BEHAJTÓCÉGEK KERESTETNEK?!
2007. február 23. péntek · Cikk nyomtatása
SZÁZMILLIÁRDOK HIÁNYOZNAK?Az OEP nem finanszíroz – az egészségügyi szolgáltató behajt!
A kórházakban online kapcsolatot kell létesíteni az OEP-pel – ezt minden intézménynek magának kell kiépíteni az államtitkár szavai szerint. Ugyanezt a háziorvosoktól nem várja el a tárca: a rendelõkbe valószínûleg egy kész adatbázist juttatnak majd el. Az orvosok egy lista alapján ellenõrizhetik, hogy a betegük jogosult-e az ingyenes ellátásra. Ha nem, akkor a betegnek alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszi, hogy neki ki kell majd állnia a kezelés díját. A számlát utólag kapja meg – a számlát az egészségügyi intézmény állítja ki, és a bevétel is az intézményeket illeti majd meg. Emellett nekik kell gondoskodni az esetleges behajtásról is. Tehát ha valaki nem hajlandó kiegyenlíteni a számlát, az nem minõsül majd köztartozásnak (mint például az adótartozás).
A következõ hetekben négy-ötszázezer értesítõt küld ki az OEP. A küldeményekben arról tájékoztatják majd a címzetteket, hogy az adatok szerint nincs egészségbiztosításuk. Vagyis fizetniük kell, ha le akarják szedetni a tyúkszemüket vagy szét kívánják üttetni a vesekövüket.
Ennél pontosabb számok egyelõre nem ismertek, mivel jelenleg is folyik az adatbázis tisztítása, mondta Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a pénteki kormányszóvivõi tájékoztatón. A tárca és az OEP el akarja kerülni, hogy valaki "véletlenül" kapjon értesítést arról, hogy nincs biztosítotti jogviszonya, miközben valójában biztosított. Várhatóan heteken belül elkészül a lista, és az OEP elkezdi postázni az értesítõket – felelte lapunk kérdésére Horváth Ágnes.
Idén figyelmeztetés, jövõre számla
Az új rendszer április elsején lép életbe, vagyis azt követõen mindenkit ellenõriznek, aki orvoshoz megy vagy kórházi kezelésre jelentkezik. A beteg biztosítotti jogviszonyát még az ellátás elõtt kell ellenõrizni – emelte ki Horváth Ágnes. Ez mind a háziorvosok, mind a kórházak számára kötelezõ lesz.
Fizetni azonban csak jövõre kell, az idén még csak értesítõt kapnak a nem biztosítottak – ez a döntés született a szerdai kormányülésen. Vagyis ezt az évet a figyelmeztetésre és a tájékoztatásra szánja a kormány.
Elõre lecsekkolnak
A kórházakban online kapcsolatot kell létesíteni az OEP-pel – ezt minden intézménynek magának kell kiépíteni az államtitkár szavai szerint. Ugyanezt a háziorvosoktól nem várja el a tárca: a rendelõkbe valószínûleg egy kész adatbázist juttatnak majd el. Az orvosok egy lista alapján ellenõrizhetik, hogy a betegük jogosult-e az ingyenes ellátásra.
Ha nem, akkor a betegnek alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszi, hogy neki ki kell majd állnia a kezelés díját. A számlát utólag kapja meg – a számlát az egészségügyi intézmény állítja ki, és a bevétel is az intézményeket illeti majd meg. Emellett nekik kell gondoskodni az esetleges behajtásról is. Tehát ha valaki nem hajlandó kiegyenlíteni a számlát, az nem minõsül majd köztartozásnak (mint például az adótartozás).
Az értesítõk kézhezvétele után érdemes felkeresni a megyei pénztárakat – javasolta Horváth Ágnes. Egyrészt azt mindenképpen le kell ellenõrizni, nem tévedett-e az OEP. Ez akár az átfutási idõ miatt is elõfordulhat, speciális esetekrõl nem is beszélve.
Idén tehát még tisztázni lehet a jogviszonyt, ami többféleképpen megoldható. Egyrészt a feketén foglalkoztatottat a munkáltató bejelentheti – kérdés, hajlandó lesz-e erre vagy keres egy kevésbé akadékoskodó alkalmazottat.
Másrészt az önkormányzatnál is igénybe vehet valamilyen szociális segélyt, ebben az esetben az önkormányzat által válik biztosítottá. Harmadrészt bejelentkezhet álláskeresési támogatásra a munkaügyi központban, a munkanélkülieket ugyanis az állam biztosítja. Felvetésünkre, hogy nagyságrendileg mekkorára nõhet így a munkanélküliségi ráta, Horváth Ágnes annyit mondott: a lényeg az elv, vagyis váljanak láthatóvá az emberek, akármilyen formában is jelennek meg a rendszerben.
Fizessen az eltartó
További lehetõség, hogy fizethet egészségügyi szolgáltatási járulékot mint nagykorú eltartott. Ez az úgynevezett htb járulék, amit az eltartó is megfizethet az eltartottja után. A járulék mértéke kilenc százalék, alapja a minimálbér, s a tervek szerint mintegy százezer férjet érint majd. Az eltartottak eddig alanyi jogon, az eltartó révén voltak biztosítva, áprilistól azonban ez megszûnik.
Tipikusan ebbe a kategóriába tartozik az otthon maradó házastárs és a nagykorú gyermek. Fõleg akkor, ha például az érettségi után nem vették fel azonnal egyetemre vagy fõiskolára. Ebben az esetben – mivel felesleges lenne munkanélküliként nyilvántartatni magát – a szülõk fizethetik helyette a járulékot, amíg ismét tanulói jogviszonyt nem szerez, illetve munkát nem talál.
Százmilliárdok hiányoznak
Évente 300 milliárd forint hiányt kénytelenek kipótolni az adófizetõk az egészségbiztosításban. Az egészségügyi ellátások kiadásai éves szinten 1500 milliárd forintot tesznek ki, miközben a járulékbevétel csak 1200 milliárd forint – mondta Danks Emese kormányszóvivõ. A 300 milliárd forintos lyukat a potyautasok és azok a munkavállalók, járulékfizetõk ütik a büdzsében, akik jövedelmük egy részét feketén, vagy például valamilyen vállalkozáson keresztül veszik fel.
Tarthatatlan állapot, hogy több százezer ember jogtalanul veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat – összegezte Danks Emese. Az sem tartható fenn tovább – tette hozzá – hogy a munkavállalók fele nem valós jövedelme alapján fizeti meg adóit és járulékait. Elõbbi problémára megoldást adhat az áprilistól életbe lépõ új rendelkezés, utóbbi adóelkerülésre azonban nem jelent gyógyírt.
Ennél pontosabb számok egyelõre nem ismertek, mivel jelenleg is folyik az adatbázis tisztítása, mondta Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a pénteki kormányszóvivõi tájékoztatón. A tárca és az OEP el akarja kerülni, hogy valaki "véletlenül" kapjon értesítést arról, hogy nincs biztosítotti jogviszonya, miközben valójában biztosított. Várhatóan heteken belül elkészül a lista, és az OEP elkezdi postázni az értesítõket – felelte lapunk kérdésére Horváth Ágnes.
Idén figyelmeztetés, jövõre számla
Az új rendszer április elsején lép életbe, vagyis azt követõen mindenkit ellenõriznek, aki orvoshoz megy vagy kórházi kezelésre jelentkezik. A beteg biztosítotti jogviszonyát még az ellátás elõtt kell ellenõrizni – emelte ki Horváth Ágnes. Ez mind a háziorvosok, mind a kórházak számára kötelezõ lesz.
Fizetni azonban csak jövõre kell, az idén még csak értesítõt kapnak a nem biztosítottak – ez a döntés született a szerdai kormányülésen. Vagyis ezt az évet a figyelmeztetésre és a tájékoztatásra szánja a kormány.
Elõre lecsekkolnak
A kórházakban online kapcsolatot kell létesíteni az OEP-pel – ezt minden intézménynek magának kell kiépíteni az államtitkár szavai szerint. Ugyanezt a háziorvosoktól nem várja el a tárca: a rendelõkbe valószínûleg egy kész adatbázist juttatnak majd el. Az orvosok egy lista alapján ellenõrizhetik, hogy a betegük jogosult-e az ingyenes ellátásra.
Ha nem, akkor a betegnek alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszi, hogy neki ki kell majd állnia a kezelés díját. A számlát utólag kapja meg – a számlát az egészségügyi intézmény állítja ki, és a bevétel is az intézményeket illeti majd meg. Emellett nekik kell gondoskodni az esetleges behajtásról is. Tehát ha valaki nem hajlandó kiegyenlíteni a számlát, az nem minõsül majd köztartozásnak (mint például az adótartozás).
Az értesítõk kézhezvétele után érdemes felkeresni a megyei pénztárakat – javasolta Horváth Ágnes. Egyrészt azt mindenképpen le kell ellenõrizni, nem tévedett-e az OEP. Ez akár az átfutási idõ miatt is elõfordulhat, speciális esetekrõl nem is beszélve.
Idén tehát még tisztázni lehet a jogviszonyt, ami többféleképpen megoldható. Egyrészt a feketén foglalkoztatottat a munkáltató bejelentheti – kérdés, hajlandó lesz-e erre vagy keres egy kevésbé akadékoskodó alkalmazottat.
Másrészt az önkormányzatnál is igénybe vehet valamilyen szociális segélyt, ebben az esetben az önkormányzat által válik biztosítottá. Harmadrészt bejelentkezhet álláskeresési támogatásra a munkaügyi központban, a munkanélkülieket ugyanis az állam biztosítja. Felvetésünkre, hogy nagyságrendileg mekkorára nõhet így a munkanélküliségi ráta, Horváth Ágnes annyit mondott: a lényeg az elv, vagyis váljanak láthatóvá az emberek, akármilyen formában is jelennek meg a rendszerben.
Fizessen az eltartó
További lehetõség, hogy fizethet egészségügyi szolgáltatási járulékot mint nagykorú eltartott. Ez az úgynevezett htb járulék, amit az eltartó is megfizethet az eltartottja után. A járulék mértéke kilenc százalék, alapja a minimálbér, s a tervek szerint mintegy százezer férjet érint majd. Az eltartottak eddig alanyi jogon, az eltartó révén voltak biztosítva, áprilistól azonban ez megszûnik.
Tipikusan ebbe a kategóriába tartozik az otthon maradó házastárs és a nagykorú gyermek. Fõleg akkor, ha például az érettségi után nem vették fel azonnal egyetemre vagy fõiskolára. Ebben az esetben – mivel felesleges lenne munkanélküliként nyilvántartatni magát – a szülõk fizethetik helyette a járulékot, amíg ismét tanulói jogviszonyt nem szerez, illetve munkát nem talál.
Százmilliárdok hiányoznak
Évente 300 milliárd forint hiányt kénytelenek kipótolni az adófizetõk az egészségbiztosításban. Az egészségügyi ellátások kiadásai éves szinten 1500 milliárd forintot tesznek ki, miközben a járulékbevétel csak 1200 milliárd forint – mondta Danks Emese kormányszóvivõ. A 300 milliárd forintos lyukat a potyautasok és azok a munkavállalók, járulékfizetõk ütik a büdzsében, akik jövedelmük egy részét feketén, vagy például valamilyen vállalkozáson keresztül veszik fel.
Tarthatatlan állapot, hogy több százezer ember jogtalanul veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat – összegezte Danks Emese. Az sem tartható fenn tovább – tette hozzá – hogy a munkavállalók fele nem valós jövedelme alapján fizeti meg adóit és járulékait. Elõbbi problémára megoldást adhat az áprilistól életbe lépõ új rendelkezés, utóbbi adóelkerülésre azonban nem jelent gyógyírt.
Hozzászólás
Szeretne valamit hozzászólni?