Mühiba

Már jóval az EU-ba való belépésünk előtt tudtuk, hogy az európai jogelvek szerint a munkahelyi jelenlét munkaidőnek számít, függetlenül a munkavégzéstől. Nem tehetett mást a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma sem, mint hogy kimondta: az orvosi ügyeleti idő is teljes értékű munkaidő, ennek megfelelően kell megfizetni.

De hiába tudták az illetékesek, ezt úgysem lehet megúszni, nem történt semmi. Pedig elébe lehetett volna menni a dolgoknak, s korrekt szabályozással és megállapodással el lehetett volna kerülni ezt a ma már szinte kezelhetetlen helyzetet.

Óriási pénzekről van szó. S a bíróságok meg fogják ítélni őket. Mi lesz akkor az így is vészesen eladósodott kórházakkal?

Ha úgy számolunk, hogy a csaknem harmincezer magyar orvos kétharmada végez aktív ellátó tevékenységet, vagyis ügyel, akkor ezt a húszezres számot meg kell szoroznunk azzal az összeggel, amennyi egy-egy orvosnál összegyűlt ki nem fizetett ügyeleti díjként a csatlakozás óta. Egy szolnoki orvos kiszámolta, neki másfél millió járna – kamatok nélkül. De ha az átlagot egymilliónak vesszük, a szorzat nagyságrendileg így is akkora összeg, mint amennyi most a kórházak adósságállománya. Ami ezzel szinte egy csapásra megduplázódik.

Mindenki tudja, a kórházak ezt a pénzt nem tudják kifizetni. Akkor ki fog fizetni és mikor? Nincs válasz, és úgy fest, még sokáig nem is lesz. Nem sok jóval biztat ugyanis a kormányszóvivő reagálása, szerinte egyedi esetről van szó, ebben az államnak semmi tennivalója nincs. Visszatértünk tehát a tavalyi első elhárító reflexhez, melyet Rácz Jenő akkori miniszter hamar módosított, mondván, generális problémáról van szó, mely generális megoldást igényel. Most a kormány a reformpolitikától visszatérni látszik a struccpolitikához. Rosszul teszi.

Ráadásul az egészségügyi reformról a kormány eddig nem sokat árult el, de a reform szó mai jelentése szerint setjhetjük, több pénz nem lesz, inkább kevesebb.

Márpedig a megoldatlan problémák sajátossága, hogy egyre nagyobbak lesznek. Két éve még a miskolci vízügyet is lehetett volna kezelni, de a helyi döntéshozók “halasztottak", s most már lassan a fél város nyögi a következményeket.

Az orvosi ügyeleti díj ügyében tiszta vizet kell önteni a pohárba. Most azonnal. De ne Miskolcról hozzák.

MH Online