MEGSZÍVLELENDŐ TANÁCS AZ EGÉSZSÉGÜGYIEKNEK

“Szakmai tevékenységük segítése érdekében a szolgáltatóknak el kell mélyíteniük a szerződéskötésben és menedzsmentben való jártasságukat, akár önmaguk továbbképzésével, akár külső szakemberek bevonásával.”

Kornai János közgazdász

“Szorult helyzetünk ellenére megfogadjuk, hogy az orvosi erkölcsiséget minden  körülmények között magas szinten tartjuk, és az orvosi szakma függetlenségét megóvjuk.

Az orvosi kar pártok felett áll és csak a lelkiismeretére hallgat.

Ettől a szellemtől áthatva fordulunk a tartományi kormányokhoz: ne hagyják, hogy az    orvos-utánpótlást megfojtsa az ínség!

MORÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KISZOLGÁLTATOTTSÁGUNK MÉRHETETLENÜL NAGY,
s azáltal, hogy a legtöbb kórházban KIZSÁKMÁNYOLJÁK MUNKAERŐNKET,
…,A HELYZET ÓRÁRÓL ÓRÁRA TOVÁBB ROMLIK.”

Marburgi Szövetség 1948. május

AZ IGAZSÁG ÖRÖK?

„…a társadalom egyetlen foglalkozási ágtól sem kíván annyi ingyenes munkát, mint az orvosoktól. E tekintetben kétségtelenül sok a visszaélés az orvosi hivatás humanitárius jellegével.”

BOSZ Konferencia 1942

FELHÍVÁS POLITIKUSOK RÉSZÉRE

A Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány megdöbbenéssel hallotta az elmúlt napokban a miniszterelnöki posztra áhitozó politikus szájából a magyar orvosokat becsmérlő, antihumánus, primitív fejtegetést.
Felszólítjuk a jövendő és jelenlegi politikusokat, tartózkodjanak minden olyan megjegyzéstől, ami alkalmas arra, hogy a betegségétől amúgy is meggyötört és szorongó állampolgároktól elvegye a reményt, a gyógyulás lehetőségébe vetett hitet. A hit és a bizalom évezredek óta a gyógyulás alapfeltétele, ez a XXI. században, Magyarországon is érvényes.
Különösen ne engedje meg magának ezt egy olyan személy, aki sok társával együtt tevőlegesen is részt vállalt a magyar egészségügy közel afrikai színvonalra süllyesztésében. Azzal, hogy megvonták a betegek ellátására szolgáló eszközök, gyógyszerek beszerzéséhez szükséges források nagy részét, a működésképtelenség határára taszították az ellátórendszert. Ezt az ellátórendszert ma már csak a benne dolgozók áldozatos tevékenysége tartja fenn.
Az a fiatalember, aki pillanatnyi vélt előnyök megszerzése érdekében hajlandó saját apját is – lévén Ő is orvos – sommás ítéletével gyalázni, nem érdemel bizalmat.

A Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány (NOSZA) kuratóriuma

Kinek jó üzlet a pandemia?

Az Information dán lapban megjelent információk szerint a sertésinfluenza járvány válhat napjaink legnagyobb korrupciós botrányává… Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető gyógyszergyártó cégei között kapcsolat áll fenn, az utóbbiak pedig igen szépen kerestek az influenzán.

Az eredeti cikk:

http://www.information.dk/218247

Ez alatt természetesen nem magát a betegséget kell érteni, hanem a körülötte kialakult hisztériát
A lap szerint a hivatalos adatok alapján eddig összesen közel 6000 áldozata volt az A/H1N1 influenzának, miközben a „hagyományos” influenza évente átlagosan 500 000 áldozatot követel a világban  A betegség miatti pánik az egész bolygóra kiterjedt, a világgazdasági krízis ellenére a gyógyszer­gyártók négy műszakban termelnek.
Az Information munkatársai szakértőket kérdeztek meg a sertésinfluenza járvány körül kialakult pánikról. A vélemények mindegyike megegyezett abban, hogy az emberek reakcióját nem is annyira a betegség váltotta ki, mint a rendkívül sikeres PR-kampány. És ezt a kampányt nem más vezette, mint az Egészségügyi Világszervezet. A WHO néhány munkatársáról kiderült, hogy a nagy gyógyszergyártó cégekkel (Roche, RW Johnson, SmithKlinBeecham, Glaxo Wellcome) is  szerződéses kapcsolatban állnak. Ezen tanácsadók véleményére támaszkodva minősítette a szervezet világjárványnak a sertésinfluenzát. Az ellenszerek és a védőoltások gyártásáról szóló megbízásokat éppen ezek a cégek kapták meg, nem véletlenül. Az sem véletlen, hogy az említett szakértők nyomására jelent meg 2009. július 7-én a WHO rendelete a tömeges oltás szükségességéről. [Folytatás]

Mi lesz a nyugdíjkorhatárral?

“Gerinctelenség”

Lehet 65 éves korig dolgozni, de nem szerencsés – mondta az FN.hu kérdésére Jáhny Ákos személyügyi szakember, az Aralco Kft. ügyvezetője. Akadnak olyan „fehérgalléros” – például tanácsadói – állások, ahol a magas életkor, a sok tapasztalat kifejezetten előnyt jelent a munkavállalónak, de a munkakörök többségében sajnos inkább hátrány a magas életkor. Nem annyira jó az általános egészségi állapot sem, 50 év felett sokaknál már előkerülnek azok a krónikus betegségek, amelyek a munkavégzést megnehezítik – mondta Jáhny Ákos.
Akadnak ugyan idősebb munkavállalók, akik a fiatalokat megszégyenítő lendülettel dolgoznak, de nem ez a jellemző. Gerinctelenség a munkavállalókkal szemben pusztán költségvetési okokból nyugdíjkorhatárt emelni – adott hangot személyes véleményének a szakember.

Ki, mikor mehet nyugdíjba?
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Forrás: 1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

Átok sújtotta nemzedék

A siker titka: jókor, jó helyen kell születni – vagy ha nem sikerül jó helyen, hát legalább jókor – tehetnénk hozzá az ötvenes évek első felében születettek sorsát látva, akiknek ez nem igazán sikerült. A korhatár emelése elsőként ugyanis őket érinti.
A Ratkó-gyerekek – különösen a nők – úgy élhetik meg az újabb és újabb nyugdíjreformokat, hogy szinte mindig ugyanannyira messze vannak a nyugdíjtól. 1996-ban még úgy vélhették, 55 évesen nyugdíjba vonulhatnak, ám ez a határ jelen pillanatban 65 évnek tűnik (s még hol a vége?). Kicsit úgy vannak ők a nyugdíjjal, mint Magyarország az eurócsatlakozással – bármennyit idő is teljen el, pár év valahogy mindig hiányzik.
A jelenlegi „paraméterreform” úgy érinti őket – s persze az utánuk jövő generációkat is – hogy később vonulhatnak nyugdíjba, ugyanakkor kevesebb pénzért, mint a korábban születettek.
Másrészről viszont nagyon is érthető, hogy éppen a Ratkó-korszak gyermekeit érinti elsőként a korhatáremelés: minthogy sokan vannak, nyugdíjba vonulásuk más korcsoportokénál jobban terheli a nyugdíjrendszert, s nagyobb járulékbevétel-kiesést is okoz.
Hirtelen távozásuk a munkaerőpiacról az állami költségvetés állapotán túl a potenciális gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet – hirtelen sokkal kevesebb munkaerő áll a gazdaság rendelkezésére. A gyakorlatban azonban a gazdaság nem is igényli minden határon túl a munkaerejüket.

50 felett nem lehet munkát kapni

50 év fölött ugyanis – mint az kiderül a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából – gyakorlatilag nem lehet munkát találni. Az 50 feletti álláskeresőkön persze az sem segítene sokat, ha a korhatár maradna 62 év – egy úszni nem tudónak sem számít sokat, hogy 62 vagy 65 méter mély víz örvénylik alatta.
A kutatás arra is fölhívja a figyelmet, hogy a munkavállalási korú inaktívak és a tartós munkanélküliek nagyobb része az idősebb korosztályokhoz tartozik, s gyakran mentálisan és egészségileg leépült.
A GKI kutatása viszont azt is megállapítja, hogy ha a munkavállalók fiatalabb koruktól a vállalatnál dolgoztak, akkor viszont szívesen megtartják őket akkor is, ha átlépték az érett kor határát – nyilván ezzel is összefügg, hogy – mint a kutatás adataiból is kiderül – az idősebb munkavállalók elkötelezettebbek a vállalatuk iránt.

Fn.hu – Kis Miklós

Alkotmányellenes a családi pótlék adózása

Az Ab december 15-én elfogadott határozatában alkotmányelle­nesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendel­kezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A személyi jövede­lemadó törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezé­sei szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandó­sággá vált. Eszerint a gyerme­ket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos köztehervi­selés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik – derült ki az Ab sajtóközleményéből
Napi Gazdaság

Megsemmisítették a jogalkotási törvényt

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31-vel megsemmisítette – közölte az MTI-vel a testület kedden.
Az Ab határozatában megállapította, hogy a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel. Az Ab szerint a jogalkotási törvény több rendelkezése nem alkotmányellenes, de az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a jogszabály fennmaradó rendelkezései már nem alkotnának értelmezhető és alkalmazható jogszabályt. Az Ab ezért a törvény teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítését rendelte el.
Az Ab-hez Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté országgyűlési biztos és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.
Az Ab a törvény keletkezési körülményeinek vizsgálatát követően, az indítványi kérelmeknek megfelelően, rendelkezésről rendelkezésre haladva bírálta el a jogszabály támadott rendelkezéseit. A testület határozatában – hangsúlyozva és elismerve a jogszabály megalkotásának jog- és politikatörténeti jelentőségét – megállapította, hogy a törvény jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a “jogalkotás rendjéről” szóló törvénynek lennie kellene.
A testület a jogbiztonságra való tekintettel jövőbeni hatállyal semmisítette meg a jogszabályt teljes egészében, a határozat szerint így a jogalkotónak megvan a lehetősége arra, hogy 2010. december 31. napjáig a megsemmisített törvény helyébe megfelelő alkotmányos szabályozást iktasson. A határozathoz Trócsányi László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

FN.hu

Adóparadicsomi öngól járványügyben

Vennél-e ettől a cégtől oltóanyagot? – hálás plakáttéma lenne az eredetileg Nixonra kihegyezett, használtautós poénkérdés egy, az Omninvest cégszerkezeti gyökérhálózatát ábrázoló rajz mellett. Ugyanis magas labdát ad az amúgy is bizonytalan lábakon támolygó oltáskampány bírálóinak. Tragédia benne az, hogy a szükséges járvány-prevenciós gyógyeszköz terjesztési sebességét, bizalmi indexét rontja le az, ami a cégről a nyilvánosságban lecsapódott.

Ha valaki olvasott már egy-két kémkedéssel összefüggő memoárt, sejtheti: hírszerző rezidentúráit minden ország diplomatatestületek, illetve fedőintézmények (adott esetben fedőcégek) mögé rejti. Józanésszel senki nem várhatja el, hogy titkosszolgálataink ügynökei NBH vagy Információs Hivatal feliratú pólókban szaladgáljanak ország-és világszerte.
Ilyen típusú fedőszervek léte természetes dolog. Ha tehát a vállalat melynek „2 százaléka Laczkó Tamás ügyvezető kezében van, a fennmaradó 98 százalékot a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd. nevű offshore cég tulajdonolja.”, csupán egy hírszerzési tucatcég lenne, a dolog rendben is volna. Demokratikus országok kémszervezetei pont azért bújnak offshore-köntösbe, hogy az általuk üldözött (vagy megfigyelt) terroristák, gengszterek, ellenséges téglák ne tudják őket leleplezni. Hírszerzőügynök vagy fedett nyomozó nyilván nem épülhet be saját nevén, illetve a lenyomozható, a munkahelyére visszavezethető céggel. Idáig tiszta sor a dolog.

Egyetlen szituációban lesz ebből hézag, méghozzá nem is kicsi: mikor egy ilyen – a figurát szándékosan rejtőzködőre, „lekövethetetlenre” (illetve nehez(ebb)en követhetőre) vevő hátterű, homályzónás bukéjú cég gyártja a világ pillanatnyilag egyik legnagyobb járványtani-közegészségügyi problémagócának számító influenzavírus elleni oltóanyagot. Tehát olyan betegség következményeinek enyhítésében játszik kulcsszerepet, amelynek nyilvánosságtükre átvette a piacvezetést a vad összeesküvés-elméletek termelésének frontján. Ilyen helyzetben borítékolni lehetett: egy kisállamban, ahol a titkosszolgálat épp most blamálta magát minden idők legnagyobb helyi rasszista sorozatgyilkosságában, az offshore kifejezés pedig lényegében a fehérgalléros bűnözés rokon értelmű kifejezésévé degradálódott, világbotrány lesz abból, ha kém-és offshore-szálnak csak a látszata-gyanúja felvetődik. Gondoljunk csak bele: az „oltási lefedettség” mind szélesebb nagyságrendű jellegének perdöntő faktora a bizalom. Ennek megszerzéséhez pedig alapvetően szükséges, hogy a vakcina-gyártó cég ne szimplán „büntetlen előéletű”, de morálisan, tulajdonilag, „látszatilag” is feddhetetlen legyen. Vagyis tulajdonosköre jól behatárolható, laikus civil eszközökkel is kontrollálható.

Ugyan miért nem lehet feltételül szabni: a lakosság pozitív hozzáállását fokozottan igénylő területeken (járvány-és katasztrófavédelem, rendfenntartás, stb.) dolgozó alvállalkozók, beszállítók – a titkos műveleteket kivéve – csak hazai bejegyzésű, onshore tulajdonosokkal bíró cégek lehetnek? Már ha elfogadjuk: ez itt a Magyar Köztársaság, nem pedig egy vadkeleti gengszterbanda pénzmosodája.

Ráadásul – amennyiben a Fidesz vádjai beigazolódnak – a jogsikat is egy adóparadicsomi cég gyártja le nekünk. Márpedig közbeszerzések, állami megrendelések esetén – főleg ahol a polgárok egészsége, személyes adatai játszanak – a kiskapuk lelakatolása a legfőbb prioritás. Köztudomású tény: az egzotikus üdülőszigetekre bejegyzett vállalatok előnye (az adókímélő konstrukció mellett) hogy a tulajdonosi-ügyvezetői kör átláthatóságának – finoman szólva – nem jelentéktelen korlátai vannak. Viszont ilyen ügyekben az elszámoltathatóság, felelősség nem csekély súlyú faktor.

Persze olyat nyilván csak végletesen naiv ember kérdezne, hogy ilyen stratégiai oltóanyagot gyártó cégben miért nincsen akár csak jelképes állami résztulajdon, mely a felügyelőbizottságban alanyi jogú helyet biztosítana a szaktárca valamelyik emberének? S ha ennyi nem lenne elég a köznép idegpályáinak felborzolódásához, itt van az árrés ügye. Laptársunkat idézve: az oltópontokon „az oltóanyagot éppen úgy 1930 forintért adják, mint a patikákban, csakhogy a két hely között egy alapvető különbség van: az oltópont nem gyógyszertár. Ezen az 1930 forinton pedig már rajta van az úgynevezett patikai árrés, az az összeg, ami a patikáknál marad. (Ez nem egyenlő a nyereséggel, hiszen a gyógyszertáraknak eközben még számos költsége van.) Az oltópontokon viszont nincsen kiskereskedő – az úgynevezett kiskereskedői árrés mégis benne van az árban.” A beoltott polgár ilyenkor talán némi alappal érzi önmagát kizsebelt baleknak.
A Fidesznek nyilván megvan a sara a hecckampánnyá fajuló járvány-diskurzusban. Ilyen ziccerre a politikus lecsap, akkor is, ha emberhalál a tét. De mielőtt legyilkosozzák a legnagyobb ellenzéki pártot, a kormánypártiaknak szintén illő elgondolkodni a hatalom felelősségéről. A titkolózás, a „pénzügyi félalvilág” köpönyegébe bújás némely (terror-és maffiaellenes) bűnügyben szükséges lehet. Bár akkor is vizsgálandó, a művelet valóban rendszerérdek, a Köztársaság üdve, netán csak pártérdek és politikusi magánérdek alibitakarója. De járványveszély idején mindez csak és kizárólag védhetetlen öngól lehet.

Hvg.hu

A CÉG CÉGE – BM közeli Omninvest

A rendszerváltozás előtti Belügyminisztériumból ismerhetik egymást az Omninvest jelenlegi vezetői, többen ugyanis a kémelhárításnál dolgoztak, és 1990 utáni belügyes munkatársuk is akad. Németh Zsolt, az Omninvest szóvivője a Horn-kormány idején a Belügyminisztérium nemzetközi főosztályán dolgozott. Középiskolás korukban Vajó Péter – korábbi Omninvest-társtulajdonos ügyvezető – KISZ-beli helyettese Draskovits Tibor volt. A céget az állami üzletbe a Horn-kormány idején Kökény Mihály egészségügyi miniszter vezette be. Az általa vezetett parlamenti egészségügyi bizottság nemrég oltóanyagügyben zárt ülést tartott, s a jegyzőkönyvet nyomban titkosították.

Szívességet készül kérni a magyar nemzetbiztonsági szervezet a ciprusitól. Legalábbis erre utalt Juhász Gábor titkosszolgálati miniszter a múlt héten, amikor azt ígérte, kísérletet tesznek arra, hogy kiderítsék, kik a larnacai Sumpter Ltd. tulajdonosai, vagyis kik állnak az oltóanyaggyártó Omninvest Kft. hátterében. Lapzártánkig nem jártak eredménnyel. Lehet, hogy Juhász könynyebben jutna információhoz, ha kollégáját, Draskovics Tibor távozó rendészeti minisztert faggatná, a cégvezetők közül ugyanis feltűnően sokan dolgoztak korábban a Belügyminisztériumban (BM).
A rendszerváltozás előtt a BM-hez tartozó állambiztonsági szolgálat szupertitkos szekciója volt a Varsói Szerződés tagállamainak ügynökeit figyelő részleg. Nem illett beismerni, de oda-vissza dolgoztak egymás államaira a szövetségesek – emlékezett egy, a HVG-től neve elhallgatását kérő, a korabeli eseményeket jól ismerő forrás. A magyaroknak főképp a keletnémet Stasival gyűlt meg a bajuk (ügynökeik a turistákat, majd a nyolcvanas évek végén Magyarországra menekült és az NSZK-ba tartó honfitársaikat figyelték), illetve a térségben hagyományosan aktív románokkal.
Ezt a BM-es csapatot erősítette egykor az a társaság, amely az oroszlánrészét adta az 1991-ben létrejött Securintell Biztonsági Szolgáltató Kft.-nek – erősítették meg a HVG-nek egybehangzóan a Cég ügyeit ismerő források. Az alapítók között volt Kaizinger Zoltán, az oltóanyaggyártó 2004-ben elhunyt felügyelőbizottsági tagja. Őróla azt írta a Heti Válasz internetes kiadása, hogy egykor az ELTE Budaörsi úti kollégiumában volt nevelőtanár, és ő szervezte be 1988-ban Szeszák Zsoltot, hogy lépjen be az alakuló Fideszbe és bomlasszon. Egy évvel később fektetett a biztonsági cégbe Zimonyi Ferenc, az Omninvest jelenlegi ügyvezetője, majd a kilencvenes évek közepén Vajó Péter korábbi Omninvest-társtulajdonos ügyvezető.
A securintellesek mégsem a BM-ben határozták el a cégalapítást, hanem a rendszerváltozás utáni közös munkahelyükön, a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézetben (ZÁVKI), a kincstár jogelődjénél, amely akkor főképp az egykori Munkásőrség nem hadiipari vagyonát, illetve a kivonuló szovjet csapatok ingatlanait kezelte. Ott vezette a jogi osztályt Ilcsik Sándor, a BM korábbi miniszterhelyettese, aki a Securintell alapítói között is felbukkan, s 1993-ig a kft tagja volt. Akárcsak Dósa István, az akkor már feloszlatott Munkásőrség országos parancsnokának pénzügyi helyettese (egyébként a Magyar Gárda volt parancsnokának édesapja). A biztonsági cég próbálkozott a piacon is. Egy időben kapcsolatban állt olyan egészségügyi cégekkel is, mint a Medicor, illetve az akkor Milan Panics volt jugoszláv kormányfő érdekeltségében álló tiszavasvári Alkaloida. A kft jelenleg is működik, Kaizinger elhunytát követően özvegyéé és a gyermekeié lett a tavaly 311 millió forint árbevétel mellett 218 ezer forint eredményt elért, hét megyeszékhelyen regionális igazgatóságot működtető biztonsági cég.
A HVG információi szerint belügyes volt a vállalat szóvivője, Németh Zsolt is; a Horn-kormány idején a minisztérium nemzetközi főosztályán dolgozott. Ő annyit mondott a HVG-nek, hogy korábban volt „köztisztviselő is”, de az egészségpiacon terjedő hírekkel ellentétben a „Cégnél” sohasem foglalkoztatták.
Ami a Sumpter tényleges tulajdonosait illeti, a larnacai társaság mögött formailag álló AJK Groupot vezető Marios Vardas egymondatos válaszában a ciprusi cégnyilvántartást ajánlotta a HVG figyelmébe. Félő, hogy Juhász miniszternek is hasonló semmitmondó válasszal kell majd beérnie. Az Európai Tanács irányelve – alapvetően adócsalásgyanú esetén – kötelezi ugyan a tagállamokat az információ kiadására, kivéve, ha ez ellentmond az adott ország „közigazgatási gyakorlatának”.
A titokminiszter alighanem a kameráknak beszélt, hiszen a politikusok eddig inkább a titkok őrzésére esküdtek fel az Omninvest kapcsán. A céget az állami üzletbe a Horn-kormány idején Kökény Mihály egészségügyi miniszter vezette be. Az általa vezetett parlamenti egészségügyi bizottság nemrég oltóanyagügyben zárt ülést tartott, s a jegyzőkönyvet nyomban titkosították. Amúgy kormánymegrendelést az Omninvest 1996–2002 között közbeszerzésen nyert ugyan, de a versenykiírásokat nem hirdették meg a Közbeszerzési Értesítőben, aminek okát nem árulták el a HVG-nek az Egészségügyi Minisztériumban. Ahogyan azt sem, igaz-e, hogy a teljes akkori dokumentáció államtitok. Elküldtek viszont olyan megállapodásokat, amelyeket az Orbán-kormány idején kötöttek az Omninvesttel – Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő múlt heti nyilatkozata szerint a Fidesz-kormány nem szerződött az oltóanyaggyárral –, és kiderült, 2002 óta a kormányok már pályázaton kívül bízták meg az Omninvestet.
„Engem csak az igazság és a törvényesség érdekel Omninvest-ügyben” – reagált a pártja vakcinakapcsolatait firtató kérdésre a HVG-nek Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, lehetséges miniszterjelöltje, aki a napokban jelentette ki, hogy tudomása szerint Draskovics az Omninvest-ügybe bukott bele. Tény, az exminiszter középiskolás korában Vajó KISZ-beli helyettese volt, de állítása szerint azóta nem tartják a kapcsolatot, Pestit viszont – mint állította – ennek az ellenkezőjéről informálták. A Vajóékkal régóta együtt mozgó Endrei Károly, 2002-es fideszes önkormányzati képviselőjelölt, a párt nőtagozata alelnökének férje, parlamenti szakértő azt közölte a HVG-vel, hogy az Omninvest-termékeket a határon túli magyarok között ingyenesen terjesztő, általa elnökölt Nemzetközi Egészséghálózat Alapítvány (HVG, 2009. december 5.) kuratóriumából már februárban kilépett Rácz Jenő, a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, csak a változás még nem látszik a bírósági nyilvántartásban.
HVG – RÁDI ANTÓNIA

« Előző oldal — Következő oldal »