Barátságtalan Népszabadság

{mosimage}Barátságtalan Népszabadság

                                                                             

2005. augusztus 16.

 

A Népszabadság 2005. augusztus 8-i számában "Barátságtalan magyar egészségügy" címmel D.A. ismerteti a brüsszeli székhelyű Health Consumer Powerhouse 12 EU ország egészségügyére vonatkozó összehasonlító tanulmányának lényeges adatait. A felmérésből a Népszabadság szerint a magyar egészségügy "barátságtalan" volta emelendő ki. Ez barátságtalan interpretáció.

A tanulmány az Interneten mindenki számára hozzáférhető. Megállapítható – és ezt a cikk is megemlíti – hogy Magyarországon "gyorsan és könnyen elérhetőek a különböző ellátások", kiemelkedően jó az új gyógyszerekhez való hozzájutás lehetősége és igen jók vagyunk a betegjogok területén is.

Az egészségügyi ellátás színvonala (többek között a csecsemőhalandóság, a miokardiális infarktus korai halálozási aránya, a vastagbélrák kezelése) alapján azonban sereghajtók vagyunk. Ez nem újdonság, hanem közismert sajnálatos tény.

A betegelégedettség – amely a többi adattal ellentétben nem kemény statisztikai adatokon, hanem "személyes közléseken" alapul – terén is gyengén szereplünk. Sajátságos, hogy a betegelégedettséget többek között azzal mérték, hogy milyen kedvező fizetési feltételekkel (hitelhez jutás, "halasztott fizetési lehetőség", bürokrácia mentesség), egyéb tőkemozgási műveletekhez ("capital investment") hasonló könnyedséggel fizethet a beteg egyes műtétekért!

Különös – mit ne mondjak barátságtalan – látásmódra utal, hogy a cikk szerzője Magyarország kétségtelenül gyenge szereplését a számos mutató közül nem az ellátás alacsony színvonalával, hanem a magyar egészségügy "barátságtalanságával" magyarázza.

Megjegyzendő, hogy van egy alapvető – a tanulmány által is elismert – hiányossága a 12 ország összehasonlításnak. Csak a "kimenetet" vizsgálja, de nem tartalmazza azt, hogy az egyes országok mennyit költenek a betegellátásra. Megkérdezi a "vevőt", hogy miként van megelégedve, de nem kérdezi meg, hogy a "szolgáltatás" mibe került. Az egészségügyre fordított források szerinti listán a 12 ország között – a WHO, az OECD közkeletű adatai alapján – Magyarország sereghajtó. Ehhez képest az, hogy a tanulmány listáján nem vagyunk utolsók, kész csoda. A svéd, a német, a francia betegellátás rendelkezésére álló források töredéke fejében mégcsak fele olyan rosszak sem vagyunk! Ez azt jelenti, hogy a magyar egészségügy teljesítménye a ráfordításokhoz képest nagyon jó. Nem lennék meglepve, ha a ráfordításokkal súlyozott listán hazánk az első helyen állna.

Figyelemre méltó a cikk megállapítása:

"…Az Európai Egészségügyi Fogyasztási Indexben valamennyi mutató tekintetében azok az országok értek el magas pontszámot, amelyek többféle finanszírozási rendszert működtetnek, függetlenül attól, hogy a szolgáltatások milyen tulajdonban vannak…"

Lehet, hogy ezen mondat kedvéért ismertették a tanulmányt? Meglehet. Ez egy másik cikk témája lehet. De mindenesetre a tanulmány adatainak értelmezése meglehetősen barátságtalanra sikerült. Ha komolyan vennénk, barátságtalanná válnánk.

Írta:

Szilvási István

 

A cikket kapja még az érintett média:

Vörös T. Károly

Főszerkesztő Úr

Népszabadság

Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Kérem, hogy a mellékelt rövid reagálást – a tárgyilagos informálás érdekében – közölni szíveskedjen.

 

 

A fenti írást (annak tartalmát, és minden megállapítását), melyet a szerző a rendelkezésére bocsátott, vállalja a

Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság