BIZTOSITÓK KIVÁNSÁGLISTÁJA
2006. december 27. szerda · Cikk nyomtatása
Január 10-én tárgyalnak a több-biztosítós modellben érdekelt üzleti biztosítók képviselői arról a frissen elkészült tanulmányról, amely piacra lépésük optimális feltételeit taglalja. Ha a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) tartozó szervezetek jóváhagyják e dokumentumot, megkezdik a felkészülést. Noha politikai döntés még nincs a rendszer bevezetéséről, de a kormány az egészségügyi reformtörvényekkel már megkezdte a modell előkészítését. Az sem titok, hogy a több-biztosítós modellről szóló törvényjavaslat már készül a szabad demokrata vezetésű tárcánál.
A hazai üzleti biztosítók képviselőit Molnár Lajos egészségügyi miniszter a nyár közepén arra kérte, hogy vegyenek részt a 2007-re várható piacnyitás előkészítésében. A MABISZ megbízott több egészségügyi piac- és rendszerelemzéssel foglalkozó céget: mérjék fel a lehetséges piacot, s elemezzék: milyen feltételek mellett érdemes szerepet vállalniuk a több-biztosítós rendszerben. A több száz oldalas tanulmány karácsony előtt készült el.
E szerint: túl sok politikai és pénzügyi kockázattal kell szembenézniük az üzleti biztosítóknak, ha a piacra lépés mellett döntenek. Ezért – a tanulmány szerint – csak akkor szabad ezt megtenniük, ha a politikusokkal előre meg lehet alkudni az új rendszert szabályozó törvényekről, valamint a kezdeti problémák orvoslását szolgáló további szabályozásról. Számos témakörben garanciákat kérnek. Ezek: a járulékbeszedés, a pénzügyi kockázatok közös viselése, az ellátási csomagok tartalma, a betegirányítás, a kórházaknak fizetendő díjtételek, az eszközök pótlásának finanszírozása, a profit kivétele, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új működtetési feltételei. A garanciák – értelemszerűen – a biztosítók érdekeit szolgálnák. A tanulmány ugyanakkor nem terjed ki a betegek helyzetére.
A dokumentumban az is feketén-fehéren benne van, hogy megszűnik a teljes ellátáshoz való jog. A szolgáltatások a megvásárolt biztosítási csomagnál véget érnek. Aki annál többre szorul, annak többet kell majd érte fizetnie. Egyelőre számos ponton van érdekkülönbség az állam és a biztosítók érdekei között. Így például az ellátók tulajdonlása érdeke a biztosítónak, miközben az állam ezt tiltaná. A tanácsadók a kötelező járulékért járó csomagot akkorára szűkítenék, amennyire éppen futja a befizetésekből. Az állam viszont a jelenleg járó ellátásokból nem venne vissza.
Miközben az állam korlátozná az üzleti biztosítók működési költségeit is, a piacelemző tanulmány azt javasolja: a magánszervezetek ne engedjék korlátozni, hogy a bevételükből mekkora hányadot fordíthatnak szervezésre, marketingre vagy egyéb adminisztrációs költségre. A dokumentum szerint az állampolgárok évente egyszer – éppúgy, mint a kötelező gépkocsi-biztosítások esetében – biztosítót válthatnának. S ragaszkodniuk kellene ahhoz is, hogy – az intézmény komfortosságától, szakmai felkészültségétől függően – plusz-mínusz 15 százalékos díjkülönbséggel szerződhessenek az ellátókkal.
A biztosítók szigorú betegirányítással mérsékelnék saját költségeiket. Így például, ha valaki nem a biztosító által ajánlott szakorvost, intézményt venné igénybe, akkor a betegnek zsebből kell állnia a különbséget. A tanulmány a piacra lépés feltételeként fogalmazza meg a háziorvosokkal történő szerződés liberalizálását. Azaz csak azokkal a háziorvosokkal kötnének szerződést, akik elég költséghatékonyan gyógyítanak. A szerzők hasonló együttműködést tartanak kívánatosnak a szakorvosokkal is.
Információink szerint a kormány is szeretne világosan látni a modell előnyeiről, hátrányairól. Ezúttal nem az "elvi" megközelítésű fejtegetésekre kíváncsi, hanem tényekre, számokra. A témában a jövő év elején pályázatot írhatnak ki.
E szerint: túl sok politikai és pénzügyi kockázattal kell szembenézniük az üzleti biztosítóknak, ha a piacra lépés mellett döntenek. Ezért – a tanulmány szerint – csak akkor szabad ezt megtenniük, ha a politikusokkal előre meg lehet alkudni az új rendszert szabályozó törvényekről, valamint a kezdeti problémák orvoslását szolgáló további szabályozásról. Számos témakörben garanciákat kérnek. Ezek: a járulékbeszedés, a pénzügyi kockázatok közös viselése, az ellátási csomagok tartalma, a betegirányítás, a kórházaknak fizetendő díjtételek, az eszközök pótlásának finanszírozása, a profit kivétele, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új működtetési feltételei. A garanciák – értelemszerűen – a biztosítók érdekeit szolgálnák. A tanulmány ugyanakkor nem terjed ki a betegek helyzetére.
A dokumentumban az is feketén-fehéren benne van, hogy megszűnik a teljes ellátáshoz való jog. A szolgáltatások a megvásárolt biztosítási csomagnál véget érnek. Aki annál többre szorul, annak többet kell majd érte fizetnie. Egyelőre számos ponton van érdekkülönbség az állam és a biztosítók érdekei között. Így például az ellátók tulajdonlása érdeke a biztosítónak, miközben az állam ezt tiltaná. A tanácsadók a kötelező járulékért járó csomagot akkorára szűkítenék, amennyire éppen futja a befizetésekből. Az állam viszont a jelenleg járó ellátásokból nem venne vissza.
Miközben az állam korlátozná az üzleti biztosítók működési költségeit is, a piacelemző tanulmány azt javasolja: a magánszervezetek ne engedjék korlátozni, hogy a bevételükből mekkora hányadot fordíthatnak szervezésre, marketingre vagy egyéb adminisztrációs költségre. A dokumentum szerint az állampolgárok évente egyszer – éppúgy, mint a kötelező gépkocsi-biztosítások esetében – biztosítót válthatnának. S ragaszkodniuk kellene ahhoz is, hogy – az intézmény komfortosságától, szakmai felkészültségétől függően – plusz-mínusz 15 százalékos díjkülönbséggel szerződhessenek az ellátókkal.
A biztosítók szigorú betegirányítással mérsékelnék saját költségeiket. Így például, ha valaki nem a biztosító által ajánlott szakorvost, intézményt venné igénybe, akkor a betegnek zsebből kell állnia a különbséget. A tanulmány a piacra lépés feltételeként fogalmazza meg a háziorvosokkal történő szerződés liberalizálását. Azaz csak azokkal a háziorvosokkal kötnének szerződést, akik elég költséghatékonyan gyógyítanak. A szerzők hasonló együttműködést tartanak kívánatosnak a szakorvosokkal is.
Információink szerint a kormány is szeretne világosan látni a modell előnyeiről, hátrányairól. Ezúttal nem az "elvi" megközelítésű fejtegetésekre kíváncsi, hanem tényekre, számokra. A témában a jövő év elején pályázatot írhatnak ki.
Népszabadság Online
Hozzászólás
Szeretne valamit hozzászólni?