BETEG MUNKA

Elképesztõ, a magát szakszerû értelmiségnek minõsítõ magyarországi hatalmi elit tagjainak a részletekkel, és a mellékes dolgokkal való látványos, de értelmetlen foglalatoskodása.Molnár Lajos, (volt) egészségügyi miniszter annakidején a vizitdíj automatákat bemutatta. „Normális országokban” ez a munka a kórházfenntartó személyzet hatáskörébe tartozik. Az újságírók elõtt megrendezett bemutatót követõen pedig az automatát összepakolják, és mentek tovább. Az “öregecskedõ”, kiégett, és orvos létére teljesen lelkiismeret nélküli Molnár Lajost azóta a fiatal, törtetõ, és orvos létére teljesen lelkiismeret nélküli Horváth Ágnes váltotta fel, aki most foggal- körömmel a „széfeknek” beszereléséért harcol.
Az új egészségügyi miniszter is olyasmivel foglalatoskodik, amit egy fürdõben, vagy egy szállodában, világszerte a fenntartószemélyzet dolga, miközben a kórházak falára térképet rajzol a penész.
A társadalom minõségét az határozza meg, hogy annak egésze miként gondoskodik a gyengékrõl és elesettekrõl.A „rendkívüli helyzet” azonos a kivételes helyzettettel. A „kivételekre” való hivatkozás lehetõségének jogi fogalmát, a római jog iustitium intézményére támaszkodva, a náci Németország fõjogásza, Carl Scmitt keltette éltre. A “kivételek” intézményét, amelyekre Horváth Ágnes, hivatkozik, a náci Németországban az állampolgárok személyi jogfosztására, a haláltáborok megszervezésére, és az elõre kitervezett módszeres népirtás megokolására használták.

Ezt a jogi képletet, a terror elleni háború keretében a különleges helyzetére hivatkozva, ma az Amerikai Egyesült Államokban „unitary executive power" („egyedi végrehajtó hatalmi illetékesség”) néven, ma szabályként alkalmazzák.

A jelenlegi magyarországi neoliberális elit a fasiszta törvényhozásnak ezt a kísértetét most az Amerikai Egyesült Államok neoliberális politikájával való azonosulása útján importálja vissza Magyarországra. Horváth Ágnes kijelentése teljes egészében összhangban van az Amerikai Egyesült Államok kivételekre alapuló igazságszolgáltatási politikájával. Ha, lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, a fogva tartott személyek kínzását, akkor „lehet olyan rendkívüli helyzet is, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek. 

Meglehet azonban az is, hogy Horváth Ágnesnek semmi köze az ideológiákhoz. Õ csak erõszakos és törtetõ

Az egészségügyi rendszer magánkézre juttatása, és a fizetõképességtõl függõ több biztosítós rendszer foganatosítása azt jelenti, hogy az emberi lény egészségének védelme a pénzen keresztül viszonyul a társadalomhoz. Gyurcsány Ferenc, a maga nyers stílusában, a betegrõl, mint vevõrõl beszél. Horváth Ágnes, “aktív ágyakról” “egységnyi idõ alatti betegellátásról” beszél, amelyhez “szemléletváltozásra” van szükség. A “szemléletváltozás” a jelen esetben “beletörõdést” jelent. 

„Gomba nõ a WC tartályon az István kórház röntgen osztályán, több kórházban nincs kézmosó, és melegvíz a mosdókban. Miközben az egészségügyi tárca 5-600 millió forintot költ a széfek beszerelésére, az egészségügyi miniszter a higiéniás feltételek javítására nem ad pénzt a kórházaknak” (HírTV)
A magyarországi egészségügyi reform megvalósítása a Rákosi- korszak „fentrõl jövõ” erõszakos államosítási kampányának stílusában zajlik. A neoliberális ideológia „legjobb magyar tanítványai” az „eszméhez” való hûségük bizonyításául ismét megalázzák, és fizikailag is megkínozzák azokat, akiket a sors a hatalmuk alá rendelt.
A társadalom minõségét az határozza meg, hogy annak egésze miként gondoskodik a gyengékrõl és elesettekrõl. Hogyan tükrözi a fenti, magától értetõdõ igazság a jelenlegi magyarországi állapotokat? Ez év januárjában több hír jelent meg arról, hogy Magyarországon a magánkézre juttatott kórházakban a folyosókon fekszenek a betegek, férfiak, nõk, öregek, fiatalok. Ott kapják az infúziót, ott ágytálaznak, pelenkáznak, vizsgálatot végeznek. A betegek még átöltözni sem tudnak. A fentiekrõl a HírTV, egy rövid videót készített, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a közelmúltban magánkézre juttatott gyöngyösi kórházban is a folyósón fekszenek a betegek.
A 87. éves Dr. Tomory Gergelyné, például három napja fekszik a folyósón, a WC elõtt. Ott öltöztették, vetkõztették, vizsgálták, míg a járókelõk közben jöttek mentek. A HírTV fenti jelentése lesújtó, és felháborító minden jóérzésû ember számára, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, azonban csak a hír kirobbanása után  két napra reagált az eseményekre. Az új egészségügyi miniszter a következõket nyilatkozta: „Lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek. Tehát rendkívüli helyzetben igen, általános helyzetben nem tudjuk elfogadni.”
Az emberek érzik, hogy Horváth Ágnes fenti kijelentése még a magyarországi nyilvános értekezés cinikus és goromba hangneméhez viszonyítva is szokatlanul kegyetlen és érzéketlen, s emiatt nyílt levek, és más tiltakozási formában igyekeznek hangot adni megrökönyödésüknek.
A következõkben vizsgáljuk meg Horváth Ágnes rideg és érzéketlen kijelentésének ideológiai elemeit. Vagyis, azt, hogy „honnan jön”, illetve miben gyökeredzik Horváth Ágnes fenti kijelentése. A kijelentés két mondatból áll, ahol a második mondat, az elsõ mondat puszta megerõsítése, illetve annak ismétlése. A tényleges kijelentést, tehát az elsõ mondat tartalmazza, amely összesen tizenhat szó: „Lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek.”
Mit mond valójában Horváth Ágnes? Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy Horváth Ágnes másról beszél, mint Bogyóné amikor a bor árát kérik. Ez szaknyelven azt jelenti, hogy Horváth Ágnes azt mondja, amit „kell.” Hazudik, és elhárítja a felelõséget.
A miniszter asszony nem ad választ arra, hogy miért fekszik a 87 éves Dr. Tomory Dezsõné három napja a WC elõtt a folyósón, és miért fekszenek a betegek a sebtében magánkézre juttatott kórházakban országszerte a folyosókon? A miniszter-asszony válasz helyett azt mondja, hogy „lehet olyan rendkívüli eset, amely teljes egészében elfogadhatóvá teszi, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek…” Horvát Ágnesnek két napra volt szüksége arra, hogy ne adjon választ arra, hogy miért fekszenek a betegek a betegek gyöngyösi kórházban, és más kórházakban a folyosókon.
Horváth Ágnes valójában azt mondja, hogy ha a betegek nem lennének, akkor a kórházak privatizálásával nem lenne semmi baj. Vagyis, a fennakadást maguk a betegek okozzák. Ténylegesen azonban, sem a gyöngyösi, sem a többi szóban forgó kórház esete nem tartozik a Horváth Ágnes által felidézett „kivételes” esetek közé, mert ahhoz földrengésre, vízözönre, sáskajárásra, vagy más Isten csapásra lenne szükség. Horváth Ágnes kijelentése csupán azt fejezi ki “lehet” olyan rendkívüli eset, hogy (valahol a föld kerekségén, valamikor, bárhol) olyan helyzet, amely teljes egészében elfogadhatóvá teszi, hogy a betegek akár a folyósón feküdjenek.”
Az „egészségügyi reform” következtében beállt zûrzavar azonban a kormány tervbe vett intézkedéseinek az eredménye, nem pedig valamiféle külsõ, földöntúli hatás következménye. A hatalom nem hivatkozhat a kivételes állapotok nehézségeire, ha a szóban forgó „kivételes állapotokat”, illetve „veszélyes helyzetet maga a kormány idézte elõ. Horvát Ágnes nem tér ki arra sem, hogy ki dönt a „különleges helyzet” beálltáról. Az, aki a „különleges” állapotot elõidézte?
Horváth Ágnes kijelentését követõen, azonban a gyöngyösi kórház folyosóiról azonmód eltûntek az ott fekvõ betegek. Tehát nem „kivételes helyzetrõl volt szó, mert nem valószínû, hogy a „kivételes helyzet” éppen a miniszter asszony nyilatkozatát követõ napon szûnt volna meg.
A „rendkívüli helyzet” azonos a kivételes helyzettettel. A „kivételekre” való hivatkozás lehetõségének jogi fogalmát, a római jog iustitium intézményére támaszkodva, a náci Németország fõjogásza, Carl Scmitt keltette éltre. A “kivételek” intézményét, amelyekre Horváth Ágnes, hivatkozik, a náci Németországban az állampolgárok személyi jogfosztására, a haláltáborok megszervezésére, és az elõre kitervezett módszeres népirtás megokolására használták.
Ezt a jogi képletet, a terror elleni háború keretében a különleges helyzetére hivatkozva, ma az Amerikai Egyesült Államokban „unitary executive power" („egyedi végrehajtó hatalmi illetékesség”) néven, ma szabályként alkalmazzák.
A jelenlegi magyarországi neoliberális elit a fasiszta törvényhozásnak ezt a kísértetét most az Amerikai Egyesült Államok neoliberális politikájával való azonosulása útján importálja vissza Magyarországra. Horváth Ágnes kijelentése teljes egészében összhangban van az Amerikai Egyesült Államok kivételekre alapuló igazságszolgáltatási politikájával. Ha, lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, a fogva tartott személyek kínzását, akkor „lehet olyan rendkívüli helyzet is, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek. Ha tehát ma valaki megkapar egy olyan piros pelenkás neoliberális pártkatonát, mint Horváth Ágnes, akkor az amerikai, kék és fehér neoliberális festék mögül Carl Scmitt náci ideológiája néz vissza rá.
Meglehet azonban az is, hogy Horváth Ágnesnek semmi köze az ideológiákhoz. Õ csak erõszakos és törtetõ.
Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban „kivételes helyzetekre” hivatkozni azért is értelmetlen, mert a betegség önmagában is „kivételes” helyzetnek, kivételes állapotnak számít. A megfelelõ egészségügyi rendszer pedig a fenti kivételes állapot orvoslására adott válasz, illetve, megszervezett készenléti állapot. Az egységes, és mindenkit egyformán védelmezõ egészségbiztosítás intézménye éppen ezeket a kivételes emberi helyzeteket igyekszik szervezett, elõrelátható, és igazságos módon megoldani. A jól mûködõ és igazságos egészségbiztosítási rendszer a „kivételes” helyzetekre adott elõrelátó, és szervezett válasz, nem pedig meglepetés okozta kapkodás. Giorgio Agamben, nemzetközi hírû olasz filozófus szerint, az egyén jogainak védelmét biztosító társadalmi intézményeknek ezt a “kivételeken” alapuló szétzilálását a „homo sacer”, az emberi élet teljes védtelenségével és kiszolgáltatottságával hozza kapcsolatba. Az egészségügyi rendszer magánkézre juttatása, és a fizetõképességtõl függõ több biztosítós rendszer foganatosítása azt jelenti, hogy az emberi lény egészségének védelme a pénzen keresztül viszonyul a társadalomhoz. Gyurcsány Ferenc, a maga nyers stílusában, a betegrõl, mint vevõrõl beszél. Horváth Ágnes, “aktív ágyakról” “egységnyi idõ alatti betegellátásról” beszél, amelyhez “szemléletváltozásra” van szükség. A “szemléletváltozás” a jelen esetben “beletörõdést” jelent.
Lásd: A 87. éves Dr. Tomory Dezsõné, mint a folyósón fekvõ “fogyasztói egység.” Szégyenkezhet az a társadalom, ahol az ember puszta biológia egység, a beteg pedig a nyereség forrása, és “kartoték adat.” Magyarországon a lakosság közegészségi állapota önmagában is kivételesnek mondható. Ma mindez számokkal és tényekkel igazolható valóság. (Magyarországon az emberek 30 százaléka lelki sérülés miatt munkaképtelen. Fél évet kell várni egy-egy mûtétre tizennégy kórházban. 34 százalékkal több halálos baleset történt, mint tavaly.) Nyilvánvaló, hogy ezeket a „kivételes” közállapotokat nem lehetséges nyereségelvû alapon, „kivételes” helyzetekre hivatkozva, sértõ és otromba hazugságok hangoztatásával orvosolni.
A megszorításokon alapuló neoliberális értékrend, a „tudományos szocializmushoz” hasonlóan, egyedüli lehetõségként, („történelmi szükségszerûségként”), szintén a tudományosság igényével lép fel. A tudományokban, azonban a bizonyíték az úr. A neoliberális gazdaságpolitika megvalósítási kísérletei azonban az elmúlt húsz évben világszerte mindenütt az ország javainak kifosztását, társadalmi intézményrendszerének lerombolását, és a lakosság többségének elszegényedését idézte elõ. A megfelelõ bizonyítékok hiányában, a neoliberális politika bebizonyítottan megbukott, mert csak olyan társadalmat érdemes építeni, amelyben testvérekként élünk a földön. A „haza” pedig csak az , mely ápol, s eltakar.
Utóirat
A közismert kanadai közmondás szerint: „A bizonyíték maga a mû.” („The proof is in the pudding.”) Ha Horváth Ágnes nem képes az általa sürgetett egészségügyi reformok mûködõképességét megfelelõ bizonyítékokkal, illetve mûködõ példákkal bizonyítani, akkor a betegek személyi jogait mélyen sértõ kijelentései helyett, bizonyítsa be, hogy hisz a maga által olyan nagy hévvel hirdetett egészségügyi reformokban. Ha, „lehet olyan rendkívüli helyzet, amely teljes mértékben elfogadhatóvá teszi, hogy a betegek akár a folyosón feküdjenek”, akkor Horváth Ágnes szülje meg leendõ gyermekét a gyöngyösi kórház folyosóján. Lehetõleg hétvégén, és éjfél után, amikor a mentõk, és a rendõrök kezdik a korházakba szállítani a kocsmai verekedések vérzõ, és õrjöngõ sebesültjeit.

Kaslik Péter – Barikád.hu
Hozzászólás a fórumban>>>