VIGYÁZZ! KÉSZ!(?) RAJT!(?)

NAGY VONALAKBAN 

Sok a bizonytalanság az egészségbiztosítás átalakításáról napvilágra került koncepció körül. Ellenzõi kétségesnek tartják, hogy az egy biztosító, több pénztár rendszere mûködõképes lehet. Többen úgy látják: a jövõ januárban létrejövõ pénztárakban kisebbségi jogot vásárló magánbefektetõk a saját szájuk íze szerint diktálták a reformfolyamat lépéseit. Ezt azzal magyarázzák, hogy a biztosítás reformját kidolgozó, szabad demokrata vezetésû Egészségügyi Minisztérium a létrejövõ pénztárak vezérigazgatói tisztségét a kisebbségi tulajdonosnak adná, a többségi tulajdonos államé lenne a felügyelõ-bizottság elnöki posztja. A magánbiztosítók még csendben vannak, vélhetõleg „emésztik”, érdemes-e befektetniük a lerobbant egészségügybe, hiszen esetleges veszteségeiket egyelõre nem kompenzálja a vezetõi poszt. Abban azonban biztosak lehetnek, ha egy kormányváltás visszarendezné a változásokat, a befektetéseikhez bírósági úton hozzájuthatnak.  

Egyeztetnek.
A hétfõn nyilvánosságra került új egészségbiztosítási rendszer koncepciójában a már kiszivárgott tervek köszönnek vissza, igaz, számos kérdésben már konkrét javaslatokkal. A szaktárca azt ígéri: az ágazat szakmai szervezeteivel és a kórháztulajdonos önkormányzatokkal tegnap megkezdett egyeztetéseken elhangzó vélemények – amennyiben nem ellentétesek a koalíciós megállapodással – még bekerülhetnek a törvényjavaslatba. A jogszabály október közepén kerül a kormány elé, a hónap végén nyújtják be a parlamentnek, s 2008. januárban kezdõdik a rendszer kiépítése.

Kapuõrök.
A nagy változások között a háziorvosok és a házi gyermekorvosok területi ellátási kötelezettsége nem változik, az új pénztárak akkor is kötelesek szerzõdni velük, ha csupán egyetlen páciens marad a praxisukban

ENKA.
OEP 2009-ben Egységes Nemzeti Kockázatközösségi Alappá (ENKA) alakulhat, ez garantálja a szolidaritás elvének a megõrzését. Az addigra létrejövõ pénztárak ebbõl az alapból kapják majd a tagságuk után járó fejkvótát, amelyet az APEH által beszedett tb-járulékokból képeznek a pénztártagok kora, neme és demográfiai jellemzõi alapján.

Tagtoborzás.                                                                                                                     A tagtoborzás után, 2009. januárra várhatóan 8-12 pénztárra zsugorodik a kezdeti 22, a korlátot csupán a kétmillióban maximált taglétszám jelenti majd. A létszámlimit kezdetben ötszázezer, késõbb ennek a fele lehet, ekkora létszámmal mûködhet még gazdaságosan egy pénztár. Ám ha mégsem, úgy annak tagságát egy másik veszi majd át. A tagtoborzáskor kizárólag a ma járó egészségügyi ellátásoknál nagyobb, extra juttatást kínálhatják a pénztárak.

Szerzõdéskötések.
A létrejövõ pénztárak kötnek szerzõdést az egészségügyi szolgáltatókkal. Átmeneti ideig még kötelesek valamennyi, a gyógyítás feltételeinek megfelelõ kórházzal és rendelõvel megállapodni. Jogszabály írja majd elõ nekik a beteg számára szükséges elérési távolságot, az elérés idejét, a várólisták megengedhetõ hosszát. Kétféle szerzõdés lehet: egy általános, amely a fejkvóta alapján járó szolgáltatásokat finanszírozza, s emellett preferált megállapodás is köthetõ – szintén közfinanszírozott tevékenységekre – a szolgáltatóknál, ezeknél különféle minõségi indikátorok (körültekintõ gyógyszeres terápia, szövõdménymentes gyógyítás) alapján a tevékenységre megállapított díjtól 10 százalékkal többet adhat a pénztár a kórháznak.

Drágább mûködés.
Tény: az OEP az 1600 milliárd forintos biztosítási alap alig másfél százalékát költi a mûködésére. Ám a reformpártiak szerint ez nem erény. Úgy látják ugyanis, hogy a magasabb színvonalú biztosítási rendszer mûködéséhez több pénz kell, ennek mértékét négy százalékban maximálnák.

Az ellátásokért járó pénztári díjak                                                           
Megmarad a szolgáltatók teljesítményelvû finanszírozása, ám a tarifarendszeren belül a pénztár pozitív és negatív irányban eltérhet a
díjtételbizottság által meghatározottaktól. A negatív irányú eltéréshez a
szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bizottság évente egyszer felülvizsgálja a szolgáltatásokért járó díjakat.
Munkájában a pénztár és az egészségügyi szolgáltatók képviselõje vesz részt. Az árkontrollt monitorozzák, szükség szerint a Gazdasági Versenyhivatal szabhat ki bírságot. A tarifarendszeren belül a pénztár pozitív és negatív irányban eltérhet a Átmeneti idõ után eltörlik a teljesítmény-volumenkorlátot, a pénztárak maguk dönthetik el, hogy a kiadások kordában tartása érdekében milyen, a nemzetközi gyakorlatban is használt metodikát alkalmaznak

Gyógyszerek, segédeszközök, gyógyfürdõk
A gyógyszertárak, a gyógyfürdõk és a gyógyászati segédeszközöket forgalmazók szerzõdéses kapcsolatban lesznek valamennyi pénztárral. Újat nem kell kötniük, a jelenlegi marad érvényben. Az említett szolgáltatók az OEP-jogutódnak nyújtják be az orvosi vényeket, s az alapkezelõ a biztosítottak taj száma alapján számlázza ki számukra a támogatások összegét.

VG.hu – Nógrádi Tóth Erzsébet 

Hozzászólás a Fórumban>>>