BIZTOSÍTÁS FELÜGYELET

Felügyelni, felügyelni, felügyelni…

Erős, hatósági joggal, szankcionálási lehetőséggel fölruházott felügyeletet hozna létre a biztosítottak védelmére, az egészségügyi szolgáltatások minőségének ellenőrzésére az egészségügyi kormányzat. Molnár Lajos miniszter szerint a független felügyelet súlyát az adhatná meg, ha tagjait az Országgyűlés választaná. Az új szervezet nem csak az egészségbiztosítót (több-biztosítási modell esetén valamennyit) és az egészségügyi intézményeket felügyelné, feladata lenne a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközpiac ellenőrzése, a nyilvános eljárásrend és ártárgyalás is.
Az intézményrendszerek működését, pénzügyi munkájuk szabályosságát is ellenőrizné, minősítené a munkájukat, tájékoztatná a biztosítottakat jogaikról, az intézmények munkájáról. A tervek szerint a felügyelet tartaná nyilván a biztosítottak adatbázisát, ellenőrizné a jogviszonyukat, karbantartaná az intézményfinanszírozási rendszert.

Az elmúlt másfél évtizedben egyébként ötféle gazda felügyelte a társadalombiztosító pénzalapjait. Jelenleg a múlt év végén megválasztott testületekre bízták e feladatot. A nyugdíjalapot 11, az egészségbiztosítási alapot kilenctagú, kis jogkörrel felruházott testület ellenőrzi. Ők véleményezik az alapok költségvetését, értékelik pénzügyi gazdálkodásukat, ellenőrzik a biztosítók munkáját, szükség szerint ajánlást tesznek a kormánynak.
Tizenhat éve – amikor a tb-alapokat leválasztották az állami költségvetéstől – közvetlenül a kormány felügyelte az egységes apparátussal működő nyugdíj- és az egészségbiztosító működését, két évre rá fogadta el a parlament a tb-önkormányzat igazgatásáról szóló törvényt. Ebben arról is rendelkeztek, hogy a pártok és a kormány delegáltjaiból tíztagú felügyelőbizottságot hoznak létre, amely ellenőrzi a tb-járulékok felhasználását. Eldöntötték, hogy 300 milliárd forint értékű állami vagyonnal konszolidálják a tb-alapokat. Ennek egyik indoka az volt, hogy viszszakapja a tb az 1948-as államosításkor működő biztosítók ingatlanjait, egyéb vagyontárgyait. A Társadalombiztosítási Főigazgatóságot Országos Nyugdíj-folyósítási Intézetre és Országos Egészségbiztosítási Pénztárra választották szét, külön apparátussal.
Újabb két év telt el, s a kiépült pluralista szakszervezeti mozgalom szövetségei választással kívánták legitimáltatni társadalmi elfogadottságukat. Jó alkalmat kínált erre az Antall-kormány szándéka: a tb-járulékot fizetők önkormányzataira kell bízni az akkor már különvált nyugdíj- és egészségbiztosító pénzalapjainak a felügyeletét. Így 1993-ban a munkavállalókat képviselő szakszervezetek listás választással 30-30 képviselőt küldtek a két tb-önkormányzatba, a munkáltatók ugyanennyi tagot delegáltak a testületekbe. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet apparátusának napi munkáját 11 fős elnökség és kilenctagú felügyelőbizottság irányította.
Az Orbán-kormány 1998-ban törvényi úton megszüntette az önkormányzatok működését, s az alapok felügyeletére a Miniszterelnöki Hivatalon belül politikai államtitkári tisztséget hozott létre. Ezekben az években a Pénzügyminisztérium (PM) hagyta jóvá a biztosító pénzügyi döntéseit.
A Medgyessy-kormány megalakulását követően a tb-alapok felügyelete az egészségügyi tárcához került, ám a lényeges pénzügyi kérdésekben, a tb-költségvetés sarokszámainak meghatározásában még ma is a PM dönt. A tb-alapok felügyelete nagy késéssel, tavaly oldódott meg az ellenőrző testületek létrehozásával
Vg.hu – Nógrádi Tóth Erzsébet