PÁLYÁZAT – SZAVAZÁS – OSZTÁS – START

Elkészült az Egészségügyi Minisztériumban az új egészségbiztosítási rendszer kialakításának menetrendje a fõbb dátumokkal – derült ki a minisztérium vezetõi által szervezett háttérbeszélgetésen. Eszerint szeptember 15-ig megfogalmazzák a törvényszöveget, majd azt – a sikeres parlamenti szavazás esetén – nemzetközi pályázat kiírása követi 2008. január 1-tõl.
Jövõ tavasszal megalakulhatna az 5-8 – a pontos szám még nem eldöntött – vegyes tulajdonú egészségbiztosítási pénztár, 51 százalékos állami 49 százalékos magán-részesedéssel. Az új szervezetek ügyféltoborzásba kezdhetnek az ország egész területén, majd a 2008. július 1-tõl az év végéig tartó idõszakban dönthetné el mindenki, hogy melyik biztosítót választja. Végül a nem választókat szétosztják a társaságok között, és 2009. január 1-tõl beindul a "vegyes rendszer" mûködése.

Mi történt Lovasberényben?

Mint egy liberális forrásunk ennek kapcsán elmondta, mindenképpen ragaszkodnak a nyílt, nemzetközi pályázathoz, ahol a két legfontosabb szempont az lesz, hogy a pályázók milyen szakmai felkészültséget mutatnak – az egészségbiztosítói múlt várhatóan feltétel lesz, vagyis "sima" pénzügyi befektetõket nem várnak – és mennyi tõke invesztíciót ígérnek. Mindezt azért, hogy a "szocialista mutyikat" megakadályozzák.
Az SZDSZ részérõl egyébként az egész átalakulás során megvolt/van ez a félelem a nagyobbik kormánypárttal szemben. Egy liberális vezetõ egy szintén az egészségbiztosítási reformról rendezett háttérbeszélgetésen például azt mondta, az MSZP azért szeretett volna regionális, de tisztán állami tulajdonú biztosítókat, mert ez újabb jól fizetõ sarzsikat jelentett volna a párt kádereinek. "A szocialisták szeme elõtt már ott lebegtek az Audi kulcsok" – mondta a politikus, aki arról is beszélt, hogy az elsõ lovasberényi koalíciós egyeztetésen a reformról, a jelen lévõ MSZP-s erõs emberek megpróbálták teljesen átírni az Egészségügyi Minisztérium által készített elõterjesztést a kórházi ágyak elosztásáról, és pusztán saját politikai szempontjaik szerint újraosztani a férõhelyeket. Ezt egy minisztériumi forrásunk úgy árnyalta, hogy az illetõ politikus azért túlzott, és Molnár Lajost idézte, aki utólag azt mondta, Lovasberényben "szakmailag vállalható politikai döntés" született.
Az új biztosítóknak legelõször is egy garancia-alapot kell létrehozniuk, amelybõl az egyes cégek esetleges veszteségeit pótolják majd. Ebbe a tulajdoni hányad arányában az államnak is be kell tennie a maga részét – a minisztérium képviselõi szerint ennek forrása vélhetõen az a pénz lesz, amit a pályázaton nyertes magánbiztosítók a koncessziókért kifizetnek – utóbbiak idõtartama még mindig nem ismert, mint ahogy az sem, hogy az irányítási jogok hogy oszlanak majd meg az állam és a magáncég képviselõi között.
Szintén nem ismertek még a részletek azzal kapcsolatban, milyen szempontok alapján történik majd az ellátórendszer fejlesztése. Horváth Ágnes korábban arról beszélt, 50-100 milliárd forint befektetést várnak a biztosítóktól, de hogy a magánpénzt hol, mire költik majd, még kérdés.
A minisztériumban van ugyanis olyan elképzelés, hogy kereteket szabnának a fejlesztéseknek – alapvetõen a járóbeteg szakellátás lenne a prioritás –, de erre egy liberális forrásunk azt mondta, ezt a biztosítókra kellene hagyni, hiszen saját területükön õk tudnak a legjobban dönteni az igények szerint; itt megint az a kérdés, hogy az állam hogyan és mibõl teszi a magánpénz mellé a saját részét, ennek legvalószínûbb forrása az egészségügybe a következõ években beáramló mintegy 200 milliárd forint uniós fejlesztési pénz.