SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜL?!
2006. november 27. hétfő · Cikk nyomtatása
legolcsóbb termékeket és eszközöket lehet majd felírni a közgyógyellátásban részesülőknek, csak néhány, mással nem helyettesíthető eszköz kerülhet még fel a listára. A felsorolás akár havonta is változhat, ha ugyanis megjelenik egy még olcsóbb termék, akkor azt lehet közgyógyellátásban megkapni.
Apadó támogatás
Mindemellett kisebb lesz a választék az asztmások által használt inhalátorokból, az inzulinadagolókból, a vizelet-visszatartási problémákkal küszködőkön segítő inkontinenciabetétekből vagy a kötszerekből, de több termékcsoportban csökken a társadalombiztosítás hozzájárulása.
Az inkontinenciabetétek támogatása 85 százalékról hetvenre, a hallásjavító eszközöké 85-ről ötvenre, míg az ízületi rögzítőké 85 helyett hetven, illetve hetven helyett ötven százalékra esik vissza.
A szabályok szigorodnak majd, lúdtalpbetétet például csak 18 éven aluliaknak lehet tb-támogatással felírni.
Meg sem hallott panaszok
Polák László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke szerint a gyógyászati segédeszközöket használók lettek a jövő évi költségvetés legnagyobb vesztesei. Míg 2006-ban a biztosító 46,9 milliárdot költött ilyen eszközökre, addig a jövő évi költségvetésbe mindössze harmincötmilliárd lett betervezve. Polák fontosnak tartja, hogy nem a segédeszköz-gyártókat, hanem a betegeket érte méltánytalanság emiatt. Tovább nehezíti a rászorulók helyzetét, hogy a gyógyászati segédeszközökhöz járó OEP-támogatás aránya 85 százalékról átlagosan ötvenre csökkent. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egyes esetekben az eddigi ár háromszorosát kell fizetniük a betegeknek.
Elfogadhatatlannak tartja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) a rendeletet, mivel szerintük a halláskárosultak nagy része a módosítás miatt kiesne az ellátásból. Kósa Ádám, a szövetség elnöke lapunknak azt mondta: a támogatási keretösszeg eddig hat és félmilliárd volt, ebből 1,8 milliárdot takarít meg a tárca. A Sinosz a rászorulók anyagi helyzetét figyelembe véve úgy számolt, hogy a halláskárosultak – mivel hetven százalékuk inaktív – 18-30 ezer forintot tudnak az eszközökre fordítani. Ezzel szemben a módosítás 60-100 ezer forintos terhet ró a betegekre. Az analóg hallókészülékek támogatását ugyanis a korábbi nyolcvanötről ötven százalékra csökkentette a tárca, bár a digitális berendezések ötvenszázalékos támogatása nem változott. Akik pedig elmúltak tizennyolc évesek, csak teljes áron juthatnak hozzá az eszközöket működtető elemekhez. A minisztérium szerint a hallásrehabilitációs eszközök egységes támogatási kulcsa az uniós gyakorlathoz igazodik. "Azoknak a készülékeknek elfogadhatatlan a minőségük, amelyek ezek után elérhetők maradnak" – mondta Kósa Ádám.
A Sinosz még októberben kezdeményezte a tárcánál, hogy változtassanak az elképzelésen: ennek érdekében készítettek egy javaslatot is, amely a minisztérium által elvont összeget figyelembe véve módosította volna a támogatási rendszert. Kósa Ádám az mondta, az államtitkár nem utasította el a javaslatukat, de valószínűleg hosszú egyeztetési folyamat áll előttük. A Sinosz azt szeretné elérni, hogy az analóg és a digitális hallásjavító eszközöket egységesen hetven százalékban támogassa a társadalombiztosító, és állítsák vissza az elemek támogatását.
Mindemellett kisebb lesz a választék az asztmások által használt inhalátorokból, az inzulinadagolókból, a vizelet-visszatartási problémákkal küszködőkön segítő inkontinenciabetétekből vagy a kötszerekből, de több termékcsoportban csökken a társadalombiztosítás hozzájárulása.
Az inkontinenciabetétek támogatása 85 százalékról hetvenre, a hallásjavító eszközöké 85-ről ötvenre, míg az ízületi rögzítőké 85 helyett hetven, illetve hetven helyett ötven százalékra esik vissza.
A szabályok szigorodnak majd, lúdtalpbetétet például csak 18 éven aluliaknak lehet tb-támogatással felírni.
Meg sem hallott panaszok
Polák László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke szerint a gyógyászati segédeszközöket használók lettek a jövő évi költségvetés legnagyobb vesztesei. Míg 2006-ban a biztosító 46,9 milliárdot költött ilyen eszközökre, addig a jövő évi költségvetésbe mindössze harmincötmilliárd lett betervezve. Polák fontosnak tartja, hogy nem a segédeszköz-gyártókat, hanem a betegeket érte méltánytalanság emiatt. Tovább nehezíti a rászorulók helyzetét, hogy a gyógyászati segédeszközökhöz járó OEP-támogatás aránya 85 százalékról átlagosan ötvenre csökkent. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egyes esetekben az eddigi ár háromszorosát kell fizetniük a betegeknek.
Elfogadhatatlannak tartja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) a rendeletet, mivel szerintük a halláskárosultak nagy része a módosítás miatt kiesne az ellátásból. Kósa Ádám, a szövetség elnöke lapunknak azt mondta: a támogatási keretösszeg eddig hat és félmilliárd volt, ebből 1,8 milliárdot takarít meg a tárca. A Sinosz a rászorulók anyagi helyzetét figyelembe véve úgy számolt, hogy a halláskárosultak – mivel hetven százalékuk inaktív – 18-30 ezer forintot tudnak az eszközökre fordítani. Ezzel szemben a módosítás 60-100 ezer forintos terhet ró a betegekre. Az analóg hallókészülékek támogatását ugyanis a korábbi nyolcvanötről ötven százalékra csökkentette a tárca, bár a digitális berendezések ötvenszázalékos támogatása nem változott. Akik pedig elmúltak tizennyolc évesek, csak teljes áron juthatnak hozzá az eszközöket működtető elemekhez. A minisztérium szerint a hallásrehabilitációs eszközök egységes támogatási kulcsa az uniós gyakorlathoz igazodik. "Azoknak a készülékeknek elfogadhatatlan a minőségük, amelyek ezek után elérhetők maradnak" – mondta Kósa Ádám.
A Sinosz még októberben kezdeményezte a tárcánál, hogy változtassanak az elképzelésen: ennek érdekében készítettek egy javaslatot is, amely a minisztérium által elvont összeget figyelembe véve módosította volna a támogatási rendszert. Kósa Ádám az mondta, az államtitkár nem utasította el a javaslatukat, de valószínűleg hosszú egyeztetési folyamat áll előttük. A Sinosz azt szeretné elérni, hogy az analóg és a digitális hallásjavító eszközöket egységesen hetven százalékban támogassa a társadalombiztosító, és állítsák vissza az elemek támogatását.
Csak egy szék jár
"Visszajutunk a tizenöt-húsz évvel ezelőtti állapotokhoz, amikor külföldi adományokból kaptunk kerekes székeket" – kommentálta az egészségügyi miniszter rendeletét Hegedűs Lajos, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. December elsejétől ugyanis csak egyetlen kerekes széket kaphatnak ingyen a mozgássérültek. Noha a különböző kerekes székek támogatási kulcsai nem változtak, a mozgássérültek képviselője szerint igen kockázatos, hogy csak a legolcsóbb, silány minőségű termék árát állja az egészségbiztosítás. "Ezeket a Távol-Keleten készült műanyag kerekes székeket arra tervezték, ha valaki eltöri a lábát, akkor néhány hétig használja, ezért egy év után tönkremennek" – adott hangot aggályainak Hegedűs Lajos. A gondot csak tetézi, hogy a szabályok szerint, ha valaki kerekes széket igényel, akkor öt éven belül nem kaphat másikat. Hegedűs Lajos két lehetőséget lát arra az esetre, ha az olcsó eszköz idő előtt tönkremegy: vagy nem kapnak újat, vagy méltányosságból mégiscsak megítélik. Az elnök szerint az utóbbi megoldás csak növelni fogja a társadalombiztosítás kiadásait.
A MEOSZ is szorgalmazta a segédeszközök listájának átalakítását – erre az elmúlt hónapokban is tettek javaslatokat a minisztériumnak –, de a radikális forráskivonást elfogadhatatlannak tartják.
Magyar Hírlap
Szerkesztette: Máté T. Gyula, írta: Dobozi Pálma, Suhajda Zoltán, Végh Zsófia
Hozzászólás
Szeretne valamit hozzászólni?