AZ IGAZSÁG ODAÁT VAN?

"Félnek a betegek és félnek az orvosok is" – összegez Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. "A biztosított nem érti, miért nem kaphatja meg az ellátását, az egészségbiztosító pedig azt mondja: igen, kezelhetitek, ha a beteg állapota ezt kívánja. Mi tart vissza benneteket? Az, hogy nem fizetünk? Egész sor vidéki kórházról tudok, ahol utasításba adták, hogy az orvosok nem mondhatják meg, mi áll a háttérben" – fogalmaz.
A kórházigazgatók keresik a megoldást. Ha mindenkit ellátnak, fedezet nélküli számlákat állítanak ki, csődbe viszik az intézményt, vagyis akár hűtlen kezeléssel is megvádolhatják őket. Az egyik lehetséges megoldás a területen kívüli betegek elutasítása. A kórházaknak van egy ellátási körzetük, az onnan érkezőket nem küldhetik el, ám a többieket igen – márpedig az országban tízezerszám lehetnek "vendég" betegek. A vezetők másik fele kivár, és a megszorítások miatt vállalkozói szerződéses orvosaitól és a kórházi kisegítő személyzet egy részétől válik meg. A harmadik megoldás az, hogy 95 százaléknál húznak egy vonalat, és nem kérik a következő beteget.
Abból indulnak ki, hogy ha az egészségpolitika nem akarja a 95 százalékon felüli gyógyító tevékenységet finanszírozni, akkor nem is tart igényt az intézetek ezen felüli szolgáltatásaira. A 95 százalékon felüli beteget – természetesen akkor, ha nem sürgős eset – már csak augusztusban, esetleg szeptemberben tudják fogadni. Ám van, ahol heteken belül odáig jutnak, hogy januári terminust tudnak ajánlani a betegeiknek.
A július elsejei intézkedések hatásának tudható be az is, hogy a helyi kis kórházak igyekeznek továbbküldeni a betegeket a megyei intézménybe. Ám a nagyobbakat is szorítja a 95 százalékos szabály, ezért felülvizsgálják: tényleg olyan nagy baja van-e a betegnek, hogy nem lehet a kisebb kórházban ellátni? Ha ott is meg lehet gyógyítani, akkor visszaküldik a feladónak. A biztosított pedig nem érti az egészet. Nyáron kevesebb beteg keresi fel a kórházakat, az igazi bomba ősszel várható, amikor még nagyobb számban kerülhetnek "vonal fölé" a betegek
A reform első lépéseként úgy tűnik, sikerül megrendíteni a magyar egészségügy erős területeit. Mindeddig nem voltak jelentős várólisták. A szabad orvosválasztás és a teljesítményarányos finanszírozás következtében az intézmények versenyeztek a – jobban finanszírozott – betegekért, és ez emelte az ellátás színvonalát. A mostani szabály több kórházigazgató szerint lényegében visszatérés a szocializmus idejének finanszírozási modelljéhez.
A hibás döntések ellen legszabadabban a megyei kórházak igazgatói léphetnek fel. Nem felejtették el ugyanis, hogy Molnár Lajos akkor volt a Belügyminisztérium kórházának igazgatója, amikor a tárca vezetőjét Kuncze Gábornak hívták, későbbi, MÁV-kórházi igazgatósága idején pedig a vasúttársaság Kóka Jánoshoz tartozott. Ebből többen arra következtetnek, hogy nem lenne éppen a liberálisok ellenére, ha sikerülne egy-két országos intézet vagy klinika vezetői posztjával erősíteniük pozíciójukat. A megyei önkormányzatokban azonban nincs túl nagy súlya az SZDSZ-nek. A Molnár Lajossal folytatott pénteki "egyeztetésen" végig a miniszter beszélt, pontosabban "elbeszélt". A tárca vezetője lapunknak azt mondta, nem felel meg a valóságnak, hogy nőttek volna az onkológiai várólisták, a megszűnt osztályok kapacitását megkapták a központok, a gyógyszerkeret is ott van a kórházaknál, csak éppen másra használják, mint amire kellene. A kórházak 73 százalékos kihasználtságúak, semmi szükség várólistákra. Óriási tévedés, hogy megszűnne a szabad orvosválasztás, és "nagyon tiltakoznék, ha a teljesítményfinanszírozás" véget érne az egészségügyben – fogalmazott. A fekvő betegekre jutó finanszírozási összeget nem csökkentették a tavalyi 95 százalékára, csak a betegek egy részét járó betegként kell ellátni. Októbertől pedig törvény teszi lehetővé, hogy a kórházak egymásnak átadhatják a kvótáikat. "Szerintem a betegellátásnak javulni kellett" – nyomatékosította szavait a miniszter.

Élő Anita – Heti válasz