NEM AZ OMBUDSMANNAK

{mosimage}November 20-án szavaz a parlament az orvosi és a gyógyszerész-kamara jogosítványainak szűkítéséről. Lenkovics Barnabás levélben kérte Molnár Lajos minisztert indítványa visszavonására. November 20-án szavaz a parlament az orvosi és a gyógyszerészkamara jogosítványainak szűkítéséről, kötelező tagságuk eltörléséről. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa levélben kérte Molnár Lajos egészségügyi minisztert indítványa visszavonására. A miniszter nemet mondott.

Nem tart attól, hogy támadások érhetik, mert megkereste az egészségügyi minisztert, hogy kifejtse: ellenzi a kötelező tagság megszüntetését?

Kétségkívül hatásköröm mezsgyéjén jártam. Az állampolgári jogok biztosáról szóló törvény a kamarákat az ombudsman hatáskörébe sorolta, ezért hallattam a hangom.

"Az egészségügyi intézmények működése, az orvosszakma megítélése, jövője vajon nem indokolja-e kellően, hogy az orvos-beteg bizalmi viszony sérülékenysége tovább ne fokozódjon?" – tette fel a kérdést. Pedig a törvényjavaslat csak néhány tízezer egészségügyi dolgozóra vonatkozik.

Ebben téved. A köztestületeknek nemcsak saját tagjaik szakmai és etikai színvonalának emelése a célja, hanem ezen keresztül minden olyan állampolgár érdekeinek védelme, akit tevékenységük közvetlenül érint. A szakdolgozói kamara ügye például kihat az általuk ápolt személyekre is.

Levelében azt írja, a demokratikus jogok sérülnek, ha a parlament elfogadja a javaslatot. Nem mindegy a demokrácia szempontjából, hogy egy patikusnak kötelező-e kamarai tagnak lenni vagy sem?

Folyhatnak a dolgok úgy is, ahogy a szocializmus idején. Ám egy demokráciában az a cél, hogy minden olyan feladatot a civil szféra képviselői kapjanak meg, amit jobban el tudnak látni, mint az állami szervek.

Odaadni lehet egy feladatot, de visszavenni nem?

Pontosan. Demokratikus szempontból ez visszalépés.

Az orvosokban rossz emlékeketidézhetnek a mostani történések. A kamarát 1948-ban megszüntették, és arendszerváltás vívmánya volt a kötelező tagság visszaállítása. Ugyanakkor azellenérvek között szerepelhet, hogy a kötelező kereskedelmi kamarai tagság ismegszűnt, mégsem sérült a demokrácia.

A fő kifogás ott az volt, hogy a kötelező teher nem volt arányban az érte járó szolgáltatásokkal. Már azt a döntést is helytelenítettem, ám ott nem volt ilyen erős a köztestületi feladat.

A miniszter bírálta a kamara belső működését. Ezt sem fogadja el érvként?

Nem. Ha kifogás vetődik fel, akkor a kamarának a saját fórumrendszerén belül kell megoldást keresnie. Egyébként sem tudok róla, hogy az államtól kértek volna segítséget belügyeik rendezéséhez.

A miniszter szerint inkább szakszervezetként működnek a kamarák.

Ha egy szakma egészét az ügyeleti díjak vagy a bérezés, esetleg a munkafeltételek finoman szólva is egyenetlen volta foglalkoztatja, akkor természetes, hogy ezen próbálnak változtatni. Nem szerencsés éppen most megszüntetni a kötelező kamarai tagságot, amikor az átszervezések miatt még egzisztenciálisan is fenyegetve érzik magukat az egészségügyben dolgozók.

Konfliktus alakult ki az ügyeleti díjak miatt is. A kamarai tagok sorban nyerik a pereket, de már az Európai Bizottság is eljárást folytat hazánk és több más érintett ország ellen.

Ez az ügy inkább arra mutat rá, ha a kamarának csak az orvosok fele lesz a tagja, honnan ismeri meg a szaktárca a teljes hivatásrend véleményét? Új szervezetet fognak létrehozni, amelynek már minden orvos a tagja lesz?

Szlovákiában is eltörölték a kötelező tagságot, ezzel megszabadultak a reform legbefolyásosabb kritikusától.

Sem Szlovákiát, sem Angliát nem lehet másolandó mintaként elfogadni, minden országnak saját modellt kell – saját adottságaihoz igazodva – kialakítania. A miniszter gondolhatja, hogy egy erős kamara a reformelképzeléseinek útjában áll. De ez sem elegendő érv a kényszertagság eltörlésére. Egyébként a több-biztosítós modell ügyében is szóbeli meghallgatást kértem Molnár Lajostól.

Ott nagyobb sikerrel járt?

Differenciált bánásmódot kértem a különböző életkorú és jövedelmű lakossági rétegek számára. Azoktól az idős emberektől, akik harminc-negyven éven keresztül fizették a járulékokat, nem várható el, hogy egyszer csak számon kérjék rajtuk az öngondoskodást. Márpedig a hozzám érkező egyre növekvő számú és súlyú beadvány azt jelzi, hogy az egészségügyben erősödik a feszültség.

 A kormány komoly kórház-átalakításra készül. Többfordulós egyeztetést követően akkor is keresztülvihetné az akaratát, ha a tulajdonosok nemet mondanak.

Költségvetési okokból egy adott ellátási színvonalból való visszalépés nem alkotmányellenes. A kérdés ennek mértéke, ám ezt eddig még sosem határozta meg az Alkotmánybíróság.

A miniszter nemet mondott a kérésére. Vereségként éli ezt meg?

Az ombudsman ajánlása nem kötelező, lehet vele vitatkozni.

**********************************************

LENKOVICS BARNABÁS

1974-ben szerzett jogi diplomát summa cum laude minősítéssel, azóta is az ELTE oktatója, 1996-tól a győri tagozat tanszékvezetője. 1998-tól négy évre elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat. 2000-től egyetemi tanár. 2001 óta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

 

A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a következő címen találja:

http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=14651

Forum>>>>>