A Ius Resistendi tiltakozása Dr Kolláth György által megfogalmazott szakmai állásponttal szemben

                                                           {mosimage} A Ius Resistendi tiltakozása

Dr Kolláth György által megfogalmazott szakmai állásponttal szemben

                                                                             

2005. november  20.

 

Tisztelt Kolláth Úr!
 

Megütközve olvastuk a Népszabadság 2005. november 19-i lapszámában a pásztói háziorvosok által, a törvényi előírásoknak megfelelő munkaszervezés elérését célzó – akciója kapcsán, hogy Ön az orvosi tevékenység alapfogalmainak nem megfelelő ismeretéből fakadóan téves, a közvéleményt a szóban forgó orvosok ellen hangoló jogértelmezést adott.

A fogalmak tisztázása céljából néhány definíció tartalmát szeretnénk Önnel megismertetni. A sürgősségi ellátás fogalma azon orvosi beavatkozásokat jelöli, amelyek elmaradása esetén a beteg élete veszélybe kerülne, vagy a beteg tartós, esetleg maradandó egészségkárosodást szenvedne. Ezen beavatkozások elvégzéséről az 1997. évi II. törvény rendelkezik. A sürgősségi ellátást bármely személy, tehát nem kizárólag egészségügyi szakképesítéssel rendelkező ember kötelessége elkezdeni. Az életfunkciók biztosítását követően, vagy ezzel párhuzamosan értesíteni kell a sürgősségi egészségügyi ellátást hivatalból biztosító szerveket, a mentőket, vagy a központi háziorvosi ügyeletet, vagy a településen szolgálatot teljesítő háziorvost, akik a szükséges beavatkozásokat és intézkedéseket a továbbiakban elvégzik.

A fentieknek megfelelően, amennyiben mi észleljük, vagy értesítenek bennünket (ha mi tartózkodunk a közelben), hogy egy személynek sürgős orvosi ellátásra van szüksége, akkor foglalkozásunk szabályai és a sokat idézett orvosi eskünk alapján kötelesek vagyunk azonnal, legjobb tudásunk szerint ellátni, és haladéktalanul biztosítani számára a mielőbbi szervezett sürgősségi ellátáshoz jutást.

A szervezett sürgősségi ellátás hazánkban részben állami, részben önkormányzati feladat, amelyben szerződés alapján jogszabályban meghatározott tárgyi felszereltséggel bíró adott helyen, a jogszabályok által előírt számú és képzettségű egészségügyi szakképesítéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztatnak. Jelen esetben Pásztó város egészségügyi intézményei, a városi kórház szervezésében biztosítja Pásztó város és vonzáskörzetének alapellátási orvosi ügyeletét. Az orvosi ügyelet, mint mindenhol a világon, az állampolgárok folyamatos ellátása érdekében szervezett, a rendes munkaidőn túl végzett munka. A munkavégzésre irányuló jogviszony feltételeit, mint mindenhol a világon, szerződésbe illik foglalni. Magyarországon, mint általában a világ jogállamaiban, a különböző, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése nélkül végzett munka un. "fekete munka", így adócsalásnak számít. Mivel ezen munkavégzés feltételeit tartalmazó szerződés feltételeiben a két szerződő fél nem tudott megegyezni, kizárólag a folyamatos ellátási érdeket és a betegek rászorultságát messzemenően tiszteletben tartva, a háziorvosok már egy éve szerződés és ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak.

Az önkormányzat Alkotmányban meghatározott kötelessége a folyamatos alapellátás biztosítása, melyben benne foglaltatik az alapellátási ügyelet is. Ezen kötelességének az önkormányzat és az állam a rendelkezésére álló anyagi lehetőségektől függetlenül köteles eleget tenni. Tehát az ellátás felelőssége nem az orvosoké, hanem a települési önkormányzatoké vagy az államé. Az önkormányzatoknak tehát minden tőlük telhetőt meg kellene tenni az ellátás biztosítása érdekében. Egy tavaly megjelent törvény szerint (2003. évi LXXXIV. Tv. Az egészségügyi munka végzésének egyes kérdéseiről) hat havi átlagban heti 48 óra munkavégzésre lehet kötelezni az egészségügyi dolgozót, az ezen felül, önként vállalható munkaidő 12 óra, de ezt 50% túlmunkadíjjal rendeli fizetni a törvény

Az egyéb jogszabályok szerint a túlmunkaidő keretét kimerítő munkavállalót, amennyiben mégis munkát végez, munkaügyi bírsággal kell sújtani.

Az egy éven keresztül folyó vita semmiképpen nem azt bizonyítja, hogy a helyi önkormányzat vezetői az állampolgárok, azaz választóik érdekeit képviselték volna ebben az ügyben. A háziorvosok által kért ügyeleti díj ugyanis csak egy szakmunkás órabérének felel meg, még magyarországi viszonylatban is!

Az egészségügyben, mint már volt rá példa, a sztrájkról szóló törvény értelmében lehet sztrájkolni, a minimális ellátás szervezési kérdéseiről a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megegyeznie. A háziorvosok mint gazdasági vállalkozás tulajdonosai, beltagjai, munkáltatói jogokat gyakorolnak, tehát nem sztrájkolhatnak önmaguk mint munkáltatók ellen.

Az általunk leírtak alapján:

- a munkavégzést most megtagadó kollégák nem sztrájkolhatnak

- az előírtakon túli munkavégzésük a hatályos törvénybe ütközne, a törvénytelen munkavégzés minden jogi és anyagi következménye rájuk hárulna

- orvosi foglalkozásunk szabályai és eskünk szövege szerint a környezetünkben lévő rászorulók sürgősségi ellátását csak személy szerint, az adott helyzetben elvárható mértékben és NEM SZERVEZETT KERETEKBEN történő SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS SZINTJÉN kell biztosítanunk.

Az Ön gondolatmenete és jogszabály értelmezése alapján, a Pásztói Városi Kórház bármely, az ország területén érvényes működési engedéllyel rendelkező, orvosi diplomával rendelkező személyt kötelezhetne az adott terület ügyeletének ellátására, ami, mint Ön is beláthatja, nonszensz!

Tisztelettel

Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság