EGÉSZSÉGTELEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMJAVASLAT

"Nem fog biztosítót választani az emberek többsége, hiszen nagy a társadalmi ellenállás” – valószínûsíti Skultéty László, a Gazdaságkutató Intézet Egészségügykutató Intézetének ügyvezetõ igazgatója. A vasárnap elfogadott koalíciós elképzelés szerint ez elméletileg nem is lenne baj, hiszen azok sem esnek ki az egészségügyi ellátórendszerbõl, akik nem áldoznak idõt arra, hogy összehasonlítsák 5-7 biztosítótársaság ajánlatát, akik nem gondolkodnak el azon, melyik számukra a legszimpatikusabb, legkedvezõbb lehetõség
„Ha mégis sikerülne a pénztáraknak az átmeneti idõszakban a biztosítottak 80-90 százalékát magukhoz vonzani, akkor nem más, mint az SZDSZ modellje valósul meg állami résztulajdonnal” – tette hozzá Skultéty.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a pénztáraknak ezt leginkább a veszélyeztetettség érzésének felkeltésével sikerül majd elérniük. „El fogják magyarázni leendõ ügyfeleiknek azt, hogy ha nem választanak, akkor milyen hátrányok érhetik õket”.
A félállami-félmagán biztosítókhoz a 6-12 hónapos ügyfélbegyûjtési idõszak letelte után az egyik verzió szerint sorsolással rendelnek hozzá három-négy megyényi nagyságú földrajzi területeket. Például ha az egyik pénztár Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar területét kapja, az ott élõ, biztosítót nem választó emberek automatikusan ügyfeleivé válnak.
Mindkét szakértõ egyetért abban: a megalakuló biztosítók semmi mással nem tudják majd magukhoz csábítani reménybeli ügyfeleiket, mint olyan kiegészítõ szolgáltatások nyújtásával, mint amilyen például a félévenkénti ingyenes fogászati szûrés vagy a vizitdíj-átvállalás. „A valódi kérdés azonban az, hogy milyen hosszú a várólista az egyes biztosítóknál, milyen színvonalú a kórházi ellátás. Ez természetesen az ügyfélbegyûjtés idõszakában még felmérhetetlen. Így ezekre a fontos kérdésekre csak évek múltán születnek válaszok” – mondta lapunknak Skultéty László.
Bár az MSZP és az SZDSZ megállapodását nagyban segítette az ötlet, hogy legkésõbb 2009 januárjában sorsolással osszák el a biztosítók között a régiókat, a magáncégeknek óriási kockázatot kell vállalniuk, ha a piacra lépés mellett döntenek. Egy befektetõnek, aki saját pénzét viszi vásárra, nem mindegy, hogy egy gazdag régióba osztják, ahol felszereltebb kórházak és egészségesebb emberek élnek, vagy egy szegényebb területet kap, ahol a lepusztult gyógyintézmények és a betegebb emberek „viszik a pénzt”.
Kökény Mihály tegnap úgy nyilatkozott: a szocialisták továbbra is feltételként szabják, hogy pénztárak menedzsment joga nem kerülhet a kisebbségi tulajdonoshoz, és opciós biztosítékot sem kaphatnak a többségi rész megszerzéséhez. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász azonban úgy véli: a politika elõbb-utóbb „beadja majd a derekát”, azaz átadja a menedzselési jogot a magánbefektetõknek. Mind az állam, mind a magántõkés érdeke az lesz, hogy ne legyenek veszteségesek az egészségügyi alapok. „Az állam és a magánbefektetõk is jól járnak ezzel az elképzeléssel, az egyetlen kárvallott az állampolgár lesz” – jelentette ki a szakértõ.
A biztosítottak számára jelentõs többletterhet jelentene, ha a jelenleg járulékokból finanszírozott egészségügyi ellátások körét – nevezzük alapcsomagnak – leszûkítik. Az Egészségügykutató Intézet vezetõje és Sinkó Eszter is azt prognosztizálta: ha ez megvalósul, a biztosítók a járulékon felüli összegért olyan kiegészítõ csomagokat kínálnának, amelybe már nem csak a kényelmi szolgáltatások (egyágyas kórházi szoba) tartoznának. Magánkórházban végzett, orvosilag indokolt beavatkozást olcsóbban, vagy gyorsabban szerezhetünk meg – ha hajlandók vagyunk a járulékon felül havonta kiegészítõ biztosítást kötni.
Fidesz: megszûnik az esélyegyenlõség
A Fidesz elnöksége nem támogatja a nyereségérdekelt szemlélet megjelenését az egészségügyben – mondta Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke tegnap. Az MSZP-SZDSZ-koalíciónak nincs felhatalmazása a biztosítási rendszer privatizálására – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OECD legutóbbi tanulmánya szerint 1995 és 2005 között Magyarországon nõtt a legnagyobb mértékben a szegények és gazdagok közötti különbség, így a magánbiztosítók megjelenése azt eredményezi majd, hogy a megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátás nem mindenki joga, hanem a gazdagok kiváltsága lesz.
Hozzátette: a privatizációval felborul az esélyegyenlõség, nagy valószínûséggel kihullanak a rendszerbõl a szegények és az idõsek, hiszen õk nem jelentenek profitot a magánbiztosítók számára.
Mint mondta, a Fidesz attól is tart, hogy újabb kórházbezárások indulnak el, megkérdõjelezõdik a szabad orvosválasztás, és még hosszabb várólisták alakulnak ki. (Bánky Bea)

VG.hu – AS Network