MEGSZÜLETETT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE!!!!!!!!!!!!!!!!

 

233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról:

9. § (1) Az egészségügyi intézmény gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálat is szervezhető. Ügyelet, készenlét ellátására – kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy azt a betegellátáshoz kapcsolódó rendkívüli körülmény, helyzet vagy esemény (a továbbiakban: rendkívüli helyzet) teszi szükségessé – a közalkalmazott havonta hat alkalommal kötelezhető.
(2) Ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben – a feladatok folyamatos ellátása érdekében – ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, és elvégzi az ügyeleti feladatokat.
(3) Abban az intézményben, szolgálatnál vagy munkakörben, ahol műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de az előre nem tervezhető feladatok ellátásához a közalkalmazott állandó jelenléte indokolt, ügyeletet kell szervezni.

10. § (1) Egy ügyeleti szolgálat legfeljebb a munkaidő befejezésétől a következő munkaidő kezdetéig tarthat, és – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem haladhatja meg a 18 órát.
(2) Rendkívüli helyzetben, valamint a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon ellátott ügyelet időtartama 24 óra lehet.
(3) Az ügyeleti szolgálat után – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem jár pihenőidő.
(4) A 18 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 6 óra pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
biztosítani.
(5) A 24 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő – időtartamú pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
biztosítani.
(6) A (4) bekezdésben és az (5) bekezdés b) pontjában meghatározottnál magasabb mértékű pihenőidőt kollektív szerződés állapíthat meg.
(7) Ha az ügyeleti szolgálat és az azt megszakítás nélkül követő rendes munkaidő, majd újabb ügyelet együttesen eléri a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő – időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.

12. § (1) Az ügyeleti szolgálat az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel:
a) csendes ügyelet,
b) ügyelet,
c) minősített ügyelet
lehet.
(2) Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik a (3), illetve (4) bekezdés szerint szabályozott esetekhez.
(3) 2 Ügyeletnek minősül:
a) a sebészeti osztályon,
b) a traumatológiai osztályon,
c) az intenzív osztályon,
d) a kora- és újszülött osztályon,
e) a toxikológiai osztályon,
f) a művese osztályon,
g) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon,
h) az akut felvételt adó osztályokon, ideértve a felvételes matrix osztályt is,
i) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, különösen a folyamatos diagnosztikai hátteret biztosító osztályokon, valamint
j) az alapellátásban
teljesített ügyelet.
(4) 3 Minősített ügyeletnek kell tekinteni:
a) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá
b) a traumatológiai osztályon felvételes napon,
c) az idegsebészeti és stroke osztályon felvételes napon,
d) neurotraumatológiai osztályon felvételes napon,
e) az alkohol és drog intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon,
f) központi intenzív osztályon
teljesített ügyeletet.
(5) Kollektív szerződésben a (3) bekezdésben felsorolt ügyeleti szolgálatok minősített ügyeletként is meghatározhatóak.
(6) Az ügyeleti szolgálatért járó óránkénti ügyeleti díj – mint átalánydíj – mértéke az (1) bekezdésben foglalt minősítés szerint:
a) csendes ügyeletben
aa) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 55%-a,
ab) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 60%-a,
ac) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a;
b) ügyeletben
ba) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a,
bb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 80%-a,
bc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 90%-a;
c) minősített ügyeletben
ca) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 110%-a,
cb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 120%-a,
cc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 130%-a.
Kollektív szerződés az a)–c) pontokban meghatározott mértéknél magasabb ügyeleti díjat állapíthat meg.
(7) Ügyeleti díjra a vezető beosztású közalkalmazott is jogosult.
12/A. § 4 (1) Amennyiben az ügyelet alatti munkavégzés tartamát a munkáltatónál nem mérik, és azt kollektív szerződés sem határozza meg, az egy ügyeletre eső, a Munka Törvénykönyve 119. §-ának (3)–(6) bekezdése szempontjából figyelembe vehető tényleges munkavégzés időtartama
a) csendes ügyeletnél:
aa) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 2 óra,
ab) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 3 óra;
b) ügyeletnél:
ba) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 4 óra,
bb) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 6 óra;
c) minősített ügyeletnél:
ca) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 8 óra,
cb) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 12 óra.
(2) 5 A tényleges munkavégzés ügyeleti időn belüli aránya legalább csendes ügyeletnél 12,5%, ügyeletnél 25%, minősített ügyeletnél 50%.
(3) Sürgősségi betegellátó osztályokon a folyamatos betegellátás műszak szervezésével történik. Azokon a minősített ügyeletet ellátó osztályokon, ahol az intenzív munkavégzés miatt a feladatellátás ügyelettel megfelelően nem biztosítható, műszak szervezése indokolt.

12/B. § 6 (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 128. § (2) bekezdése alapján nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. fejezetében meghatározott katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében végzett tevékenység esetében, illetve
b) amennyiben a szervezett ügyeleti ellátásban rendkívüli, előre nem tervezhető akut eseti feladat olyan mértékű ellátása szükséges, amely a rendelkezésre álló ügyeleti szolgálatot teljesítő személyekkel nem biztosítható, és ezért
ba) az ügyeletben, illetve a készenlétben részt nem vevő munkatársak berendelése is szükségessé válik, illetve
bb) az ügyeletben részt nem vevő intézetnél hatósági intézkedésére soron kívüli ügyeleti szolgálat megszervezése válik szükségessé.
(2) Az (1) bekezdés ba)–bb) pontjaiban foglalt rendkívüli munkavégzés elrendelésének szükségességét az intézményvezető kérésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) fővárosi és megyei intézetei utólag igazolják.
(3) Az (1) bekezdés ba) pontjában és (2) bekezdésében foglaltakat az Országos Mentőszolgálatnál több műszakban foglalkoztatott közalkalmazottak esetében alkalmazni kell.
13. § (1) Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén, – rövid időn belül – a munkavégzés helyén megjelenik.
(2) Ahol további műszak vagy ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban szükségessé teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni.
(3) A közalkalmazottat a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.
(4) Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltatója munkára igénybe veszi, az értesítéstől számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték.

14. § Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt megszakítás nélkül követő rendes munkaidő és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő  időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.

Hozzászólás a fórumban>>>