AMI A MODELLBÕL KIMARADT: AZ ALAPELLÁTÁS

Kincses Gyula (államtitkár): jövõre fennmarad a normatív teljesítményfinanszírozás és a különbözõ pótlékok rendszere, s az elõbbibe épülnek majd be teljesítményelemek. A jövõ évre tervezett háziorvosi kassza növekményét, vagyis hozzávetõleg 3 milliárd forintot azok között a háziorvosok között „osztanák” szét teljesítményük arányában, akik hajlandók részt venni az úgynevezett törzskarton-megújítási programban, vagyis betegeik egészségi állapotát újra feltérképezik. Az új finanszírozási rendszer indulását követõen csak a terápiás, életvitel-tervezésen alapuló alapvizsgálaton részt vett, szabályosan dokumentált beteg után járna majd fejkvóta. A törzskartonnak tartalmaznia kellene az életkor és az alapbetegség függvényében kötelezõen elvégzendõ állapotfelmérõ vizsgálatokat, a kötelezõ/ ajánlott szûréseken való részvételeket, illetve azok eredményeit, valamint a gondozásba vételt, a tervezett ellenõrzéseket és egy személyes egészségtervet: a szükséges kontrollok idõpontját, életvezetési tanácsokat és az orvos és betege által közösen megfogalmazott célokat.

Dr. Balogh Sándor (Országos Alapellátási Intézet fõigazgató): Az üresen álló praxisok miatt az ellátás sok helyütt megoldatlan, és az OALI által mûködtetett, úgynevezett tartósan üres körzetek ellátására kialakított program eddig mindössze 32 körzetben élõk problémáján tudott segíteni. Az intézet fõigazgatója szerint ezzel egyelõre csak megállították az üresen álló praxisok számának növekedését, de reményei szerint az OALI jövõre további 70 körzetben tudja folytatni ezt a programot. A szerkezetátalakítás miatt elbocsátott orvosok számára ez jó lehetõség, hiszen ha részt vesznek a programban, hat éven át az átlagos praxisfinanszírozás összegének 140 százalékára, azaz jelenleg körülbelül 900 ezer forint havi fix bevételre számíthatnak.A várhatóan jövõre bevezetendõ kistérségi gyakornoki rendszer is segítheti az ellátórendszer biztonságos mûködését, ugyanis az intézet 100 státuszt szeretne betölteni úgy, hogy az üresen álló körzetekbe ideiglenes megoldásként fiatal orvosokat delegálna, akiknek szakmai felügyeletét az adott térségben praktizáló háziorvostani vizsgával rendelkezõ orvos látná el. Így azok a fiatalok, akik munkájuk során úgy érzik, hogy megtalálják számításaikat az adott körzetben – és vállalják a szakvizsga megszerzését –, esetleg a praxisjog megvételéhez is nagyobb kedvet éreznének. A gyakornoki rendszerben dolgozók tevékenységét szintén az OALI-n keresztül finanszírozná az egészségbiztosító, kezdetben hozzávetõleg 500-550 ezer forint fix bevételre számíthatna a helyettesítõ gyakornok, aki ebbõl a bevételbõl kapná a bérét is.
A jelenleg mintegy 150 üresen álló és eladhatatlan praxis értékesítése érdekében praxisalapot hoznának létre, az eladás megkönnyítésére a praxisjogot koncessziós joggá alakítanák át. Ám elsõ lépésként azzal is megelégednének, ha a jogszabályok lehetõvé tennék, hogy a személyi jog megvásárlását ne adózott jövedelembõl, hanem a vállalkozás költségvetésébõl tudják finanszírozni, hisz a praxisbevétel garanciát jelenthet a kölcsön fedezetére. (Az adatok szerint az elmúlt 12 év alatt a praxisok majd 22 százaléka cserélt gazdát.)

Hajnal Ferenc: (Háziorvostani Szakmai Kollégium elnöke) Ahhoz, hogy a praxisteam fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezetet garantálni tudják az alapellátók számára, pályázati úton biztosítanának forrást. Gazdasági számításokat is végeztek, így például két éven át havi 50000 forintnyi támogatással 4000 adminisztrátori munkahelyet teremthetnének, amire szükség is lesz, hiszen az üzleti biztosítók piacra lépése miatt a mainál is nagyobb adminisztrációs teher zúdul majd a háziorvosokra
Az átalakítás menetét vázoló programban egyebek mellett azt javasolják a jogalkotóknak: jogszabályok, finanszírozási technikák segítségével tegyék lehetõvé, hogy a ma sejtszerûen szétszóródott körzetek csoportpraxisként mûködhessenek, úgynevezett kistérségi alapellátási központok jöhessenek létre. Ez nagyjából annyit jelent, hogy az alapellátás rendszere alapjaiban változna. A betegek akut problémáit ellátó és krónikus betegségeit menedzselõ, egyedül dolgozó orvosok térségi alapon teamekbe tömörülnének, és a színvonalasabb, kényelmesebben hozzáférhetõ betegellátás érdekében néhány szakorvossal kiegészülve az ott élõk egészségõrei lennének – mindenkinek az élethelyzete és betegsége szerinti optimális alapellátást garantálnák.
A kollégium elnöke szerint ez lenne az egyik legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a betegellátás szempontjából biztonságosan mûködtethetõ, hatékony és minõségi szolgáltatást kínáló rendszer jöjjön létre. A kistérségi központok feladata lenne a háziorvosok képzése, szakmai felügyelete – e konstrukció a tartósan üres háziorvosi körzetek helyettesítésére is megnyugtató megoldást kínálhatna. A szakmai kollégium a betöltetlen gyermekorvosi praxisok miatt kialakuló hiányosságokra is szolgál javaslattal, ugyanis ma sok helyen a felnõtt háziorvosok gondoskodnak a körzetükben élõ fiatalokról is. Hajnal professzor szerint ahol a felnõtt kistérségi alapellátási központok életre hívása megvalósíthatatlan, mindenképpen létre kellene hozni speciális gyermekcentrumokat, amelyek segíthetik a felnõtt háziorvosok ilyen irányú tevékenységét. A csoportpraxisok mûködtetésével a gyógyításra elkülönített kassza részének 10 százalékát meg lehetne takarítani – véli Balogh Sándor. Ám ezzel párhuzamosan arra is lehetõséget kell teremteni, hogy a praxisok növelni tudják saját bevételeiket, ezért fõként most, a biztosítási rendszer átalakításakor ideje lenne pontosítani, hogy a járulékfizetés fejében mit várhat el egy beteg a háziorvosától.
A kollégiumi tanulmány szerint a „sürgõsségi ellátás” fogalma is pontosításra szorul: el kell különíteni a sürgõs, életveszélyes állapotok ellátását a következõ rendelésig nem halasztható esetek ellátásától, ez utóbbi szerintük ugyanis inkább akut betegellátásnak minõsülne. Indoklásuk szerint az akut betegellátásnak a háziorvosi ügyelet a gondnoka, a sürgõsségi beavatkozásnak pedig az Országos Mentõszolgálat (OMSZ), vagyis véleményük szerint a sürgõsségi ellátást törölni kell(ene) a háziorvos feladatlistájáról. 

hOZZÁSZÓLÁS A FÓRUMBAN>>>