egészségbiztosítók csak újonnan alapított társaságok lehetnek, melynek működési területét nem korlátozza jogszabály. A területi hatáskör a biztosítók saját döntése kell, hogy legyen.Egy intézményen belül más körülményeket és más ellátást kap a beteg, attól függően, hogy melyik biztosító biztosítottja. A biztosítók felügyeletét ellátó hatóság fő feladata a biztosítottak fogyasztóvédelme, a szolgáltatások minőségi ellenőrzése. A létrehozandó garancia alap kezelése. Hatóságként rendezi a helyzetet biztosítói csőd esetén, szervezi a biztosítottak ellátásának átvételét, elsősorban az arra törvényben kötelezett OEP által.

Célszerű a járulékösszeggel felbruttósítani a nyugdíjakat és a munkanélküli járadékokat, és ebből az összegből a járulékot befizettetni. A munkáltató által befizetett járulék részt be kell építeni a munkavállalói bérbe. A munkajövedelmet terhelő járulékot továbbra is a munkáltató fizetné be havonta járulékelőleg címén.

A kötelező biztosítás alapcsomagja 3 pilléren áll:

· Állami – Közegészségügy, járványügy

- Anya, – és csecsemővédelem

- Mentésügy

- Vérellátás

- Szűrővizsgálatok, prevenciós programok

Állami szinten garantált ellátások – kiterjednek minden Magyarországon tartózkodóra:

életveszély, és súlyos egészségkárosodás elhárítása, közegészségügyi és járványügyi ellátások esetén.

· Kockázati – kiemelkedően költséges, jelenleg is elkülönített keretből finanszírozott ellátások: szervátültetések, daganatos betegségek diagnosztikája és terápiája.

· Alappillér – az állami és kockázati ellátások elkülönítése után maradó valamennyi, jelenleg is nyújtott szolgáltatás. Ide tartoznak a gyakori, általánosan elfogadott eljárások. Ezeknek a szolgáltatásoknak a szervezése és finanszírozása a biztosítók elsődleges feladata. Az alapszolgáltatást nyújtó biztosító köteles a nála jelentkező beteget befogadni.A kiegészítő külön biztosítások megkötését a biztosítók nyilvánosan meghirdetett feltételekhez köthetik.

Kötelező egészségbiztosítási jogosultság alapja a járulékfizetés. A jövedelemmel nem rendelkezők (nyugdíjasok, munkanélküliek, szociális segélyben részesülők) helyett az állam áll helyt.

A finanszírozás forrása a minden jövedelemre kiterjedő, törvényben megszabott mértékű járulék

A kötelező egészségbiztosítás rendszere minden résztvevőnek egyenlő,rögzített és ismert feltételekkel azonos hozzáférést biztosít aszolgáltatásokhoz, melyeket a rendszer kapacitásai képesek mindenkineknyújtani.

Kiegészítő biztosítás

A kiegészítő biztosítási díjat minden biztosító maga szedi be. A kiegészítő csomagok szolgáltatásstruktúráját és díjait az egészségügyi hatóság előzetes jóváhagyásához kell kötni, de a hatósági eljárás nem korlátozhatja az üzleti szempontok érvényesülését.

EGYÉB BIZTOSÍTÁSOK:

1. Ápolási biztosítás

Kétfokozatú ápolásbiztosítás létrehozás indokolt.

A kötelező ápolási biztosítás garantált és egységes ápolási szolgáltatásra jogosít. Ez egészíthető ki igény szerint magánbiztosítással. Csak hosszabb díjfizetési idő után nyújtana szolgáltatást. A kötelező ápolásbiztosítási járulék induló összege a jövedelem 1,0-1,5%-a lehet és tíz év türelmi idővel kezdődhetne az új ellátások nyújtása. Az új járulék fizetési kötelme a nyugdíjkorhatárnál legalább tíz évvel fiatalabbaknál zárulna.

2. Táppénzbiztosítás szétválasztja a munkáltató költségét a munkavállaló betegségétől és megteremti a táppénz semleges bérköltség jellegét. A költségkockázatot kiszámíthatóvá és csökkenthetővé teszi. Az önálló táppénzbiztosítás létrehozása csökkenti mindkét szereplő betegség okozta pénzügyi kockázatát. A munkavállaó javára kötendő táppénzbiztosítás két elemből állna: kötelező és önkéntes.

A kötelező részének induló bevételi alapja a jelenlegi források összerendezésével hozható létre a jelenlegi járulékrendszer táppénzfedezeti részből. A táppénzbiztosítás önkéntes részét a sávosan emelkedő jövedelempótlásból fizetendő sávos biztosítási díj jelentené. A táppénzbiztosítást célszerű a biztosítók köréből kiemelve a biztosítás felügyelet által kezelt alapból finanszírozni. A táppénz folyósítás tisztán pénzügyi művelet, ezért eltérő struktúrát, szaktudást, szervezeti és kontroll módszereket igényelnek.

A biztosítási rendszer átalakítása, a versengő biztosítók megjelenése versenyt indukálna az egészségügyi szolgáltatók között is, ami racionálisabb kapacitásokat és ésszerűbb megoszlást hozna létre.

A magántőke bevonását megkönnyíti, ha a jelenlegi fejlesztési forrásokat (címzett, -és céltámogatások, tulajdonosi fejlesztési források) a szolgáltatások arányában, azok árába beépítve allokálják (amortizáció). A befogadást segíti, ha az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakulnak és hatékony vállalatvezetési elvek szerint működnek.

A dolgozók számára az átalakulás az egyéni értékrendhez jobban igazodókarrierutak lesznek tervezhetőek, hiszen nem az orvos alkalmazásánakmódja, hanem személyes szakmai és emberi magatartása szabja meg „piaciárát” a munkájának és hálapénz nélkül is tisztességes jövedelmetbiztosít.

Fórom>>>>>

A jövö egészségügyi rendszere Molnár Lajos szerint

{mosimage}A több biztosítós rendszer

A biztosítási elven működő, versenyt generáló, a betegek és az ellátók számára választási lehetőséget kínáló, több biztosítós rendszernek nincs valódi alternatívája.  Tulajdonformától függetlenül egyenlő lehetőséget biztosítanak a szolgáltatások nyújtására a közfinanszírozott szolgáltatók számára. A biztosított saját döntése szerint választhat biztosítót és eü. szolgáltatót. A sajátos eü. munkaerőpiac bérversenye az eü. dolgozók egyéni képességeit jobban érvényre juttatja és rendszeridegenné teszi a hálapénzt.

Az új egészségbiztosítók csak újonnan alapított társaságok lehetnek, melynek működési területét nem korlátozza jogszabály. A területi hatáskör a biztosítók saját döntése kell, hogy legyen.

Egy intézményen belül más körülményeket és más ellátást kap a beteg, attól függően, hogy melyik biztosító biztosítottja.

A biztosítók felügyeletét ellátó hatóság fő feladata a biztosítottak fogyasztóvédelme, a szolgáltatások minőségi ellenőrzése. A létrehozandó garancia alap kezelése. Hatóságként rendezi a helyzetet biztosítói csőd esetén, szervezi a biztosítottak ellátásának átvételét, elsősorban az arra törvényben kötelezett OEP által.

Célszerű a járulékösszeggel felbruttósítani a nyugdíjakat és a munkanélküli járadékokat, és ebből az összegből a járulékot befizettetni. A munkáltató által befizetett járulék részt be kell építeni a munkavállalói bérbe. A munkajövedelmet terhelő járulékot továbbra is a munkáltató fizetné be havonta járulékelőleg címén.

 

A kötelező biztosítás alapcsomagja 3 pilléren áll:

 

·        Állami -     Közegészségügy, járványügy

-         Anya, – és csecsemővédelem

-         Mentésügy

-         Vérellátás

-         Szűrővizsgálatok, prevenciós programok

Állami szinten garantált ellátások – kiterjednek minden Magyarországon tartózkodóra:

életveszély, és súlyos egészségkárosodás elhárítása, közegészségügyi és járványügyi ellátások esetén.

 

·        Kockázati – kiemelkedően költséges, jelenleg is elkülönített keretből finanszírozott ellátások: szervátültetések, daganatos betegségek diagnosztikája és terápiája.

 

·        Alappillér – az állami és kockázati ellátások elkülönítése után maradó valamennyi, jelenleg is nyújtott szolgáltatás. Ide tartoznak a gyakori, általánosan elfogadott eljárások. Ezeknek a szolgáltatásoknak a szervezése és finanszírozása a biztosítók elsődleges feladata.

Az alapszolgáltatást nyújtó biztosító köteles a nála jelentkező beteget befogadni.

A kiegészítő külön biztosítások megkötését a biztosítók nyilvánosan meghirdetett feltételekhez köthetik.

 

Kötelező egészségbiztosítási jogosultság alapja a járulékfizetés. A jövedelemmel nem rendelkezők (nyugdíjasok, munkanélküliek, szociális segélyben részesülők) helyett az állam áll helyt.

 

A finanszírozás forrása a minden jövedelemre kiterjedő, törvényben megszabott mértékű járulék

 

A kötelező egészségbiztosítás rendszere minden résztvevőnek egyenlő, rögzített és ismert feltételekkel azonos hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, melyeket a rendszer kapacitásai képesek mindenkinek nyújtani.
 

Kiegészítő biztosítás
 

 

EGYÉB BIZTOSÍTÁSOK:
 

1.      Ápolási biztosítás

Kétfokozatú ápolásbiztosítás létrehozás indokolt.

A kötelező ápolási biztosítás garantált és egységes ápolási szolgáltatásra jogosít.  Ez egészíthető ki igény szerint magánbiztosítással. Csak hosszabb díjfizetési idő után nyújtana szolgáltatást. A kötelező ápolásbiztosítási járulék induló összege a jövedelem 1,0-1,5%-a lehet és tíz év türelmi idővel kezdődhetne az új ellátások nyújtása. Az új járulék fizetési kötelme a nyugdíjkorhatárnál legalább tíz évvel fiatalabbaknál zárulna.

2.      Táppénzbiztosítás szétválasztja a munkáltató költségét a munkavállaló betegségétől és megteremti a táppénz semleges bérköltség jellegét. A költségkockázatot kiszámíthatóvá és csökkenthetővé teszi. Az önálló táppénzbiztosítás létrehozása csökkenti mindkét szereplő betegség okozta pénzügyi kockázatát. A munkavállaó javára kötendő táppénzbiztosítás két elemből állna: kötelező és önkéntes.

A kötelező részének induló bevételi alapja a jelenlegi források összerendezésével hozható létre a jelenlegi járulékrendszer táppénzfedezeti részből. A táppénzbiztosítás önkéntes részét a sávosan emelkedő jövedelempótlásból fizetendő sávos biztosítási díj jelentené.

A táppénzbiztosítást célszerű a biztosítók köréből kiemelve a biztosítás felügyelet által kezelt alapból finanszírozni. A táppénz folyósítás tisztán pénzügyi művelet, ezért eltérő struktúrát, szaktudást, szervezeti és kontroll módszereket igényelnek.

 

A biztosítási rendszer átalakítása, a versengő biztosítók megjelenése versenyt indukálna az egészségügyi szolgáltatók között is, ami racionálisabb kapacitásokat és ésszerűbb megoszlást hozna létre.

A magántőke bevonását megkönnyíti, ha a jelenlegi fejlesztési forrásokat (címzett, -és céltámogatások, tulajdonosi fejlesztési források) a szolgáltatások arányában, azok árába beépítve allokálják (amortizáció). A befogadást segíti, ha az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakulnak és hatékony vállalatvezetési elvek szerint működnek.

A dolgozók számára az átalakulás azegyéni értékrendhez jobban igazodó karrierutak lesznek tervezhetőek,hiszen nem az orvos alkalmazásának módja, hanem személyes szakmai ésemberi magatartása szabja meg „piaci árát” a munkájának és hálapénznélkül is tisztességes jövedelmet biztosít.

 

Forum>>>