A PÉNZ BESZÉL, A KARAVÁN HALAD

"Nem bíznánk az államra a pénzünket"
A koalíciós partnereknek nem sikerült többek között dûlõre jutniuk abban, hogy hány egészségbiztosítási pénztár jöjjön létre, illetve az OEP feladatkörét hogyan és milyen szervezetek között osszák szét.
Az egyik legfõbb vitapont a két párt között, hogy mekkora beleszólást kapjanak a kisebbségi tulajdonosok. A szocialisták szerint ugyanis elegendõ a tulajdoni hányadnak megfelelõ menedzsmenti jog gyakorlása, a liberálisok viszont többet is adnának. Az SZDSZ ugyanis azzal érvel, hogy a. ha a magántõke nem kap érdemi beleszólást a döntésekbe, akkor nem fog beszállni az egészségbiztosításba. Ezt egyébként maguk a biztosítók is így látják, mint az egyik társaság vezetõje fogalmazott: „nem bíznánk az államra a pénzünket”.

Párducmintás vagy egybefüggõ?
A másik fõ vitapont a kormánypártok között a területi elosztás. Míg a szocialisták a régiókhoz hasonlóan egybefüggõ területeket hoznának létre, addig a liberálisok szerint ez nem feltétlenül szükséges. Álláspontjuk szerint ugyanis "párducmintás" is lehetne az ország, a pénztárak innen is, onnan is kapnának illetékességi területet. A társaságok számára egyébként ez utóbbi lenne a kedvezõbb, hiszen a kiegészítõ biztosításokat tekintve nem mindegy, hogy milyen „gazdag” területet kapnak.
"Lehet, hogy most még nincs egyezség, de Gyurcsány Ferenc valószínûleg kezébe veszi az ügyeket"– mondta az eddigi háttértárgyalásokon résztvevõ szakember. Szerinte akárcsak a koalíciós megállapodásnál, a részleteknél is lenyomja a kormányfõ az MSZP torkán a liberálisok elképzeléseit. "Hiszen bárki bármit mond, az SZDSZ nyerte az egészségbiztosítási csatát" – fogalmazott forrásunk.

Biztosító vagy befektetõ?
A multinacionális cégeknél azonban az verte ki a biztosítékot, hogy nyilvánvalóvá vált, nemcsak az egészségügyi hátszéllel rendelkezõ biztosítók és bankok pályázhatnak a kisebbségi tulajdonért. Ezt erõsítette meg egyébként a Népszabadság-interjúban Draskovics Tibor is. Úgy fogalmazott: "És hangsúlyozom: mi nem biztosítókat, hanem professzionális befektetõket keresünk".
"Eddig nem errõl volt szó, most küzdhetünk más befektetõkkel is" – mondta lapunknak az egyik vezetõ biztosító szakembere. "Eddig mindössze két kérdõjellel kellett megküzdenünk, de most jött egy harmadik is" – utalt arra, hogy a részletekrõl szóló tárgyalásokon eddig nem sok problémát sikerült megoldani.
Draskovics nyilatkozatát azonban retorikai fordulatként is értékelik biztosítói körökben. Szerintük a politikai helyzet mondatta ki vele ezt a mondatot. Hiszen az emberek ördögtõl valónak ítélik meg a biztosítókat és a bankokat, ezért használta finomításként a „professzionális befektetõket” nyilatkozatában.
A több biztosítós rendszer egyik kritikusa szerint érthetõ, hogy félnek a biztosítók, mert annyi munka után esélyes, hogy nem õk viszik el a pálmát. Hangsúlyozta: "Eddig ugyanis 14-16 biztosító és bank vett részt a tárgyalásokon, javaslatokat dolgoztak ki, alkukat kötöttek, s most úgy tûnik, más is ráléphet a kitaposott útra".