KARCSUSODÓ KÓRHÁZI ELLÁTÁS

Összesen alig több mint negyvenezer kórházi ágy és negyvennyolc intézmény szerepel azon a listán, amelyet az egészségügyi reform részeként állítottak össze az egészségügyi tárca szakértői. A munkaanyagban megyénként és régiónként jelölték meg, hogy javaslatuk szerint mely kórházakkal szerződjön az Országos Egészségbiztosító. Mindehhez pontos ágyszámokat is rendelnek – harmadával kevesebbet, mint a most meglévők. Emellett szakmánként is meghatározzák, hogy az egyes régiókban milyen kapacitás szükséges. Az összes fennmaradóra – a teljes leépítés ugyanis a számítások szerint kilencezer ágyat érint majd – régiónként lehet pályázni.

Az aktív ágyak számának csökkentése – néhány kivételtől eltekintve – szinte valamennyi hazai kórházat érintené. És minden harmadikban lenne olyan szakmatípus – belgyógyászat és társszakmái, sebészet és társszakmái, szülészet-nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, urológia -, amely megszűnne. Az anyagból kiderül: a kijelölteken felül a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET), illetve az önkormányzatoknak lehetőségük lesz még újabb helyekre.
A munkaanyagot pénteken ismertették kórházi vezetőkkel is, és komoly vihart kavartak a tervek. Felháborodást váltott ki például, hogy a munkaanyagból teljesen kimaradt az Országos Idegsebészeti Intézet, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, illetve a gerincsebészeti szakma. A Balatonfüredi Szívkórház sem szerepel a listákon. Ugyanakkor például a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, a deszki szakkórház, a pomázi vagy a szentesi egészségügyi intézmények a kiemeltek közé sorolódtak.
A fővárosban például a MÁV, a Központi Honvéd Kórház, a BM Kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ egy egységként tűnik föl. De sem a Szent Margit, sem a Nyírő Gyula Kórház nem szerepel a listán, ahogy a Szent László Kórház sem, amely várhatóan a Szent István Kórházzal hivatalosan is egyesül. Radnai Zoltán, a Szent István Kórház igazgatója szerint a két intézményben összesen 250-300 ággyal lesz majd kevesebb. Az ugyanis, hogy a Szent László a listán nem szerepel, csak annyit jelent, hogy az ott ellátott területekre külön kell majd pályázni.
- A fertőzőbeteg-ellátásra külön ágyszámokat jelöl ki a tervezet, erre pedig szinte csak ez az intézmény szakosodott, nyilván mi nyerünk majd – magyarázza Radnai. – Az tehát, hogy a Szent László Kórház nincs fent a listán, még nem azt jelenti, hogy az ott folyó onkológiai ellátás megszűnik. A jövőben a minisztériumi pályázatok segítségével alakulhatunk még nagyobb központtá.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint viszont elképzelhetetlen, hogy ez a javaslat így keresztülmenjen, hiszen sem a finanszírozás alapelveivel, sem a szakember-ellátottsággal nincs összhangban.
A mostani átszervezés első "költségvetési" lépése az a 6,5 milliárd forint, amit struktúraváltásra, pályázat formájában hirdetett meg – s oszt szét rövidesen – a minisztérium, jövőre pedig újabb forrásokat különít el az átalakításokhoz. Az azonban kérdéses, hogy a már kijelölt intézményeken túl ki határoz majd azok köréről, akik pályázhatnak: a RET-ek ugyanis inkább a minisztérium kezébe adnák ezt a döntést is. Ez magyarul azt jelenti, hogy a tárca döntsön arról, hogy mely kórházakra nincs szükség a jövőben.
Dél-alföldi egészségügyi dolgozók körében olyan hírek terjednek, hogy a régió területén hat kórházban megszűnik a teljes aktív ellátás. Ezek a szóbeszéd szerint a kiskunfélegyházi, a kalocsai, a bajai, a makói, az orosházi és a békéscsabai. Buzás Péter, Makó MSZP-s polgármestere szerint túl nagyok a távolságok a térségben ahhoz, hogy a városban az alapszakmák se maradjanak meg. A kistérség legtávolabbi pontja, Nagyér 31 kilométerre fekszik Makótól, az pedig újabb 31 kilométerre Szegedtől. A polgármester ezért is reméli, 50 ezer ember ellátása van annyira fontos, hogy a makói kórházban nem szüntetik meg az összes aktív ellátást. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere szerint a város anyagi áldozatot is hajlandó vállalni azért, hogy bizonyos osztályok akkor is megmaradjanak, ha azokat az OEP nem finanszírozza. Török Gusztáv Andor, Kalocsa SZDSZ-es polgármestere szerint az 1826 óta működő kórházban az alapszakmák biztosan megmaradnak. (T. I.)
NOL

Hozzászólás a fórumban>>>